A Kis-Balatonnál is megjelentek a hódok

Új fajt hozott az új év a Kis-Balatonra. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre 2017. január 6-án hódrágást talált egy, a Zala egykori medrének befagyott vizében álló fűz törzsén. Ez a faj jelenlétének első bizonyítéka a fokozottan védett területen.

A hód 1998-ban jelent meg Zala megyében, először a Murán, majd a Kerkán és a Principális-csatornán, majd tovább terjedt a többi vízfolyásra, többek között a fentiekkel kapcsolatban álló Zala folyóra is. Európa legnagyobb rágcsálója kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt, leveleket, hajtásokat, fakérget; a kemény farészt leginkább az október és március közötti, a vegetációs időszakon kívüli periódusban rágja. A rágás a folyamatosan növő metszőfogak koptatásához is elengedhetetlen. [caption id="attachment_43058" align="aligncenter" width="599"]

Hódrágás a Kis-Balatonnál - Fotó: Szabó Kata[/caption] A hazai hódállomány a vadászat és a vizes élőhelyek területének csökkenése miatt a XIX. század közepén kipusztult, újratelepítése a XX század végén kezdődött, és azóta töretlenül hódít. Ausztriából természetes úton is érkeztek, Zala megyébe pedig feltehetően a Horvátországba telepített hódok jöttek át. Természetes ellenségei, a farkas és a hiúz, egyelőre nem elemei a kis-balatoni faunának, így terjedésének semmi sem szab gátat. Kapcsolódó cikkeink: Megoldásra várva – Tarthatatlan hódhelyzet a Szigetközben (+KÉPGALÉRIA) V. Németh Zsolt: Gyéríteni kell a hódokat (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság – bfnp.hu)