Erdészeti jog – Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése erdő esetében

created by dji camera

Régi, megoldatlan probléma a közös tulajdonú termőföldek tulajdoni viszonyainak rendezése. Amíg korábban voltak törekvések a mezőgazdasági földterületek esetében a közös tulajdon felszámolására – ahogy a köznyelv emlegeti az „állami kimérések” lefolytatásával –, addig az erdőket sohasem érintették az egyszerűsített szabályokkal lefolytatható tulajdonközösséget felszámoló eljárások. Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként szereplő földterületekre nem indíthattak ilyen ügyeket.

Ha olyan földrészletre adták be az „állami kimérés” iránti kérelmet, amelyen szántó és erdő is volt, az erdőt önálló helyrajzi számon közös tulajdonnal jegyezték vissza. Így a tulajdonosi közösség létszámának megnövekedése és a tulajdoni hányadok elaprózódása az erdőkre kifejezetten jellemző. Nem ritka a száz fő feletti tulajdonosi kör, és az is gyakori, hogy a tulajdoni hányadokra jutó terület nem éri el az 1 hektárt.

A kizárólagos – 1/1-es – tulajdonú erdők kialakítására nem volt más megoldás, mint az igen költséges, hosszadalmas telekalakítási eljárás és az ügyvédi okiratba foglalt közös tulajdon megszüntetése, majd ezek ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. Ehhez a tulajdonosi közösség egyhangú döntése, mindenki aláírása kellett.

A közös tulajdonú termőföldek helyzetének feloldására egy új rendszer került kidolgozásra, melynek törvénytervezetét áprilisban terjesztették elő, 2020. július 3-án elfogadták és 2020. évi LXXI számú törvényként ki is hirdették. A kidolgozott eljárás most először az erdő művelési ágú földrészletekre is alkalmazható. A törvény 2021. január 1-jén lépett hatályba, azonban ez nem azt jelenti, hogy az első munkanapokon már indulhat is a szétválás. Már csak azért sem, mert a jelenleg fennálló veszélyhelyzet miatt tényleges megosztással, és így egyezségkötéssel is járó eljárás nem kezdeményezhető a veszélyhelyzet feloldásáig.

A végrehajtási rendelet 2020 karácsonya előtti napon jelent meg, így azt még mi is csak most tanulmányozzuk. Komoly részletszabályokat tartalmaz az értesítés és az egyezség tartalmi elemeire, amelyeknek hiányossága miatt a teljes folyamat a végén, a megosztás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésénél hiúsulhat meg.

BALOGHN-K4_erdo_gribek

Valószínűleg először a viszonylag kevés tulajdonossal rendelkező vagy egyszerűbb tulajdoni eloszlású erdőkre indítanak ilyen eljárást, ahol a megosztások egyszerűen lezajlanak. A bonyolultabb ügyek váratni fognak magukra, mert erdő esetében bizony rengeteg tényezőt kell majd figyelembe venni ahhoz, hogy mindenki megelégedésére szüntessék meg a közös tulajdont.

Komolyan kell venni, hogy jelenleg már nem azt tekintik erdőnek, ami az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként van nyilvántartva, hanem az számít, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ágban szerepel a helyrajzi szám. Tehát, ha például egy 10 hektáros erdő művelési ága a földhivatalnál nem került átvezetésre, és a megosztási eljárást megindítják, az osztóprogram esetleg egy teljesen más kiosztást fog eredményezni, hiszen azt veszi alapul, hogy a földrészlet szántó. És fordítva is igaz, ha például a földrészlet teljes területtel erdőként szerepel a tulajdoni lapon, azonban az Országos Erdőállomány Adattár szerint csak a fele erdő, akkor is eltérő eredmények és értékszámítások jöhetnek ki. Különösen igaz ez az értékalapú megosztás esetében. Az osztóprogram a térképvázlat elkészítésekor hatályos ingatlan-nyilvántartási és térképi adatokat veszi alapul, így attól eltérni nem tudnak a felek. A megosztás kezdeményezése előtt mindent meg kell vizsgálni, és ahol szükséges ott a valóságnak megfelelő átvezetéseket még a megosztás megindítása előtt kezdeményezni.  Sajnos a felmérési, térképezési és területszámítási hibából eredő következményeket a tulajdonosok viselik, bár a nyilvántartás vezetése állami feladat.

A feleknek a megközelíthetőségről, utak kialakításáról, esetleg szolgalmi jogok bejegyzéséről maguknak kell gondoskodni. Az út kialakítása azonban erdőterület igénybevételével jár, amely egy külön engedélyezési eljárás.

A törvény nem ír semmit az út kialakítása esetén az erdőterület igénybevételi eljárásokról, ez érdekes hozadéka – idő és költségtényező – lehet majd a meginduló ügyekben. 90 nap alatt be kellene jegyeztetni a megosztást, de út kialakítása esetén csak az erdő igénybevételi eljárás maga 90 napos.

Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a tervezet szerint az osztatlan közös tulajdon felszámolása nem szünteti meg automatikusan a megosztás előtt kötött földhasználati szerződést és fölhasználatot.   

BALOGHN-K3_erdo_gribek

A megosztáskor fennálló haszonbérlet, szívességi földhasználat, erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés és az Erdőbirtokoásági társulatok földrészlet jegyzéke módosításra kerülhet az új helyrajzi számok szerint (Földforgalmi törvény /Fétv./ 38 § /1/ és Fétv. 68./B§ /1/ bek.). A feles bérletek 2028. december 31-ével egyébként is hatályukat vesztik és ettől hosszabb időtartamot a módosításkor sem lehet megadni.

A szerződő feleknek „gondoskodni kell” a földhasználati szerződés módosításáról és az alapján a változásoknak az erdőgazdálkodói (mint földhasználati) nyilvántartásba való bejelentéséről. Ez a felek kötelezettsége lesz, és nem hivatalból történik. Továbbá nem jelenti azt, hogy bármelyik szerződésben részes fél köteles lenne a módosítást elfogadni, aláírni. Az erdőgazdálkodónak a törvény szerint joga van ugyan bírósághoz fordulni a módosítás megtagadása esetén. Ahhoz, hogy a bíróság a használatba adó helyett módosítsa a szerződést, több feltétel együttes fennállása szükséges. Az egyik ebből az, hogy a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény miatt szükséges a módosítás. Erre azonban – álláspontom szerint – az az erdőgazdálkodó, aki 2020. júliusa után kötött földhasználati szerződést erdőre, nem tud hivatkozni.

A többlethasználati megállapodások, tulajdonosi megállapodások és az erdőgazdálkodási tevékenység ellátására szóló megbízási szerződések (törvény szerint 2021. december 31-én egyébként is megszűnnek) azonban a közös tulajdon szétosztásával főszabály szerint megszűnnek, mert nem minősülnek a Földforgalmi törvény 38§-a szerinti földhasználati szerződésnek. 

Egy kivétel lehet a többlethasználatnál. Ha a megosztás során közös tulajdonú helyrajzi szám jön létre (pl. egy család) ahová az erdőgazdálkodót is jelölték, akkor a fennálló többlethasználati megállapodás módosítható az új közös tulajdonú helyrajzi számra. Azonban a többi, 1/1 helyrajzi számra már csak új szerződéssel kerülhet vissza (ha erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás).

A szerződés módosításakor érdemes nemcsak a helyrajzi számot/erdőrészletet módosítani, hanem az esetlegesen már vagy még letétben lévő erdőfelújítási biztosíték összegéről is rendelkezni, attól függően, hogy ki és hogyan teljesítette azt, különösen, ha a korábbi szerződésben nem volt erről szó.

Két alapvetően eltérő eljárás keretében lehet majd a közös tulajdont megszüntetni. Az egyszerűbb és gyorsabb eljárás keretében egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba a teljes területet. Ezt azonban csak azokban az esetekben lehet kezdeményezni, ahol nem lehet legalább két, 1 ha-os erdőre felosztani az adott földrészletet. Azaz: a 2 hektár alatti földrészleteknél lehet ebben az eljárásban gondolkodni.

created by dji camera

created by dji camera

Ha azonban legalább két önálló helyrajzi számot is ki lehet alakítani (ilyenek a 2 hektárt meghaladó helyrajzi számok), akkor már egy más típusú eljárást kell lefolytatni. Ennek is lehet az a vége, hogy egyetlen tulajdonosa lesz az erdőnek, csak más úton juthatunk el erre az eredményre.

Sok helyen olvashatták már az egyes eljárásokról, ezért inkább praktikusabb információkat szeretnék megosztani az érdeklődőkkel. Például azt, hogy hogyan lehet meghatározni, kiszámolni azt az irányadó megváltási árat, ami alá az a tulajdonostárs nem mehet, aki meg szeretné „szerezni” vagy meg kell szereznie egy másik tulajdonos tulajdoni részét.

A Chrome böngészőben megnyitva (más böngészővel voltak gondjaink) elérhető a nyilvános erdészeti térképi adatbázis (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/) rengeteg hasznos adattal. Ide került fel valamennyi erdőrészlet vonatkozásában a jelenleg aktuális adattári adatból a fatermőképességre és az erdőrészlet fajlagos fakészletére vonatkozó adat. Ha véletlenül nem látszik az adatsor, akkor az ablak jobb felső sarkában megnyitható a táblázat. Itt az oszlopot is lehet szélesíteni, vagy pedig a letöltés, ahol Excelben is megnyitható és láthatóvá válik az adatsor.

A 647/2020 (XII.23) Kormányrendelet 2. mellékletében szabályozták, hogy a hektáronkénti értéket a következőképpen kaphatjuk meg: fatermőképesség (köbméter/hektár/év) × 35.000 + fajlagos fakészlet (köbméter/hektár) × 3.500. A kettőt összeadva egy hektáronkénti értéket kaphatunk. Felszorozva a területtel a teljes értéket kaphatjuk meg. Ez egy irányadó érték, minimális ár. Kevesebbet nem lehet, de többet ajánlhat az, aki meg szeretné szerezni másnak a tulajdoni részét. Mivel sok rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdő van, elképzelhető, hogy az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adat nem felel meg a valóságban fennálló adatoknak. Ez természetesen módosítható egy megfelelő eljárás keretében. Ezt azonban érdemes a közös tulajdon megszüntetésének kezdeményezése előtt, a kérelem benyújtását megelőzően rendbe tenni.

Érdemes-e többet ajánlani? Vagy a másik oldalon el kell-e fogadni ezt az értéket?

A következők miatt mindenképpen meg kell fontolni, hogy a számított érték alapján indítjuk-e az ajánlatot, vagy felülbíráljuk azt.

Nézzük mi történik, ha esetleg már megindult a megszüntető eljárás, és van egy tulajdonostárs, aki nem fogadja el az értéket. Lehetősége van az értesülés után értékbecslés megrendelésére. Ez azonban költségekkel jár, és a költségviselést a törvény szabályozza (2020. évi LXXI törvény 12§ /4/ bekezdés). Alapvetően az fizeti, aki megrendelte. De ha az új szakvélemény több, mint 20%-kal nagyobb értéket hoz ki, akkor a megszüntető eljárást kezdeményezőnek kell megfizetni az új értékbecslés költségét, ezen felül innentől az ár már ez alá a becslési érték alá nem mehet. Persze, ha az új becslés kisebb értéket hoz ki, akkor az ár lefelé mozdul el.

Ezen kívül azt is szem előtt kell tartani, hogy az új értékbecslés elkészítésének bele kell férnie egy igen rövid időtartamba. A teljes eljárásnak – értesítés, osztóprogramban vázrajz, egyezség ügyvédi okiratba foglalása, ezek aláírása, Földhivatalhoz bejegyzés benyújtása – 90 nap alatt le kell zajlania. És ebbe az időbe kell beleférnie az új becslésnek is.

created by dji camera

created by dji camera

Összefoglalóként egy-két gondolat:

Mindenképpen a Felek akarata a döntő, tehát ha egyezségre jutnak, akkor az lesz a mérvadó. Feltétlenül törekedni kellene arra, hogy a megvalósítható és fenntartható erdőgazdálkodást is szem előtt tartsák a megosztás esetén, amelyhez kérjék szakember véleményét is.

Azoknak, akik most készülnek 3. személyként földhasználatot szerezni közös tulajdonú erdőre, szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a földhasználatát esetleg elvesztheti az adott földrészlet egy részére.

Ha közös tulajdonú erdőben tulajdonrészt vásárolnának, benne lesz a „pakliban”, hogy az adás-vétel függő helyzetbe vagy megtagadásra kerül addig, amíg a közös tulajdon felszámolásra kerül, és ez bizony egy merőben más jogi helyzetbe tudja hozni a vevőt.

A júliusban hatályba lépett földforgalmi módosítások miatt az erdők használatba adására vonatkozó szabályok – megint – gyökeresen megváltoztak. Ennek eredményeképpen – véleményem szerint – megnövekedhet a közös tulajdonú erdőkre bejegyzett használati megosztások száma és szerepe. Mind adás-vételnél, mind pedig a közös tulajdon felszámolásánál ezt kötelező figyelembe venni, így ennek a megosztás kezdeményezése, illetve adás-vétel megkötése előtti ellenőrzése olyan fontos lépés, melyet nem szabad kihagyni.

Minden egyes döntésünk a közös tulajdonban minden más tulajdonosra is kihatással van. Érdemes törekednünk az egyezségre, hiszen ugyan a legvégső cél az, hogy mindenki a saját 1/1-es tulajdonán gazdálkodhasson, azért az erdőgazdálkodás szakmai és gazdasági szempontjait is szem előtt tartva kell ezeket az új földrészleteket kialakítani.

Az átgondoltan megindított eljárás során bízhatunk abban, hogy létrehozható olyan egyezség a tulajdonosi közösségen, amellyel mindenki elérheti a célját, és kevés „erőből” meghozott döntéssel fogunk szembesülni a jogesetek során.

dr. Balogh Natália
erdészeti szaktanácsadó jogász
erdojog@gmail.com
06-20-294-0449
4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35.

Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre!

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu; Agrofórum Online)

Hozzászólások

hozzászólás

1 Hozzászólás “Erdészeti jog – Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése erd...

  1. Quercus szerint:

    A megosztás akkor sem lesz lehetséges, ha kialakítható legalább két 1ha-os önállóingatlan, ha ezek átlagos szélessége nem éri el a 30 métert. Tehát pl. egy mezővédő erdősáv, aminek mondjuk van 3 tulajdonosa, területe 5 ha, de átlagos csak 20 méter, azt nem lehet megosztani. Marad az egy tulajdonostárs általi tulajdonba vétel, bekebelezéssel.

Vélemény, hozzászólás?