Magyar erdőmérnök hallgatók beszámolója a szlovéniai Winter Meetingről (+KÉPEK)

A Winter Meeting résztvevők Predjama váránál

Az Erdész Hallgatók Nemzetközi Szövetsége (IFSA: International Forestry Students’ Association) ezúttal Szlovéniában látta vendégül az Európa számos országából érkező hallgatókat. Hazánkat Pintér Tamás és Deák István képviselte, akik az Erdő-Mezőnek egy részletes és érdekességekkel teli beszámolót küldtek. Írásukat természetesen szívesen közzé is tesszük!

Winter Meeting 2016

Idén az Erdész Hallgatók Nemzetközi Szövetségének (IFSA: International Forestry Students’ Association) ljubljanai szervezete rendezte meg a már-már hagyománnyá vált VII. Winter Meetinget. A találkozón főleg közép- és dél-Európából érkeztek erdészdiákok, de Finnország és Törökország is képviseltette magát az összejövetelen, ezzel is növelve annak nemzetközi jellegét.

A nyitóeseményen a szervezők ismertették a hétre tervezett programot, majd Janice Burns az IUFRO (International Union of Forest Research Organizations) bécsi kirendeltségének képviselője tartott előadást, amelyen hasznos ismeretekre tettünk szert a szervezet működésével, céljaival, rendezvényeivel kapcsolatban. Az 1892-ben alapított IUFRO a világ legnagyobb és legrégebbi erdészeti kutatóhálózata. Napjainkban 110 országban van jelen, több mint 15 ezer kutató a tagja, és 700 szervezettel áll kapcsolatban.

A következő prezentációt Miha Krofla az egyetem nemzetközi szinten ismert és elismert munkatársa tartotta, amelyben bemutatta a szlovéniai ragadozógazdálkodás múltját, jelenét. Beszámolt a legmodernebb GPS-nyomkövető rendszerek működéséről, amelyet európai barna medvéknél alkalmaznak, és ebből kiderült, hogy a nőstény ivarú egyedek a horvát határ mentén, míg a hímek az ország középső területeit népesítik be, és csak szaporodás idején keresik fel a nőstényeket. Előadásából megtudtuk, hogy Szlovéniában a becslések szerint 500 európai barnamedve él. Ez a mennyiség túltartottnak számít, folyamatos a konfliktus a juhtenyésztők, és a természetvédők között. Utóbbi időkben a medvék már a falvakba is bemerészkedtek élelem után kutatva, ezért a hatóságok évente 75-80 kilövést engedélyeznek. Miha nemcsak a barna medve kutatásával foglalkozik, hanem a szürke farkas állományának alakulásával, a faj etológiájával is. A farkas-kutatás eredményei kimutatták, hogy minden falkát az alfa hím és alfa nőstény vezet, a falka többi tagja ezek leszármazottja. A múltban 15 db hiúzt telepítettek be Szlovéniába, az állomány nagysága manapság is hasonló érték körül ingadozik.
Ezen a napon a délutáni programon Bled középkori várát látogattuk meg, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a festői szépségű tóra.

Másnap Szlovénia egyetlen nemzeti parkjában, a Triglav Nemzeti Parkba tettünk látogatást egy vezetett túrán. Kalauzunk a park munkatársa volt, akitől nagyon sok hasznos információt tudtunk meg a védett terület geológiájáról, flórájáról, faunájáról.

A Triglav Nemzeti Park

A Triglav Nemzeti Park

A nap végén nemzetközi estre hívtak meg bennünket, amelyen megismerhettük egymás kultúráját, szokásait, ételeit. Mi a Selmeci hagyományokról, a waldenről meséltünk, amellyel nagy sikert arattunk a résztvevők között.

Szerdán a Szlovén Erdészeti Szolgálat látta vendégül a konferencia résztvevőit. Először Szlovénia erdősültségéről, erdőgazdálkodásáról tartottak előadást. A terület 60%-át erdő borítja, ez mintegy 2 millió hektárt jelent. Az állomány 47%-a tűlevelű, míg a maradék 53%-ot lombhullató fák alkotják. Az élő fakészlet 289 m3/ha, az éves növedék 7,1 m3/ha. Az erdőknek több mint 300 ezer tulajdonosa van, 75% magán, 23% állami, és 2% közösségi tulajdon. Az átlagos területnagyság 2,6 ha.

A következő előadásban a LIFE 2014-2020 program eddig elért céljairól, és további terveiről számoltak be, a harmadik előadás pedig a távérzékelési módszerek használatáról szólt. Ezen módszerrel egy drónra szerelt műszerrel lehet a faállomány magasságát, köbtartalmát, záródását felmérni.

Az előadások után kiscsoportos problémamegoldó foglalkozáson, úgynevezett workshopon vettünk részt, amely során parkerdő-fejlesztéssel, erdei iskolák programjának összeállításával foglalkoztunk.

Csütörtök a terepi programok napja volt, amely során a 2014-ben jégkár által érintett erdőket néztünk meg.

Jégkár utáni erdőkép

Jégkár utáni erdőkép

A jég hasonló károkat okozott az ottani fenyőelegyes bükkösökben, mint hazánkban. Szinte alig-alig lehetett látni ép lucfenyőt (Picea abies). A láncfűrészes fakitermelési módról hirtelen kellett átállniuk a helyi erdészeknek a harveszteres kitermelésre, hogy a még épen maradt, illetve károsodott faanyagot időben ki tudják közelíteni, hogy a lehetséges szú gradációt elkerüljék.

Szúkár a jégtörés után (Betűzőszú - Ips typographus)

Szúkár a jégtörés után (Betűzőszú – Ips typographus)

Az erdőterületek 70%-a NATURA 2000-es terület, így csak hazai fajokkal történő felújítás jöhet szóba. A magas vadlétszám ellen 3-4 hektárt kerítenek be, ahol eredményesen fel tudják hozni a jegenyefenyőt is. Miután a fák kinőttek a vad szája alól, a kerítést természetesen elbontják.

A délután folyamán Szlovénia legnagyobb tavához, a Cerknica-tóhoz tettünk lovaskocsis látogatást, amelynek érdekessége, hogy időszakosan kiszárad, ekkor a víz a földalatti karsztjáratokba húzódik vissza.
Az utolsó napon Predjama várát néztük meg, amelynek különlegessége, hogy félig a hegybe épült. (4. kép)

 

A Winter Meeting résztvevők Predjama váránál

A Winter Meeting résztvevők Predjama váránál

Ezután az UNESCO listáján is szereplő Skocjan cseppkőbarlangot néztük meg.

A találkozó végére nagyon sok hasznos terepi/gyakorlati, és elméleti ismerettel lettünk gazdagabbak, és új barátságok köttettek. Nemcsak az előadóktól, erdészektől, terepen dolgozó szakemberektől tanultunk sokat, hanem egymástól is. A svájci diákoktól például megtudtuk, hogy az országukban elsődlegesen nem a fa eladásából származó bevétel miatt erdősítenek, hanem a lavinaveszély elleni védekezés miatt, és az ebből közvetlenül származó értékek védelme a cél. Reméljük, hogy jövőre is tudjuk képviselni az országunkat, egyetemünket a következő Winter Meetingen, illetve az ehhez hasonló rendezvényeken. (5.kép)

Az IFSA LC Hungary két magyar képviselője

Az IFSA LC Hungary két magyar képviselője

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani támogatóinknak, akik nélkül nem lett volna lehetséges a részvétel!

Köszönettel tartozunk:
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar
Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
NEFAG Zrt.
Zalaerdő Zrt.
Nimród Vadászújság

Pintér Tamás,
Deák István,
IFSA LC Hungary

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?