Szelídgesztenye szakmai találkozó – első alkalommal

4. kép Tájkép Nagymaroson, a Fehér-hegyi gesztenyésből virágzás idején (Fotó: Zeller Zoltán)

Szelídgesztenye szakmai tanácskozással indult a nagymarosi október a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete jóvoltából. Az Agrofórum Online tudósítása a rendezvényről.

Jenes Barnabás a NAIK főigazgatója és Petrovics László Nagymaros polgármestere köszöntötte a szakembereket, gazdálkodókat az érdeklődő közönséget a zsúfolásig megtelt teremben. Gesztenye történelmet írunk ma, mert hazánkban ez az első szelídgesztenye szakmai találkozó, a gesztenyések egyik történelmi tájegységében – e szavakkal kezdte köszöntőjét Jenes Barnabás (1. kép).

1. kép: Jenes Barnabás (Fotó: Inczédy Péter)

1. kép: Jenes Barnabás (Fotó: Inczédy Péter)

Bujdosó Géza kutatási igazgatóhelyettes értékelte a gesztenyetermesztés helyzetét. Az ismertetett adatok alapján láthatta a nagyszámú közönség, hogy jelentős mértékben csökkent a Magyarország területén létesült árutermelő ültetvények felülete a gesztenyét károsító betegségek megjelenése óta. A rendelkezésre álló statisztikai információk szerint 2001-ben kb. 400 hektárnyi felülten termesztettünk gesztenyét, ez azonban napjainkra jelentős mértékben tovább csökkent (1. ábra). Radócz László a Debreceni Egyetem Növényvédelmi

1. ábra: Gesztenye árugyümölcs ültetvények felülete Magyarországon

1. ábra: Gesztenye árugyümölcs ültetvények felülete Magyarországon

Tanszékének docense ismertette a szelídgesztenye kéregrák tüneteit (2. ábra) és a védekezési lehetőségeket. A több évtizedes erőfeszítések, kutatások és óvintézkedések kidolgozása ellenére még mindig súlyos probléma a szelídgesztenye kéregrák (Cryphonectria parasitica), amely továbbra is veszélyezteti gesztenyéseink jelentős részének a fennmaradását. A kéregrák okozója egy gomba, amelyet a szél, a rovarok, madarak, kisemlősök is terjesztenek.

2. ábra: A kéregrák jellegzetességei (John D. Dawson illusztrációja)

2. ábra: A kéregrák jellegzetességei (John D. Dawson illusztrációja)

Az ember is hozzájárul a kórokozó járványszerű terjedéséhez a kivágott fertőzött fák szállításával, vagy a termés leverésekor. A gomba sebparazita, tehát a fán keletkező bármilyen kis sérülés, sőt a természetes kéregrepedés is elég a fertőződéshez. A gomba „erejét” jól jellemzi, hogy szaprofitaként elhalt ágrészeken, letört, lehullott ágdarabokon is képes évekig fennmaradni, szaporodni, terjedni. Az egyetlen ismert, nagy területen is alkalmazható védekezési módszer a hipovirulens törzsekkel való oltás. Az oltás alkalmazása, mechanikai védekezéssel párosítva gesztenyéseink helyreállítására ad lehetőséget. E témakörben is további kutatásokra van szükség a hipovirulencia hatásmechanizmusainak tisztázására és az európai szelídgesztenye fogékonyságának mérséklésére a teljes revitalizációhoz.

A szelídgesztenyéseinket újabb jelentős veszély is fenyegeti, a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus). A Kínában őshonos és hazánkba behurcolt rovar elleni biológiai védekezési lehetőségeket, a magyarországi eredményeket, a jövőbeni terveket, kitűzött célokat Melika George, a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratórium vezetője ismertette. Eddigi ismereteink – a külföldi (Japán, Olaszország, Franciaország) tapasztalatok – alapján, egyetlen hatékony módszer a biológiai védekezés, mégpedig a Torymus siensis betelepítése (2. kép). Fontos szempont, hogy e faj specialista és életciklusa szinkronban van a Dryocosmus kuriphilus életciklusáéval.

2. kép: Specialista parazitoid faj, a Torymus siensis (Fotó: Csóka György)

2. kép: Specialista parazitoid faj, a Torymus siensis (Fotó: Csóka György)

A hazai betelepítéssel ígéretes eredményeket értek el Zala- és Somogy megyei térségekben. Gesztenyéseink megvédése érdekében fontos cél országos betelepítési program kidolgozása, további betelepítések 2016-ban.

A szlovákiai szelídgesztenyések helyzetéről, a zólyomi Szlovák Tudományos Akadémia Erdészeti és Ökológiai Kutató Intézetének munkatársa, Gabriela Juhásová tájékoztatta a részvevőket. A részletes beszámolóból megtudhattuk, hogy északi szomszédunk szelídgesztenyései is hasonló gondokkal küzdenek. Zeller Zoltán a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársa foglalta össze a különböző szelídgesztenyés típusok jellegét, ökológiai és ökonómiai értékeit, sokoldalú hasznosítási lehetőségeit, mindezek társadalmi, gazdasági vonatkozásait.

Schweickhardt András, a Prima Maroni Kft. tulajdonos ügyvezetője előadásában bemutatta a gesztenye felhasználási formáit az ipari feldolgozástól a cukrászati készítményekig, megemlítve szerepét az egészséges táplálkozásban. Nagyszerű termékeikből kóstolhattak is a résztvevők.

3. kép: Nagymarosi gesztenyetermés minták a szakmai találkozón (Fotó: Zeller Zoltán)

3. kép: Nagymarosi gesztenyetermés minták a szakmai találkozón (Fotó: Zeller Zoltán)

A kiváló Maroni termékek mellett az asztalokon kihelyezett nagyméretű, tetszetős, korai érésű gesztenyetermés-minták is jól érzékeltették, hogy van helye a gesztenyének a magyar gyümölcstermesztés széles, sokszínű palettáján (3. kép).

Az előadásokat gesztenyésekben tett – tanulmányi kirándulásnak is beillő – szemle zárta a festői hangulatú nagymarosi hegy- és domboldalakon (4. kép). A Nagymaroson 20 kisebb-nagyobb foltban elhelyezkedő természetszerű ősgesztenyések egyike mellett, csemete mintakertben is járhattak az érdeklődők.

4. kép Tájkép Nagymaroson, a Fehér-hegyi gesztenyésből virágzás idején (Fotó: Zeller Zoltán)

4. kép: Tájkép Nagymaroson, a Fehér-hegyi gesztenyésből virágzás idején (Fotó: Zeller Zoltán)

Bíztató tapasztalatokat szerezhettek a kedves vendégek a harmadik meglátogatott helyszínen: itt hipovirulens törzsekkel kezelt gesztenyésben is lehetőség nyílt szemrevételezni a gyógyulás jeleit és folyamatát (5. kép).

5. kép Nagymarosi erdő jellegű gesztenyés (Fotó: Zeller Zoltán)

5. kép: Nagymarosi erdő jellegű gesztenyés (Fotó: Zeller Zoltán)

Az elhangzottak és a látottak alapján elmondható, hogy az eseményen megjelentek bíztató képet kaptak a Kárpát-medencei gesztenyetermesztés jövőjére nézve és remélhetőleg nyitott fülekre és szemekre találtak a döntéshozóknál is. Összességében sikeresnek mondható a rendezvény, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a gesztenye újra megtalálja méltó helyét a Kárpát-medencei gazdálkodásban.

Zeller Zoltán
NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet

Az Agrofórum Szaklap novemberi számának “Fókuszban” fejezete az agrár-erdészet köré csoportosul majd.
Előfizetés az Agrofórum Szaklapra >>>

(Agrofórum Online)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?