Üzemszerűen lopják a fát – Az erdőtulajdonosok is félnek a családtól

falopasA szúcsi és egercsehi erdők csak messziről, az útról tűnnek sűrűnek, mert a szakavatott szem látja, hogy az erősebb, vastagabb fákat már kivágták közülük. A heol.hu cikke.

A fákat nagyrészt szabálytalanul vágták ki, hiszen jól kivehetők a magas csonkok. Bagolylyuk fölött, ahová az útról már nem látni be, tisztást vágtak, amely már-már alkalmas egy repülőgép-leszállópályának is.

Tavaly decemberben a Betyársereg helyi megjelenése alkalmával írt arról a heol.hu, hogy két család tartja rettegésben egymást és a szúcsiakat. A szervezet segítségét kérő uzsorázó család egy másik, falopással és csicskáztatással foglalkozó família miatt hívta a betyárokat. Akkor megkérdeztük az utóbbi, azaz a G. család egyik tagját is, mit szól a vádakhoz.

A családfő tagadta, hogy fát lopnának a környéken. Szerinte ő becsületes, adózó vállalkozó. Mint mondta, nekik ugyan nincsen saját erdőjük, viszonteladóként mástól veszik a fát, amit értékesítenek. Nem gazdagok, hiszen többször fordultak már segélyért az önkormányzathoz is. Képtelenségnek nevezte azt is, hogy csicskát tartana, a náluk lévő férfiról azt mondta, bejelentett alkalmazottja, aki segít a ház körüli munkában, szinte már családtag.
A férfi is azt mondta lapunknak, fizetésért dolgozik G-éknél, nem tartják rabszolgaként. Néha a szomszédoknál is tesz-vesz, és csak azért csicskázzák le, mert itt dolgozik.

Cikkünk megjelenése után több egercsehi és szúcsi lakos és erdőtulajdonos is jelentkezett, hogy őket bizony rettegésben tartja és rendszeresen megkárosítja a két településen élő négy G. testvér. Sőt, elmesélte tapasztalatait G-ék egy volt csicskája is. Mindenki csak név nélkül merte vállalni a szereplést, mert félnek a család bosszújától, eddig is kaptak fenyegetéseket, köztük halálost is.

Az egykori dolgozó elmondta, egyszerre többen is voltak G-éknél, mindannyian a közeli falvakból származtak. Az emberek cserélődnek, a vele együtt lévők sorsáról nincs információja, eltűntek, elmenekültek a szenvedések, a fizikai bántalmazások miatt. Őt is megverték. A volt dolgozók és családtagjaik közül többen is öngyilkosságot követtek el, felakasztották magukat.

A falopási módszerekről elárulta, G.-ék havonta kétszer a parádi erdészettől vásároltak fát, hogy legyenek papírjaik, de ennek a mennyiségnek aztán a közeli erdőkből a többszörösét lopták el, naponta két-három kocsival szedtek össze. A fát napközben a csicskák vágták ki, néhol motoros fűrésszel dolgoztak, ha azonban ez túlságosan feltűnő lett volna, kézi szerszámokkal. A területre vezető utakat figyelték. A fát egy helyre gyűjtötték, s hajnal 2-4 óra között kocsikkal elszállították, majd a testvérek portáin hasogatták föl. A tűzifát aztán két-három megyében értékesítették: látták az autóikat Gyöngyös és Hatvan környékén, sőt, a Jászságban is.

A heol.hu-hoz forduló helybéliek szerint lopatják a fát a bagolylyukiakkal is, ők kis kocsikon húzzák le a hegyről egy megadott helyre a kiszabott mennyiséget, amit G.-ék teherkocsival elszállítanak. A család ezen kívül tulajdoníttatott el bálákat a határból, legeltetett más földjén birkákat, s szemetet, építési törmeléket is illegálisan helyezett el több helyen.

Az erdőtulajdonosok rendszeresen, naponta járőröznek, s kértek segítséget már a körzeti megbízottól és az egri rendőröktől is, de igazán sok támogatást nem kaptak. A rendőrség azt mondja, nem tudnak mit tenni, érjék őket tetten, csak az bizonyító erejű. A Bagolylyukban folyó dolgok bizonyíthatóak volnának a térfigyelő kamera felvételeivel is, de azt a körzeti megbízott állítólag még sosem nézte meg.

A helyiek szerint a hat éve kezdődött rémálom egyre fokozódik, s ma már a falvakban uralkodó félelem a legnagyobb gond. Többeket ért fenyegetés, fizikai atrocitás. Ezért különösen hiányolják a rendőri fellépést.

– Bezzeg amikor a Betyársereg Szúcson járt, tele volt a környék velük, és kommandósokat is tudtak küldeni – mondják többen, hozzátéve: furcsa, hogy Egercsehiben G.-ék rendszerint akkor jelennek meg fát árulni, amikor a rendőr nincs szolgálatban. A falubeliek szerint kevés pénzből is javítható volna a környéken a közbiztonság, elvégre nem sok benzinnel körbe lehet járni három falut. Akár egy hajnali kör alkalmával is megfigyelhető lenne, ki megy munkába, ki érkezik haza műszakból, vagy éppen ki jár a tilosban.

Kérdéseinket föltettük a rendőrségnek is, amely a nekünk küldött válaszban azt írta: falopással kapcsolatos bejelentések esetén az Egri Rendőrkapitányság és a helyi körzeti megbízott a szükséges intézkedéseket minden esetben megtette. Ennek eredményeként több eljárás vádemelési javaslattal fejeződött be. Ezeken túl a rendőrkapitányság körzeti megbízott állománya – több esetben az Egererdő Zrt. munkatársaival kiegészülve – összehangolt ellenőrzéseket is tart, kifejezetten a már említett jogsértések felderítése, megakadályozása érdekében.

A legutóbbi ilyen intézkedés 2015. január 9-én volt (Az ezt megelőző napon tettük fel kérdéseinket a rendőrségnek – A szerk.), amelynek során az Egri Rendőrkapitányság hét egyenruhása látott el szolgálatot a két településen.

Mindezeken túl felhívják az erdőtulajdonosok figyelmét a magántulajdon védelme érdekében megtehető lehetőségekre, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt kötelezettségeikre. Az említett települések lakosainak biztonságérzetének növelése végett az Egri Rendőrkapitányság – a napi szolgálaton túl – megerősítő erővel is segíti a helyi körzeti megbízott rendőr effajta tevékenységét. Mint minden esetben, így az adott területről érkező bejelentések kapcsán is intézkedik a rendőrség.

Nos, az erdőtulajdonosok szerint az ilyesfajta ellenőrzések nem igazán jellemzőek arrafelé. Pedig finoman szólva is nagy-nagy szükség lenne rá.

Baj, hogy megemelték a szabálysértési értékhatárt

Az Egererdőtől megtudtuk, Egercsehi és Szúcs környékén főleg magán erdőtulajdonosok vannak, de az állami erdőgazdaság is észreveszi a lopást, ám náluk kisebbek a károk. A falopás e térségben egyébként – Ózd közelsége miatt – gyakoribb, mint máshol. Egy időben visszaszorult e szabálysértések száma, ám amikor az értékhatárt 20 ezerről 50 ezer forintra emelték, ismét csak megszaporodtak ezek az esetek. Az Egererdő szerint a szervezett tolvajlások ellen elsősorban a hatóságok tudnának igazán hatékonyan föllépni, ám a lakosság is segíthetne, ha nem vásárolna számla nélkül tűzifát.

(heol.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?