Hazánkban is megjelent gyümölcstermő növényeink új kártevője, a foltosszárnyú muslica

suzukiimalna2012 őszén az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik csapdában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói megtalálták az Európában rohamosan terjedő foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát.

Drosophila suzukii hím(fotó: Dr. G. Steck)

Drosophila suzukii hím
(fotó: Dr. G. Steck)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2013-ban országos felderítést indít a károsító terjedésének nyomon követésére. A lakosságnak, a termelőknek és a forgalmazóknak is szóló tájékoztató kiadványban gyűjtötte össze a faj legfőbb jellemzőit és a védekezési lehetőségeket.

A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén szervezetei között, de hihetetlenül nagy szaporodóképessége és kártétele miatt fontos vele számolni, terjedésének ütemét korlátozni. Az Ázsiában honos Drosophila suzukii az USA érintésével jutott el Európába, és azóta megállíthatatlanul terjed. Már azonosították Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Szlovéniában, Németországban, Svájcban, Belgiumban, Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is.

Drosophila suzukii nőstény(fotó: Dr. G. Steck)

Drosophila suzukii nőstény
(fotó: Dr. G. Steck)

A Drosophila suzukii azon kevés muslica faj közé tartozik, amely elsősorban nem a már károsított vagy rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Gazdanövényköre tág, beletartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek (szamóca és a málna, valamint szeder, bodza, áfonya, ribiszke, köszméte), csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Európában még nem észlelték meggyen, de Kaliforniában már igen.

A piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy a rokon muslica fajoktól igen nehezen különböztethető meg. Nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el. A rovar maga passzívan a széllel, jó repülési képessége révén pedig aktívan is terjed. E károsítóra vonatkozóan még nincsenek adatok, de más Drosophila fajok nemzedékenként akár 45 km-t is repülhetnek.
A NÉBIH felhívja a lakosság és a termelők figyelmét, hogy a károsító jelenlétének gyanúja esetén azonnal értesítsék az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot.

 A károsító jellemzői és az általa okozott tünetek

A Drosophila suzukii piros szemű, sárgásbarna színű, mintegy 3 mm nagyságú harmatlégy (1., kép). A rokon muslica fajoktól igen nehéz megkülönböztetni, a nőstény összetéveszthető a közönséges ecetmuslicával (Drosophila melanogaster – 2. kép), a hím átlátszó szárnyán azonban fekete folt található (ami a D. suzukii nőstény és a D. melanogaster szárnyáról hiányzik). Lárvája krémszínű, 5-6 mm hosszú, bábja hengeres, hossza 2-3 mm.

suzukiii

Az ecetmuslicával szembeni nagy különbséget az jelenti, hogy a D. suzukii elsősorban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. A kívülről látható szúrásnyom kissé besüppedő folt alakjában jelenik meg (4. kép). Egy gyümölcsben egy vagy több lárva károsíthat (5. kép), amelyek a termésben vagy annak felületén bábozódnak, de a talajban is előfordulnak bábok (6. kép). Az intenzív lárvakártétel nyomán másodlagosan – gomba- vagy baktériumfertőzés következtében – rothadás alakul ki (7. kép). A D. suzukii már rothadó félben levő gyümölcsből rajzik.

nebihgyum

A kifejlett légy telel át védett helyen, pl. komposztban és raktárban. Megtelepedésének a tartós, kemény hideg, természetes terjedésének a száraz területek és hegységek szabnak gátat. Észak-Európa déli területein évente 1-3 nemzedéke fejlődhet, Dél-Európában 12 generáció is kialakulhat.

Védekezési lehetőségek

Megelőzés: Szüreteljünk a lehető legkorábban és ne komposztáljuk a gyümölcsöket, mivel az a muslica átteleléséhez ideális körülményeket teremt. Az erjesztett gyümölcsöt borítsuk be tüll hálóval, hogy megakadályozzuk a legyek kirepülését.

Csapdázás: A rovar megjelenése és fertőzése jól jelezhető és nyomon követhető sárga ragacsos lappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével. A 0,5-0,7 l űrtartalmú, fedett palackok oldalába vájt 3-4 mm átmérőjű lyukakkal ellátott csapdák használata alkalmas a kártevő egyedszámának gyérítésére is (8-9. kép).

A fertőzött gyümölcsök begyűjtése és megsemmisítése. Nagyon fontos a megtermett összes gyümölcs betakarítása és a fertőzött termések megsemmisítése talajba forgatással vagy a fentiek szerinti erjesztéssel. Súlyos fertőzéskor a teljes termésmennyiség megsemmisítésére is szükség lehet. A fertőzött gyümölcsöket nem szabad komposztálni.

Kémiai védekezés: A gyümölcsérés kezdetén kémiai módszerek javasoltak az adott kultúrában engedélyezett hatóanyag tartalmú készítményekkel: piretroidok (cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin), spinozad az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával. Ezek kijuttatásával 5-14 napig biztosítható a gyümölcsök megvédése e kártevőtől. Az eredményességhez azonban szükséges, hogy a termelők védekezése terjedjen ki nagyobb, összefüggő területre, mivel a károsító repülési aktivitása miatt egyetlen elhagyott magányos ültetvény vagy magánkert is fertőzési forrásul szolgál a fogékony növények számára.

nebihvedekezes
A NÉBIH kéri, hogy ha a fenti információk alapján gyanúja van a károsító jelenlétére (pl. a leírásnak megfelelő szúrásnyomokat észlel), vagy ha úgy véli, hogy a kifejlett állatot látja, azonnal értesítse az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot (elérhetőség a NÉBIH honlapján http://www.nebih.gov.hu/elerhetosegek)

A károsító jellemzőiről, a védekezési lehetőségekről a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak >>>

(nebih.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?