Metszés, tisztogatás, dugványozás – Februári tennivalók a kiskertben

metszesMiközben még mindig támad a tél, februárban már elkezdhetjük a munkálatokat a kiskertben. Metszhetünk, sőt dugványozhatunk és magokat is ültethetünk.

Az első héten feltétlenül csípjük vissza a málna termővesszőinek végeit, mert a későbbi metszéshez képest legalább 20 %-al több termésre számíthatunk.<--break->

Ha az időjárás engedi és rá tudunk menni a talajra, a második héten elkezdhetjük a petrezselyem vetését 25 cm-es sortávolságra és nedves talajon  1-2 cm mélyre – olvasható a sokszinuvidek.hu összeállításában.

Február 10-e után a gyümölcsösben folytassuk a fatisztogatási munkákat a kártevők és kórokozók jól látható, áttelelő alakjainak megsemmisítésével.. Vágjuk le a galagonya pille kis hernyóit tartalmazó 2-3 összeszáradt levélből álló kis hernyófészkeket, és az aranyfarú pille telelő hernyói által készített nagy hernyófészkeket. Távolítsuk el azokat a vesszőket is, amelyeken a gyűrűspille gyűrű alakban elhelyezett tojáscsomóit találjuk.  Keressük meg a fák törzsén és vastagabb ágain a gyapjaspille taplóra emlékeztető tojáscsomóit. Éles késsel szedjük le, vagy itassuk át petróleummal, terpentinnel, hogy a tojásban lévő lárvák elpusztuljanak. Fontos a monília áttelelését szolgáló, a fákon maradt, összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsök, gyümölcsmúmiák leszedése.  A meggy és kajszifák kezelésekor a fán maradt száraz virágokat is szedjük le, mert ezek is a monília kórokozójának áttelelési helyei. A leszedett, levágott fertőzött részeket égessük el.

erdomezolike

Fagymentes időben elkezdhetjük a lombhullatós sövények metszését is. Ha hidegben metszünk, vigyázzunk, mert az ágak ilyenkor még fagyosak, törékenyek. Néhány díszcserjét, mint a fagyalt, a gyertyánt, vagyis a sövénynek ültetett cserjéket alakítsuk, idomítsuk. Ha alulról felritkultak, erősebb visszavágással ifjítsunk. Általában a növény felső kétharmadát el kell távolítani. A korán, tavasszal, vesszőkön virágzó díszcserjéket ilyenkor ne háborgassuk.

A hónap közepén mindenképpen vessük el a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot palántanevelő ládikákba. Kezdhetjük a nyári fogyasztásra szánt zeller vetését is. Szintén elvethetjük az első adag spenótunkat 20-23 cm sortávra. Ha még nem tettük, vessük a petrezselymet, korai termesztésre a korai cukor, téli tárolásra a hosszú és félhosszú fajtákat. Ne feledkezzünk el a sorjelző növényekről sem. Jó ha tudjuk, hogy a petrezselyem nagyon nehezen csirázik, ezért tanácsolják, hogy mielőtt elvetnénk, öntsünk forró vizet a magokra. Ezzel meggyorsíthatjuk a kelését.

Földbe kerülhetnek a korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépősaláta is vethető.

A hónap második felében, ha feltöltjük a birs és mogyoróbokrok tövét 50 cm vastagon porhanyós földdel, akkor a bokrok új hajtásokat fejlesztenek, amelyeket aztán ősszel le tudunk választani az anyatőről. Még egy ősi praktika. a káposztafélék ellenállóképességének fokozására. A magokat ne vessük tápanyagdús talajba, sőt ellenkezőleg, legyen a talaj sovány, a hely szélnek kitett, napos. Így erős, zömök palántákat kapunk. Kiültetéskor már a nekik megfelelő talajba és körülmények közé kerüljenek.

Lóbabunkat gyakran ellepi a fekete tetű. Megelőzhetjük, ha kicselezzük őket. Február közepétől  cserépbe vetjük és szobában, melegágyban, üvegházban előneveljük, majd márciusban kiültetjük. Így mire a tetűinvázió kezdetét veszi, addigra a lóbabunk leterem.

A gyümölcstermő bokrok télvégi ápolásakor ne hanyagoljuk el a növényvédelmi teendőket. A málnabokrokról okvetlenül vágjuk ki a didimellás, és az elzinoés vesszőfoltossággal fertőzött vesszőket, valamint a málna-gubacsszúnyog és a málna-karcsúdíszbogár  által károsított, megvastagodott, gubacsos részeket. A ribiszke- és köszmétebokrokról a kaliforniai pajzstetű lárváival rétegesen borított és a lisztharmattal fertőzött vesszőrészeket kell kivágnunk és minél előbb elégetnünk.

A hónap utolsó hetében is vethetjük még a szabadföldi, korai ültetésű paradicsomot. Megkezdhetjük a borsó vetését is 40 cm sortávra 8-10 cm mélyre. A középkorai termesztésre most vessük a karfiolt, a rövid tenyészidejű és középérésű fajtákat.

Ha ősszel nem duggattunk, most feltétlenül kerüljön a földbe a fokhagyma 25 cm sor- 10 cm tőtávolságra. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elduggatott fokhagymagerezdek egyszer csak a felszínen kötnek ki. Mindezt a giliszták aktív munkájának köszönhetjük. Ez ellen is tudtak eleink praktikát. Duggatás előtt hagymahéjat sekélyen gereblyézzünk a talajba. Így a giliszták a hagymahéjjal lesznek elfoglalva.  Azt is mondták, hogy a dughagymát duggatás előtt alaposan áztassunk be esővízbe. Így gyorsabb lesz a gyökérképződése a megduzzadt hagymácskáknak.

Ha az időjárás kedvező, vethetjük a sárgarépát és a paszternákot is. Szaporítóedényekbe kerülnek a paradicsom és paprika magjai is.

Február utolsó napján megkezdhetjük a metszést a gyümölcsösben. Folyik a koronák ritkítása, a befelé törő, a túl sűrűn párosan álló vesszőket, gallyakat, és kisebb ágakat metszőollóval, a nagyobbakat fűrésszel vágjuk le. A sebfelületek kezeléséről ne feledkezzünk meg.

A csonthéjas gyümölcsfákon, mint őszibarack, mandula, gyakori a mézgafolyás. A gyantaszerű mézgát szedjük le, az alatt lévő szöveteket éles késsel tisztítsuk meg, majd kezeljük le a sebeket sebkezelő készítménnyel, illetve fémmentes olajfestékkel. A sűrű ribiszke-és köszmétebokrokat is ritkítsuk ki.

A ribiszkét és köszmétét tőosztással most szaporíthatjuk is. Ássuk ki a bokrokat és éles baltával 3-4 részre vágjuk fel a tövet úgy, hogy mindegyik növényen legalább 2 fiatal , egészséges vessző maradjon. Ezeket állandó helyükre ültessük a megszokott módon.

A lemetszett egészséges gallyakat ne dobjuk el. Használjuk természetes védőernyőnek a friss vetések takarására. Később, ha a védendő növénykéink megerősödtek, akkor eltávolítjuk a gallyakat, de épp itt az ideje, hogy a borsó mellé felhasználjuk támasztéknak. A madarak az elvetett borsósorokban nagy károkat tudnak okozni. Azt mondja nagyapánk, hogy keverjünk a magok közé fehérürömport és a sorok tetejére is szórjunk belőle. Riasztja a madarakat, de az egerek, pockok sem szeretik. A port mi is elkészíthetjük.

Nagyapáink azt tartották, hogy a vetőmagvakat fürdetni kell vetés előtt. Tudvalevő, hogy a kamillának fertőtlenítő hatása van. Kihűlt kamillateába 20 percre áztassuk be a vetni kívánt magokat. A fürdő után azonnal vetni kell.

Régi trükkel javíthatjuk vetőmagvaink csírázóképességét. A nem megfelelően tárolt magok, így a melegen tartottak, amelyek ráadásul még öregek is, egy vékony olajréteget izzadnak ki magukból, ami gátolja a csirázást. Ezért áztatás előtt homokkal vagy földdel alaposan dörzsöljük át, így eltávolítjuk a vékony olajfilmet, és a magok fel tudják venni a szükséges nedvességet. Túl öreg maggal ne kísérletezzünk.

S hogyan tudunk májusban saját termesztésű újkrumplit enni. A már karácsonykor csirázásnak indult korai burgonyagumókat ültessük el 20-25 cm-es cserépbe, tápdús talajba. A cserepeket tegyük védett, fagymentes helyre, ahol a növénykék lassan fejlődni kezdenek. Amikor elkészül a melegágyunk, oda helyezzük a cserepeket. A burgonyáink ekkor rohamos fejlődésnek indulnak. Cserepenként csak egy szálat hagyjunk meg, és gyakran szellőztessünk a melegágyban. Így májusra petrezselymes újkrumplival lephetjük meg családunkat.

Forrás: Minden napra egy tanács kertbarátoknak , Inter M.D.,
Pamela Donald: 501 kerti tipp, Tevan Kiadó, 1996.
Susanne Bruns: Amit nagyapáink még tudtak, 1-2-3, Falukönyv-Cicero Kiadó

(sokszinuvidek.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?