2024. november 22. péntek,
Cecília napja
Cecília napja
Új Tűzvédelmi Szabályzat - Az erdőgazdálkodást nem érinti az új szabályozás
Az elmúlt napokban több olvasónk is érdeklődőtt arról, hogy miként változtak a tűzgyújtási szabályok az erdőkben, hiszen új Országos Tűzvédelmi Szabályzat lépett életbe. Az Erdő-Mező az ügyben megkereste az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sajtóosztályát, ahol portálunknak elmondták; az erdőgazdálkodás egyes tevékenységei során végzett hulladék elégetésével kapcsolatban nem történt változás.
----------------------------------
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról Védelem a tűz ellen 64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. 65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. (3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. 66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni. 67. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (2)44 Megye vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén - indokolt esetben, átmeneti időre - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. (4) A tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelése a tűz időjárási index értékéhez köthető.----------------------------------
4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozó erdőterületekre (a továbbiakban: erdő). Az erdőben az általános tűzvédelmi szabályokon, valamint az Evt.-nek a tűz elleni védelemre vonatkozó rendelkezésein túl az e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell. 2. § A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek kötelesek a kezelésükben nem lévő, de az általuk igénybe vett erdőben az erdőtűz megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve a működésük közben keletkezett tűz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni. 3. § (1)1 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) (a továbbiakban: erdészeti hatóság) az erdőket erdőrészletenként az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján tűzvédelmi kategóriába sorolja és a besorolást hivatalos honlapján térképi és táblázatos formában közzéteszi. (2) Az erdészeti hatóság a tűzvédelmi besorolást a körzeti erdőtervek készítésekor felülvizsgálhatja. (3) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelme alapján az erdőrészlet tűzvédelmi besorolását határozatban módosíthatja. 4. § Az erdők tűzvédelmi besorolása az alábbi kategóriákba történik: a) nagymértékben veszélyeztetett terület, b) közepesen veszélyeztetett terület, c) kismértékben veszélyeztetett terület. 5. § (1) Az egyes erdőrészletek erdőtűzvédelmi besorolásához szükséges szempontrendszert az 1. melléklet tartalmazza. (2) A megyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolását a 2. melléklet tartalmazza. (3) Az erdészeti hatóság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) együttműködve a közepes mértékben és a nagymértékben veszélyeztetett megyékre megyei védelmi tervet készít. A megyei védelmi tervet az erdészeti hatóság és az OKF a hivatalos honlapján közzéteszi. (4) A megyei védelmi terv tartalmazza a) a megye erdőinek leírását a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak általános leírását is, b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek okainak leírását és elemzését, c) a tízéves tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására, d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását, e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek a feladat elvégzésével összefüggésben szükséges adatait, részvételük összehangolásának módját. (5) Védelmi tervet kell készítenie annak az erdőgazdálkodónak, akinek a kezelésében lévő erdőben a nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett terület összesített mérete meghaladja a 100 hektárt. (6) A védelmi terv tartalmazza a) a kérdéses terület vagy területrész jelenlegi helyzetének leírását a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is, b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek feltárt okainak leírását és elemzését, c) a tízéves tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására, d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását, e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek a feladat elvégzésével összefüggésben szükséges adatait, részvételük összehangolásának módját. (7) A védelmi tervet az erdőgazdálkodó megküldi a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz. (8) Egyszerűsített védelmi tervet kell készítenie a) a 10 hektárt meghaladó nagymértékben veszélyeztetett, vagy b) a 20 hektárt meghaladó közepesen veszélyeztetett területet kezelő erdőgazdálkodónak. (9) Az egyszerűsített védelmi terv tartalmazza a) a veszélyeztetett terület leírását, b) a megelőző intézkedéséket, c) a tűz esetén értesítendő szervek elérhetőségét, d) a tűz esetén igénybe vehető eszközöket és azok elérhetőségét. (10)2 Az erdő fekvése szerint illetékes (a továbbiakban: területileg illetékes) területileg illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága és a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség az egyszerűsített védelmi terv meglétét ellenőrizheti. (11) Az elkészített védelmi tervet és egyszerűsített védelmi tervet módosítani kell, ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be. A tűzesetek megelőzése 6. § (1) Az erdővel érintkező vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felőli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani. (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán kell tartani. (3) Erdősítéskor a tűzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tűzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. (4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti védősávon, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni. 7. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető anyagoktól mentesen tartani. 8. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken - jól látható módon - az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblákat elhelyezni. Tűzveszélyes üzemi tevékenység 9. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben - a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével - tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést. (4)3 A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki. (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen. (9)4 Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni. (10) Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti. (11) Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 10. § A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét. 11. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani. (2) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni. (3) Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni. Fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok 12. § (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni, b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani, d) az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni. (2) Az erdőgazdálkodó a tűzvédelmi szempontból kismértékben és közepesen veszélyeztetett területek esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségeket teljesíti. (3)5 A területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség és a területileg illetékes területileg illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága a tűzgyújtási tilalom időszaka alatt rendszeresen ellenőrzi az ezen időszakra vonatkozó szabályok betartását. Tűzoltás 13. § (1) A lakott erdészházaknál és az üzemelő turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tűzjelzési lehetőségről. (2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőben dolgozók riasztását megszervezni. (3) A 100 hektárnál nagyobb, nagymértékben és közepesen veszélyeztetett terület erdőgazdálkodója köteles a) az általa kijelölt erdészeti létesítményekben legalább 30 személy részére az erdőtűz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartani, b) az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni. 14. § Az erdőgazdálkodó köteles intézkedni arról, hogy az erdőtűz után a területet 24 órán át őrizzék, és az égett terület szélén - ahol lehetséges - a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák. Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere 15. §6 Erdőterületet érintő tüzek esetén a területileg illetékes területileg illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát és a területi illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli. 16. § Az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján végzi a) az éves erdőtűz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését, b) az országos erdőtűz adattár vezetését. 17. § (1) Az országos erdőtűz adattár tartalmazza: a)7 az első riasztás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot tájékoztatták a tűz észleléséről, b) az első beavatkozás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az első tűzoltóegységek megérkeztek az erdőtűz helyszínére, c) a tűz eloltásának dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották, és az utolsó tűzoltóegységek elhagyták az erdőtűz helyszínét, d) a tűz keletkezésének helyszínét (a település neve és KSH kódszáma), e) a tűz feltételezett kiindulási pontját, f) a teljes leégett területet (hektárban), g) a leégett terület megoszlását hektárban a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. november 7-i 1737/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1737/2006/EK rendelet) előírásai alapján (erdő, egyéb fás terület, egyéb terület bontásban), h) a tűz tényleges vagy feltételezett keletkezésének okát az 1737/2006/EK rendelet előírásai alapján (1. ismeretlen; 2. természetes ok; 3. baleset vagy hanyagság, azaz emberi tevékenységgel kapcsolatos, de nem szándékos tűzokozás; 4. szándékosság, gyújtogatás), i) a tűz típusát, j) a tűz során károsodott vegetációtípusok területi megoszlását és az elégett biomassza mennyiségét, k) a károsodott erdőrészletek felsorolását, l) a károsodott erdőrészletekből leégett terület nagyságát, m) a károsodott erdőrészletekben a tűz intenzitását, n) a leégett terület alakját, o) a károsodott erdőrészletek faállomány szintű adatait, p) a tűzesettel kapcsolatos erdőfelügyeleti intézkedések rövid leírását, q) az 50 hektár feletti erdőtüzek esetén a leégett terület határát ábrázoló térképet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az a)-i) pontban meghatározottakat az OKF szolgáltatja a tűz keletkezése után 30 napon belül. (3)8 Ha a tűzoltóság a tűzoltásban nem vett részt, az erdészeti hatóság az erdőtüzet utólag jelzi a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, és gondoskodik arról, hogy a tűzeset bevezetésre kerüljön az erdőtűz adattárba. Záró rendelkezések 18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2)9 19. § Az 5. § (5) bekezdése szerinti védelmi terv, és az 5. § (8) bekezdése szerinti egyszerűsített védelmi terv készítési kötelezettségének az erdőgazdálkodó 2008. december 31-ig köteles eleget tenni. 20. § Ez a rendelet a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. november 7-i 1737/2006/EK bizottsági rendelet 9. cikke és II. melléklete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. 1. melléklet a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelethez Az erdőrészletek besorolásának alapját az erdőrészlet szinten elvégzett osztályozás képezi. 1. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők: a) Erdeifenyő és feketefenyő elegyes és elegyetlen állományok b) Közönséges boróka állományok c) Lombos (tölgy, cser, akác - csak fenyő elegyes) erdőfelújítások és erdőtelepítések 5 méteres magasságig 2. Közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők: a) A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt egyéb fenyves fiatalosok b) Tölgy, cser állományok, karsztbokorerdők 5 méteres magasság felett c) A 2 évnél régebbi felújítandó üres vágásterületek 2. melléklet a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelethez A megyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása a következő tényezők figyelembevételével történik - az egyes társulások biomassza-dinamikai és tűzökológiai viszonyai, - az adott településhatárhoz tartozó közepesen és nagymértékben veszélyeztetett terület aránya az összes erdőterülethez képest, - az adott megyében a közepesen és nagymértékben veszélyeztetett terület aránya az összes erdőterülethez képest, - az elmúlt évek tűzkár-statisztikai adatai, - a regionális szocio-ökonómiai viszonyok, - a geológiai, talajtani viszonyok, - az időjárási viszonyok. Nagymértékben veszélyeztetett megyék: - Bács-Kiskun megye, - Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Közepes mértékben veszélyeztetett megyék: - Csongrád megye, - Heves megye, - Nógrád megye, - Veszprém megye, - Budapest (főváros) és csatoltan - a Pilis és a Budai-hegység fenyvesei, illetve a sűrű beépítés miatt - az alábbi települések: Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Nagykovácsi, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisvörösvár, Pomáz, Páty, Solymár, Szentendre, Üröm. (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)
Legfrissebb cikkeink
Erdészeti, vadászati állások
Erdészeti, vadászati programok
Erdészeti, vadászati videók
