Stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött a NAK erdészeti ágazatot képviselő szervezetekkel

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdasági kamaraként a lehetőségeihez mérten igyekszik figyelemmel kísérni és javítani az erdészeti vállalkozások gazdálkodási körülményeit. Hasonló cipőben több szervezet is jár az országban, jó esetben nem konkurálva egymással, hanem egymást erősítve, együttműködve. A NAK erre törekszik, amit együttműködési megállapodásokkal is megerősít.

h i r d e t é s

A NAK az Agrárminisztérium kiemelt stratégiai partnere. Ezzel párhuzamosan a NAK 2021. június 10-én Mezőfalván, a Szántóföldi Napok szakkiállításon a Nemzeti Földügyi Központtal és a Soproni Egyetemmel, majd 2021. június 24-én az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!” című szakmai tájékoztató fórumsorozat Pápai állomásán a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével (MEGOSZ), valamint a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel (FAGOSZ) kötött, az erdészeti ágazatot érintő együttműködési megállapodást. Az erdőgazdálkodási ágazatot nemzeti és nemzetközi szinten sok kihívás éri napjainkban. Az erdőhöz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó környezet- és természetvédelmi elvárások az elmúlt időszakban – vélt vagy valós társadalmi aggodalmakra hivatkozva – jelentősen megnövekedtek. A klímaváltozás ezt a folyamatot tovább erősíti, illetve az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók saját érdekévé is teszi az erdők kedvezőtlen környezeti hatásokhoz való alkalmazkodásának az elősegítését. Mindezek önmagukban is komoly feladatokat jelentenek. Tetézi azonban a nehézségeket, hogy ezzel párhuzamosan az elmúlt években a gazdálkodási feltételek – csak a legfontosabbakat számba véve, a munkaerőhiány és a munkaerő árának növekedése, a régi gépek kiöregedése és a technológiaváltás miatt elodázhatatlan beruházások szükségessége, valamint annak költségnövelő hatásai, és a váratlanul jelentkező értékesítési nehézségek – is látványosan romlottak, illetve romlanak. galyateto_fakitermeles_2

Külön kiemelendő, hogy bár az erdőgazdálkodás fő termékére, a faanyagra továbbra is nagy szükség van, a felhasználási szokások a fatermékek széles körét érintően átalakulóban vannak. Ez különösen igaz a tűzifa minőségű faanyagra, amit kényelmi és időjárási okok miatt a lakosság is egyre kevésbé keres, és amit más karbonsemleges vagy megújuló energiaforrások preferálása miatt az energiaszektorból is kiszorulhat. A változások a hazánkban általános lombos fa alapanyagot különösen érinthetik, hiszen annak a feldolgozási és egyéb felhasználási lehetőségei szűkebbek. A hazai erdők valamivel több, mint felét kitevő állami erdők túlnyomó többségét évtizedek óta huszonkét állami tulajdonban álló erdészeti társaság kezeli. A magánerdőkben a birtok- és gazdálkodási viszonyok lényegesen elaprózottabbak, ami az erdőgazdálkodás hatékonyságát és versenyképességét ebben a szektorban általában inkább rontja. Ráadásul a magán erdőgazdálkodás közel félmillió erdőtulajdonosból, és közel negyvenezer erdőgazdálkodóból álló szervezetrendszerét a jogszabályi környezet változásai következtében a közeljövőben jelentős átrendeződés érheti. Az említett és a még fennálló kihívások minden bizonnyal leküzdhetőek, de az erdőgazdálkodásban és a faiparban a piaci szereplők, a szaktárca, a szakmai szellemi műhelyek a szakmai szervezetek és a NAK szorosabb együtt gondolkodását és együttműködését igényli. Az együttműködési megállapodások megkötésével a NAK ezt kívánja elősegíteni, illetve erre kívánja felhívni a figyelmet. (NAKÖ