Rangos elismerésben részesült Kovács Gyula erdész

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a Müpában, az elismerést Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője vehette át.

h i r d e t é s

A Prima Primissima Díj idei díjazottjai: Sugár Péter építész, egyetemi tanár; Hager Ritta textilművész; Härtlein Károly mesteroktató; Lovász László matematikus; a Bartók Rádió; Hegedüs Csaba olimpiai bajnok birkózó, mesteredző; Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője; Dobai Péter költő, író, dramaturg; Keller András hegedűművész, karmester; Gálffi László színművész és Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő, riporter.

Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője az 1980-as évektől kezdett foglalkozni szülőföldje, a Göcsej hagyományaival, kultúrájával. Megismerte a térség gyümölcsészetét és elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni ezt az örökséget. Az idő múltával kutatásait kiterjesztette a Kárpát-medence magyarlakta területeire. Amerre járt, gyűjtötte a régi fajtákat, a fák oltványait pedig megosztotta az ott élőkkel. Így kezdődött a tündérkertek sikertörténete. Az elmúlt évtizedek során családja és sok-sok jóakaratú ember segítségével több száz tündérkertet létesítettek, a Pórszombati Génbank pedig több ezer gyümölcsfajtával Európa legnagyobb gyűjteménye, amely egy nép hagyatékát őrzi.

Kovács Gyula 1963. január 21.-én született Nova településen. Édesapja erdész volt, akitől megtanulta a környezetében lévő sokszínű élővilág tiszteletét, akivel már gyermekkorában bejárta és megismerte a Göcsej, Őrség Hetés vidékeit. Tanulmányait Sopronban végezte, majd erdészként helyezkedett el. Jelenleg is a Zalaerdő ZRT-nél erdésztechnikusként dolgozik.

Hivatásának gyakorlása közben megismerte a göcseji tanyákat, az ott élő embereket, akik maguk termelték meg az élelmiszereiket, tisztelték és megőrizték a sok évszázados hagyományokat, a szerint szervezték életüket. Majd nagy bánatára, tanúja volt későbbi pusztulásuknak is. Ekkor felismerte, hogy a környezet pusztulásával az ott meglévő fajták is halálra ítéltettek, velük pedig együtt vész el hagyományok és táplálkozási szokások egy része is. Elhatározta, hogy minden erejével megpróbálja megállítani, illetve lelassítani ezt a folyamatot.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Tanulmányozta a térség falvainak múltját, szokásait. Az idős emberektől tájékozódott a vidék hagyományos gyümölcstermesztéséről, mely tudomány évszázadokon keresztül apáról fiúra szállt. Éveken át tartó kutatása során felmérte a még fellelhető régi fajtákat, pontos nyilvántartást készített róluk, leszaporította azokat és a Pórszombathoz közeli medesi szőlőhegyen lévő birtokán eltelepítette.

Az általa létrehozott gyűjtemény nem egy a sok máshol is létrehozott gyűjtemény közül, hanem valóban különösen értékes állomány. Olyan fajták, változatok is megtalálhatók benne, melyek máshol nincsenek meg (ilyen az aszalókörte, a csibelábú körte, a karácsonyalma, a piros szentiván alma).

Kutató munkája során nemcsak a gyümölcsfákról gyűjtött be minden információt, hanem az is érdekelte, hogy mire használták fel az egyes fajták gyümölcseit. Miből készítettek ecetet, pálinkát, aszalványt, lekvárt, gyümölcslét, vagy különböző süteményeket.

A gyümölcsfákat régen nagyon megbecsülték. Háború vagy éhínség idején, mikor a termés elpusztult, az állatokat elvitték, a gyümölcs biztos táplálékul szolgált. Minden községnek megvoltak a leginkább kedvelt fajtái, melyek még elvétve megtalálhatók, megmentésük kötelességünk. Kovács Gyula erőfeszítései elsősorban ezeknek a fajtáknak a megmentésére irányulnak. Ebben segítik a helyi lokálpatrióta közösségek, akik az általuk összegyűjtött anyagot átadják szaporításra Kovács Gyulának. A visszakapott oltványokat közterületen elültetik, gondozzák és minden értékes tulajdonságot feljegyeznek róluk.

2011. augusztus 20-án dr. Fazekas Sándor földügyminiszter az őshonos magyar gyümölcsfajták érdekében végzett értékmentő munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítette, illetve ugyanabban az évben az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány Jánossy Andor-díjjal jutalmazta.

2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia, a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Alapítvány Makovezc Imre-díjjal tünette ki.