OMVK Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottság – a mezei pocok és a mérgezés a téma

A vadgazdálkodást és a mezőgazdaságot egyaránt negatívan érintő kérdéskör a legaktuálisabb az Országos Magyar Vadászkamara szakbizottsága számára – hangzott el a testület április 24-én tartott, a tavalyi tisztújító közgyűlés utáni első, alakuló ülésen.

h i r d e t é s

Az tanácskozást Pechtol János, az OMVK főtitkára nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy a tisztújítás után az érdekképviselet elnöksége a titkári értekezletek mellett a szakbizottságok munkájának is különös jelentőséget tulajdonít. A cél, hogy a testületek bármilyen a profiljukba vágó problémára azonnal tudjanak reagálni, és akár többéves megoldási programot is összeállíthassanak. Emellett természetesen feladatuk az OMVK Elnökségének támogatása szakmai anyagok összeállításával. Az érdekképviselet az idei évtől külön hangsúlyt fektet az aktív kommunikációra, így a főtitkár ezen grémiumtól szintén kérte: támogassák ezt a tevékenységet is. Kiemelte: a vadászat aktív természetvédelem, és ezt meg is kell mutatnunk; a témakör leginkább az adott szakbizottságot érinti. A köszöntő után a testület elnöke, dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének egyetemi docense vázolta a tagok előtt álló munkát. Az előző ciklusról szólva arról tájékoztatott, hogy akkor a fő feladat az információ begyűjtése és továbbadása volt. Ez utóbbihoz a fő szócsőként a több mint 60 ezer vadászhoz eljutó Vadászévkönyv szolgált, de szintén fontos eszköz a szaksajtó: a Nimród Vadászújság és a Magyar Vadászlap. A fontos információkat, tájékoztatást a jövőben is el kell juttatni ezekhez a sajtóorgánumokhoz, de az online média lehetőségeit is ki kell használni. Lévén az április 24-ei alakuló ülés volt, az elnök bemutatta egymásnak a bizottság megjelent tagjait. Tavaly igen hangsúlyosak voltak az állatvédelmi témák, ezek révén fűződött szorosabbra a kapcsolat az OMVK és Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora között. Az újjáalakult testületnek ő immár tagja is. A természetvédelmi vonalat Reischl Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Polonkai László, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Vagyonkezelési Osztályának vezetője valamint Kiss Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre erősíti. Az erdészetet Palánki Gábor, a Gyulaj Zrt. erdészetvezetője, míg a vadgazdálkodást Zuberecz Tibor, az OMVK Békés Megyei Területi Szervezetének titkára. A bizottságnak tagjai még Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke, valamint Rácz Fodor Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. A bizottság titkári teendőit Kovács Gábor, az OMVK főmunkatársa látja el. Miután a tagok megszavazták a szakbizottság ügyrendjét, a munka mikéntjéről is szó esett. Az elnök a továbbiakban is számol külső szakértők bevonásával; korábban Szilágyi István és Fodor Kinga, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának egyetemi adjunktusa is támogatta a grémium munkáját. Az ülések más szakbizottságokéval is összevonhatók lesznek a jövőben, illetve kihelyezett ülések is tervbe vannak véve, hogy a legaktuálisabb kérdésekben a helyszínen tájékozódhassanak a tagok. A főbb témák, amelyek a szakbizottság napirendjén szerepelnek: - az új Vadászati törvény tervezetének áttekintése a természet-, állat- és erdővédelem valamint az oktatás szempontjából; - észrevételek megfogalmazása az EU madár- és élőhely-védelmi irányelveinek 2015-ös felülvizsgálatához; - a közös agrárpolitika zöldítéssel összefüggő előírásainak pontos és világos értelmezése; - továbbra is a kóbor állatok és a vadgazdálkodás kapcsolata; - a nagyragadozók (farkas, medve) jelenléte Magyarország területén és az ebből fakadó elkerülhetetlen konfliktusok; vízivadfajok károkozása. Az ülés tartalmi munkája során az utóbbi hónapok egyik legégetőbb problémájával, a mező-, vad- és erdőgazdálkodóknak tavaly óta fejfájást okozó mezei pocok gradációval foglalkozott. Ezzel kapcsolatban szó esett a ragadozók kíméletéről az érintett régiókban, valamint az őz- és a mezei nyúl állományt is veszélyeztető Redentin 75 RB alkalmazásáról is. [caption id="attachment_18384" align="aligncenter" width="625"]

Baloldalt: dr. Heltai Miklós, Polonkai László, Reischl Gábor, Palánki Gábor; jobboldalt, fentről: Szilágyi István, Zuberecz Tibor, Kiss Péter, Kovács Gábor[/caption] Palánki Gábor a Gyulaj Zrt. tapasztalatait ismertetve elmondta, hogy a pockok előbb a lágyszárú növényeket eszik meg, majd miután ezek elfogynak, a csemeték következnek. A járatok rendszerint nem látszanak a növényzet miatt, így a pocok jelenlétére akkor derül fény, amikor a csemeték már kidőlnek. A rágcsáló a mesterséges felújításban komolyabb kárt okoz– tekintettel, hogy nagyságrenddel kisebb a csemeteszám –,amikor vonalban haladva elrágja a gyökereket; a természetes újulatot foltokban károsítja. Az elsődleges kárfelmérés az állami erdőgazdaságnál jelenleg is folyik és még jó ideig eltart, a „pocokjárás” 254 hektárnyi erdősített területet érint. A 2014/15 évben mintegy két és fél tonna rágcsálóírtót juttattak ki. Mivel a ragadozó madarak a takarás miatt nem sok pockot zsákmányolnak, az aranysakálnak (egyelőre) kicsi az egyedszáma, a vaddisznó pedig a kerítések miatt nem jöhet szóba, egyedül a róka gyéríthetné a pockot. Idén teljes vadászati tilalmat is elrendeltek erre a vadfajra (a korábbi években átlagosan 80-100 esett). Az erdészetvezető ugyanakkor megjegyezte: a predátorok ekkora invázió esetén nem befolyásolják érdemben az egyedszámot. Érdekességként elmondta: eddig egyetlen vadfaj esetében történt elhullás Redentin 75 RB miatt, és ez a róka: minden bizonnyal a járatból ásta ki a mérgezett pockot. Békés megye vadgazdálkodásának sarokpontja a mezei nyúl és az őz állománya. Mindkettőre komoly veszélyt jelentenek az illegális készítmények, amelyeket a pockokkal szemben alkalmaztak egyes gazdák az utóbbi hónapokban, miként a szakszerűtlenül kihelyezett Redentin is. A pocok károk miatta hatósághoz több ezer kérelem érkezett a szer használatára, a szabályos kihelyezést a hatóság képtelen volt ellenőrizni. Erről Zuberecz Tibor számolt be. A megye egyes területein a hivatásos vadászok próbálták a gazdákat azzal segíteni, hogy a vegyszeres gabonaszemeket hús-, illetve halliszttel felület kezelték, amit így már sem a mezei nyúl, sem az őz nem fogyasztott el. Az eljárás széleskörű bevezetéséhez kérték a hatóságok közreműködését. A megyében sosem látott őzelhulláshoz vezetett egy külterületi használatra nem is engedélyezett készítmény, a PROKUM B alkalmazása, ez ügyben már nyomozás is indult (részletek itt). A hasonló esetek megelőzése érdekében a vadászkamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az érintett hatóságok képviselői április elején tárgyalóasztalhoz ültek. Az egyeztetés részleteiről itt olvashat. A mezei pocok gradációról és a mérgezésekről a következő néhány hétben egy szakmai, javaslatokat is tartalmazó anyagot állít össze a bizottság, amelyet a fent említett csatornákon juttat el a vadgazdálkodókhoz és mezőgazdálkodást folytatókhoz. (OMVK)