Milyen növények valók a kertbe?

A kert sokak számára jelenti a kikapcsolódás oázisát, pihenésük központi helyét. A kert növényzetének megtervezése azonban nem könnyű feladat, hiszen meglehetősen széles kínálatból választhatunk. Elsősorban talán az egyik legfontosabb szempont a növényválasztás során az, hogy igényeinknek és elképzeléseinken megfeleljen, valamint az, hogy a növény az adott helyhez és stílushoz is illeszkedjen. Nem árt azonban tisztában lennünk azzal is, hogy egy-egy növény mennyi törődést igényel.

h i r d e t é s

Az aktív kertészkedők számára a gyepterület és a munkaigényesebb gyümölcs- és díszfák sem jelentenek nagy kihívást a kertben, míg az idősebbek számára már inkább a kevesebb munkával járó, de látványos elemek felelhetnek meg. Dekoratív tulajdonságaik miatt a virágaikkal és lombjukkal díszítő növények közül is választhatunk, de hasznosításuk szerint a zöldség-, gyümölcs-, fűszer- és gyógynövények széles választéka egyaránt rendelkezésünkre áll. A saját elvárásaink mellett a növények igényeit is szem előtt kell tartanuk a tervezés folyamatában, hiszen pl. egy nem megfelelő talajba ültetett szenvedő növény rosszul mutat majd kertünkben, akárcsak egy árnyéba helyezett, tűző napot kedvelő növényfaj. A virágok, cserjék és fák változatossága, sokszínűsége azonban lehetővé teszi azt, hogy mindenki megtalálja a minden körülménynek és igénynek legjobban megfelelő növényfajt.

Dísznövények csoportosítása

Felhasználásuk alapján a növényvilág fajai többféle csoportba sorolhatók, a kert számára azonban ezekből leginkább a gyümölcstermő-, dísz-, zöldség-, gyógy- és fűszernövény kategóriák a legértékesebbek. Kertünk díszítése céljából talán a legfontosabbak a dísznövények, így most e fajok bemutatására szorítkoznék. Sokoldalúságuk miatt nem árt, ha előbb megismerkedünk azzal, milyen tulajdonságaik szerint is választhatunk közülük, azokat egy-egy főbb jellemzőjük nyomán milyen csoportokba sorolhatjuk. Életforma alapján lehetnek kisebb és nagyobb méretű fák, cserjék, kúszócserjék, évelők, hagymás vagy gumós, valamint egy- és kétnyári növények. A fák, cserjék és évelők örökzöld és lombhullató fajokra egyaránt feloszthatók, valamint ezeknek lombja lehet tű, pikkely vagy lomblevelű. Az is fő szempontnak számít, milyen részükkel ékesítenek, vannak lombjukkal, de színes és feltűnő virágaikkal valamint terméseikkel, fás részeikkel és ezek kombinációjával egyaránt díszítők. novenyek-a-kertben Az ültetés helyét szempontként véve balkonra, sziklakertbe, talajtakaróként, sövényként, kúszónövényként, illetve dézsába ültethető fajok is vannak. Környezeti igényeik szerint pedig nagyobb eltérések lehetnek a fajok víz-, fény-, hőmérséklet-, talaj- és tápanyagigényében egyaránt. Jól látható tehát, hogy a növények számos jellemző tulajdonsága, illetve igénye alapján dönthetünk, mely fajokat is szeretnénk kertünkbe ültetni. Nézzük most ezek közül egy-egy kategóriából néhány példát, melyek rendkívül mutatós megjelenésükkel kiváló hangulatot varázsolnak kertünkbe.

Lombhullató díszfák

A japán juhar (Acer palmatum) különféle fajtái levélformájukban és színükben egyaránt nagymértékű változatosságot mutatnak. Az ’Atropurpureum’ ötkaréjú levelei nyáron bíborvörösre színeződnek, ősszel pedig skarlátvörösre váltanak. Az ’Aureum’ mutatós lombja aranysárga színezetű, mely ősszel narancssárgára színeződik. Talaj szempontjából a laza és jó vízáteresztő képességű, homokos-humuszos agyagos az ideális számukra, hiszen a tömörödött talaj hamar pusztulásukhoz vezethet. A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) jellegzetes puha tapintású, különleges kinézetű villás erezetű, középen mélyen szelelt levelei mindenki számára ismeretesek. Több méter magasságra megnövő fái még a városi szennyezett levegőt is jól tűrik. Fiatal korban érdemes rendszeres öntözéséről gondoskodni, de idősebb egyedei már jól tűrik a szárazságot is. A selyemakác (Albizia julibrissin) különösen szép fája akár a 10 méteres magasságot is elérheti. Levelei kétszeresen szárnyasan összetettek, fényes zöld színűek, éjszakára összecsukódnak, majd hajnalban ismét szétterülnek. Rózsaszín virágai piheszerű pamacsokban ülnek a hajtásokon egészen júniustól ősz elejéig díszítenek. Gyors növekedésű faj, mely kedveli a védett és napos fekvést, valamint a száraz és tápdús talajt. A liliomfa vagy magnólia (Magnolia grandiflora) egy nagyon dekoratív és feltűnő, akár 5-7 méter magasra is megnövő díszfa, mely virágait már lombfakadás előtt kora tavasszal nyitja. Fajtáinak virágszíne és alakja is nagymértékű változatosságot mutathat, közös tulajdonságuk azonban, hogy végállóak, kehelyszerűek és felállnak. Kedvelik az üde, humuszban és tápanyagban gazdag talajt, melynek kémhatása savanyú.

Örökzöld díszfák

A tiszafa (Taxus baccata) egy nagy tűrőképességgel rendelkező növényfaj, mely árnyékos és napos helyen is megél, valamint a betegségekkel szemben is ellenáll. Levelei sűrű állásúak, sötétzöldek, termései pedig piros színűek, ősztől díszítenek. Sövénynek is kiválóan alakítható, melyet sűrű ágrendszere tesz lehetővé, valamint az, hogy a metszést is nagyon jól elviseli. A leyland-ciprus (x Cupressocyparis leylandii) egy sötétzöld lombozattal és gyors növekedéssel jellemezhető örökzöld faj, mely akár évente egy métert is növekedhet. Meglehetősen igénytelen, hiszen a környezet viszontagságait is jól viseli, valamint növényvédelmi szempontból sincsen különösebb problémája. Kiválóan alkalmas arra, hogy sövényt neveljünk belőle, melyet rendszeresen elvégzett metszéssel alakíthatunk.

Lombhullató bokrok és cserjék

A nyári orgona (Buddleja davidii) egy gyönyörű, pár méter magasságra megnövő virágzó cserjénk, amely gondozása nagyon egyszerű. Virágait a hosszúhajtások végén hozza, melyek fürtökben való nyílása júliustól szeptemberig folyamatos. Számos hibridje van, amik változatos színekben pompáznak, valamint növekedésükben, méretükben és habitusukban is különböznek egymástól. A rózsalonc (Weigela spp.) bokor habitusú példányai kb. 3-3,5 méter magasra nőnek meg, hosszú és kilógó hajtásain találhatók díszes virágai. Színük a fehértől a halványrózsaszín mindenféle változatáig terjedhet. A legjobban a teljes napsütést kedveli, de jó alkalmazkodó képességének köszönhetően az árnyékos vagy részben árnyékos helyen is megél, ott azonban kevesebb mennyiségű virágot fejleszt. Kedveli az üde tápanyagokban és humuszban gazdag talajt.

disznovenyek

A selyemmirtusz (Lagerstroemia indica) egy mediterrán hangulatot idéző, maximum négy méter magasságig megnövő cserje. Fűzérszerű hajtásvégi virágai a rózsaszíntől a sötétvörösig több változatban is előfordulhatnak. Nemcsak virágaival, hanem ősszel sárgás vagy narancsvöröses leveleikkel is díszítenek. Optimális számára a napsütéses hely egyenletes nedves talajjal.

Örökzöld bokrok és cserjék

A korallberkenye (Photinia x fraserii) örökzöld példányai fényes leveleivel díszíthetik kertünket, mely levelek tavasszal vöröses-pirosas árnyalatban pompáznak, később bronzossá válnak. Virágzása áprilisban kezdődik és májusig gyönyörködhetünk fehéres vagy krémszínű virágaiban, melyek a hajtásvégeken dús sátorvirágzatban tömötten állnak. Apró bogyószerű piros színű termései őszre érnek be és hosszú ideig a fákon maradnak, ezzel egyaránt díszítenek. A boróka (Juniperus spp.) egy lassú növekedésű növényfaj, ami fajtájától függően örökzöld kúszócserjeként vagy faként is nőhet. Hajtásait szorosan egymás mellett álló kis levelek borítják, ezek tű alakúak és nagyon hegyesek. Levelei csoportosan állnak, hármasával vagy négyesével így úgynevezett örvöket alkotnak. A borókaféléknek hazánk környezeti körülményei megfelelnek, hiszen a meleg és a hideg időjárás szélsőséges változásait is kiválóan tűrik. A boróka legjobban a napos, de félárnyékos helyeken is jól érzi magát.

Évelő virágok dísznövények

Az árnyékliliom (Hosta spp.) levelei típustól függően szív vagy lapát, esetleg lándzsa alakúak is lehetnek. Színük pedig acélkék vagy sötétzöld is lehet, valamint csíkos, cirmos és foltos mintázatúak is ismeretek. Virágai levelei felé emelkedők, gyakran fehér színűek, fürtben állnak. A legszebben árnyékos és félárnyékos helyen fejlődnek, valamint a hűvös és mérsékelten nedves, humuszban gazdag talajon. A levendula (Lavandula angustifolia) bokrai kb. 40–80 cm-es magasságig megnövő örökzöld félcserjék. Sűrűn álló keskeny levelei ezüstszürke színűek és molyhosak. Jellegzetes virágai liláskék színűek, fűzérben állnak, a nyár közepén, általában június-júliusban nyílnak. Egyedei nagyon jól tűrik a szárazságot, a laza és a meszes talajt egyaránt. Fényigényes faj, ezért akár déli fekvésű területekre is ültethető, de sziklakertekben egyaránt jól érzik magukat. A rózsáknak (Rosa spp.) számos faja és fajtája van, melyek növekedésükben, virágaik színében és formájába egyaránt találunk különbséget, így mindenki megtalálja a számára legjobban megfelelő típust. Ahány fajtája van, annyira is különböznek egymástól igényeik. Szépségük miatt általában a kertek jól látható pontjára kerülnek. Nem igényelek különösebb gondozást a rendszeres metszésen kívül, mely viszont elengedetlen ahhoz, hogy szépségüket megtartsák.

Egy- és kétnyári dísznövények

A nagyvirágú bársonyvirág (Tagetes erecta) az egyik legismertebb egynyári növényfajunk, mely a kifejezetten napsütéses kertrészek díszítésére ajánlható és magvetéssel könnyedén szaporítható. Igazi vidéki hangulatot árasztanak egészen májustól a fagyokig virágzó példányai, melyek virágszíne lehet sárga, narancssárga, de vannak többszínű cirmos változatai is. Kevés törődéssel is beéri, vízigénye is alacsony, viszont az öntözést meghálálja. Talaj szempontjából nem mondható igényesnek, valamint a betegségekre sem fogékony. Az árvácska (Viola x wittrockiana) egy rendkívül változatos megjelenésű kétnyári, nemcsak közparkokba való növényfaj. Számtalan színváltozata létezik nagyméretű selymes tapintású virágainak. A világos vagy félárnyékos helyet kedveli, a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj a legmegfelelőbb számára. Mérsékelt öntözést igényelő, magról könnyen szaporítható növényfaj.