Mi az összefüggés a kárpáti tavak és a klímaváltozás között?

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2020.01.03.
• Kategória:

  A PHP Error was encountered

  Severity: Notice

  Message: Trying to get property 'slug' of non-object

  Filename: hirek/hirfull.php

  Line Number: 38

  Backtrace:

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
  Line: 38
  Function: _error_handler

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
  Line: 111
  Function: view

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
  Line: 315
  Function: require_once

  A PHP Error was encountered

  Severity: Notice

  Message: Trying to get property 'nev' of non-object

  Filename: hirek/hirfull.php

  Line Number: 38

  Backtrace:

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/views/hirek/hirfull.php
  Line: 38
  Function: _error_handler

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/application/controllers/Hirek.php
  Line: 111
  Function: view

  File: /var/www/vhosts/erdo-mezo.hu/httpdocs/index.php
  Line: 315
  Function: require_once

  Kiemelt,
• Forrás: 60838

A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat. Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók - Magyari Enikő vezetésével - az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait. A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén elő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami - ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá - összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze. A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban. Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően. A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog - vagy kovamoszat - alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik. [caption id="attachment_41127" align="aligncenter" width="800"] Fogarasi-havasok - Fotó: Gribek Dániel[/caption] Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni. "Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat" - magyarázza a közleményben Magyari Enikő. Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után "lakja be" a tavat - olvasható az összegzésben. "Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben" - figyelmeztetnek a kutatók. Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez. "Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni" - hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet. (MTI)

• Cimkék: