Bódog napja
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács közös szlovák-magyar INTERREG projekt keretében innovatív megoldást alkalmaz az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának megsegítésére. Őshonos fafajok déli származású, vagyis a jövőben várható klímához már adaptálódott magjából újdonságnak számító modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomonkövetésére.
A klímaváltozás a növényvilág, és benne az erdei fafajok számára követhetetlen sebességgel zajlik. Az ember felelőssége kétségbevonhatatlan a termőhelyi tényezők minden korábbinál gyorsabb változásában, a szárazodásban és az aszályok előidézésében, melyeket a legtöbb fafaj nem tud spontán szelekciós folyamatokkal ellensúlyozni. Közép-Európa erdőborítottságának fenntartása ezért soha nem látott kihívások elé néz.
„Előrelátó, tudományos eredményeken alapuló megoldásokkal, aktív felelősségvállalással azonban segíteni tudjuk az erdők alkalmazkodását a változó körülményekhez”
– mondta Kárpáti Béla Imre, a 2024. év végén indult szlovák-magyar #foresee projektet vezető Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke.
„Projektünk célja a déli területekről származó, úgynevezett klímarezisztens, azaz a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodott, ellenőrzött és tudományosan azonosított magforrásokból konténeres technológiával előállított, burkolt gyökerű erdészeti csemeték nevelése, majd partnereink segítségével meghatározott magyarországi és szlovákiai próbaterületekre történő kiültetése.”
Az erdők fennmaradásának alapja ugyanis a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag, vagyis a fák magja, és a belőle nevelt facsemete. A szakszerű és kontrollált szaporítóanyag előállítással és alkalmazással a szakemberek jelentős mértékben javítani tudják a faállományok jövőbeli életlehetőségeit. Az ember által segített szaporítóanyag-mozgatás a klímaváltozás tekintetében akár 50 évnyi időt is képes áthidalni, míg a facsemeték kedvező feltételek között történő előnevelése és földlabdával történő ültetése a kezdeti növekedési időszak nehézségeit segít átvészelni.
A kiültetés során egyedi megeredési és adoptálási vizsgálatokat végeznek a csemete egyedeken, a legjobb fafajok/alfajok csoportjának, a legjobb csemete méret és ültetési technológia meghatározására. Az eredményeket a projekt oktatási tevékenységei keretében - lehetőleg minél több fázisban (magkezelés, a csemete előállítása, nevelése és ültetése, megeredése, alkalmazkodása stb.) - mutatják be a magyar és a szlovák erdészeti csemetetermelőknek, felhasználóknak, erdész szakembereknek és szakiskolai hallgatóknak, hozzájárulva ezzel az élőhelyekre és a biodiverzitásra vonatkozó környezeti tudatosság növeléséhez, amely segíti az új erdőállományok klímaváltozáshoz történő alkalmazkodását. A projekt eredményeit a magyar és a szlovák szaksajtóban is közzéteszik.