2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja
Olivér napja
Kisebb a FeHoVa, de Európában így is a legnagyobb vadászkiállítás – Megnyílt a vadászok seregszemléje
Még mindig a koronavírus-járvány árnyékában, de egy év kihagyás után végre ismét találkozhattak a megújult HUNGEXPO területén a vadászok, vadgazdálkodási szakemberek. A 28. FeHoVa Fegyver, Horgászat és Vadászat Nemzetközi Kiállítás és Vásár csütörtökön nyitotta meg kapuit a már megszokott protokolleseménnyel. Bár a kiállító kevesebb, és néhányan az utolsó napokban mondták vissza a megjelenést a vírusos megbetegedések miatt, látnivaló így is akad az A pavilonban, és az első óra tapasztalatai alapján a látogatók száma sem lesz alacsony. Bár az is tény, hogy a megnyitón az előző évekkel ellentétben azért voltak üres székek. A megnyitón téma volt a ragadozómadár-mérgezés, a fogolyrepatriáció, és persze egy kicsit a választási kampány is.
A Magyar Vadászkamara Kürtegyüttesének bevezetője után Ganczer Gábor, a HUNGEXPO Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket. „Két évvel ezelőtt a FeHoVa volt az egyik utolsó kiállítunk, amit a pandémia előtt hagyományos módon meg tudtunk rendezni, és most pedig az elsők között van. A FeHoVa élménye utánozhatatlan” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a kiállítás idén ugyan kisebb, mint a korábbi években, de így is a legnagyobb ilyen esemény Európában.
A vadászat nem jobboldali vagy baloldali dolog
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a FeHoVa megnyitóján elsőként emlékeztette a vadásztársadalmat, hogy a XXI. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás volt. 1500 rendezvény, összesen 1,6 millió látogató, csak a HUNGEXPO-ban 640 ezer vendég, és ezen a helyszínen 75 ezer négyzetméternyi kiállítás.
„A vadászat és a horgászat nem jobboldali vagy baloldali dolog. Vannak jobboldali vadászok, mint én, vagy mint Bayer Zsolt, és vannak baloldaliak, mint például Medgyessy Péter vagy Bárándy Péter. Mégis, amíg a kormány támogatta a Vadászati Világkiállítást, az ellenzék részéről minimum fanyalgás volt rá a válasz” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy kétszer annyian voltak a zöldruhások őszi rendezvényén, mint a baloldali előválasztáson.
„A belvárosi buborékban egyes körök eldöntötték, hogy ez egy rossz dolog, majd elmondták, hogy a kutyát sem érdekel a „Semjén-show”. Amikor látták, hogy sokan vannak, témává vált a szervezés. A pénztárak előtti sor, a tolongás a pavilonokban, és a buszok leterheltsége. A végén pedig megfejthetetlen lett számukra, hogy miért volt mégis ennyire sikeres a vadászati világkiállítás”. Ezek után a HUNEXPO felújításáról beszélt, ami véleménye szerint szintén egy sikertörténet.
Fenntartható vadászat nélkül nincsen természetgazdálkodás
Semjén Zsolt kijelentette, hogy nemzetközi vonatkozásban is meghatározható szellemi üzenete is volt a 2021-es grandiózus rendezvénynek: „fenntartható természetgazdálkodás nem létezhet fenntartható vadászat nélkül”. A vad az erdőn és a mezőn otthon van, a vad nem természeti csapás egyik színtéren sem. Ha pedig elfogadjuk, hogy a vad otthon van erdőn és mezőn, akkor azt is, hogy az agrárium is fenntarthatatlan szakszerű vadgazdálkodás nélkül. Ugyanez igaz az erdőgazdálkodásra is, legyen szó állami- sem a magán-erdőgazdálkodásról. De ugyanígy természetvédelem sem lehetséges fenntartható, szabályozott vadászat nélkül, gondolhatunk például arra, hogy ragadozógyérítés nélkül nincs túzokvédelem. De nincsen mennyiségi és minőségi vadgazdálkodás sem vadászat nélkül, aminek turisztikai bevétele sok ezer embernek ad megélhetést vidéken.
Nem tűrhető a mérgezés!
Semjén Zsolt a megnyitón fokozottan kérte a vadásztársadalmat, hogy a mérgezések tekintetében a leghatározottabban lépjenek fel. Sok védett és fokozottan védett ragadozómadár esett ennek áldozatul 2021-ben, ráadásul a méreg láncszerűen hat. Külön kiemelte, hogy érzelmi fájdalmat okoz például a sétáltatott kutyák elvesztése, amire szintén volt példa. De ez a tiltott módszer az emberéletre is rendkívül veszélyes. „A gondviselés különös kegye, hogy eddig nem vesztette életét senki. A Nemzeti Nyomozóiroda, az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet kéri a vadászokat és a tájegységi fővadászokat, hogy tegyenek meg mindent a mérgezések ellen. Ez nem tűrhető, nem tolerálható” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kifejtette továbbá, hogy a 2021-es vadászati világkiállítás szervezőirodáját tovább működtetik, hiszen sok terük van a jövőre nézve. Fenntartják és fejlesztik például a Nimród Vadászújságot, továbbra is 80 ezres példányszámában jelenik majd meg, és minden kamarai tag megkapja. A fenntarthatóság jegyében a világkiállítás szinte minden eleme fennmarad: az akvárium a Tisza-tavi Ökocentrumba került, az agancskaput pedig Keszthelyen állítják fel.
De cél, hogy újabb és újabb vadászati múzeumokat létesítsenek országszerte, legyen az akár egy-egy berendezett vadászszoba. „Az értékeket tovább szeretnék vinni.” – fogalmazott. A könyvkiadás tekintetében is lesz folytatás, és egy nagy film is készül a 2021-es Vadászati Világkiállításról. „Végezetül azt tudom kívánni, hogy 2071-ben utódaink újra hasonló nagyságrendű Vadászati Világkiállítást rendezzenek.”
A FeHoVának meg kell újulnia
Dr. Kovács Zoltán, a Vadászati Világkiállítás kormánymegbízottja méltatta a HUNGEXPO-t, majd kifejtette: „pandémia ide vagy oda, nehézségek ide vagy oda, az emberekben, a vadgazdálkodási szervezetekben elemi vágy van arra, hogy a találkozások a megszokott módon folytatódjanak”.
Elmondta, hogy hosszútávon európai vagy akár világszinten is központtá szeretnék tenni a HUNGEXPO-t. Sok ötletük van, és mivel a szervezőiroda folytathatja a munkáját, így ezek meg is valósulhatnak. Megjegyezte még, hogy fontosnak tartja a FeHoVa megújítását, kibővítését professzionális szakmai tartalmakkal.
Stratégia készül a fogoly védelme érdekében
Nagy István agrárminiszter beszédében köszönetet mondott a magyar vadászoknak és horgászoknak, hogy a természetért, a természeti környezet minőségének javításáért dolgoznak. „Akik a városi létből a természetbe menekülnek, ők minőségi környezetbe mehetnek. Igazi aktív természetvédelem, nincs ehhez fogható ma Magyarországon” – fogalmazott.
Beszédéből kiderült, hogy a vadgazdálkodás hazánkban egy 30 milliárd forintos ágazat. A kormány ezért ismételten életre hívja az Országos Vadgazdálkodási Tanácsot, amelyeknek megyére lebontott egységei is lesznek. 2022. márciusában várhatóan már alakuló ülést fognak tartani.
A közelmúltban az ágazatok közötti együttműködés érdekében egységesítették a vadkárbecslést, elkészítették a vadkár-felmérési útmutatót. Nagy István szerint ennek köszönhetően csökkentek a vitás esetek a vadgazdálkodók és a mezőgazdasági termelők között. Hozzátette: 5 éve vannak tájegységi fővadászok, és szintén nagy eredmény, hogy lehetővé tették a magyar agárral történő vadászatot.
Az agrárminiszter külön kitért arra is, hogy a fogoly hazai állomány csökken. Ezért tavaly februártól a fogolyrepatriációs program részeként kutatásokba kezdtek, amikből eredmények is vannak. Erre alapozva stratégia készül a faj érdekében.
Nagy István ezután gratulált a Vadászati Világkiállításhoz, ami szerinte is rendkívül sikeres volt. „Gazdászemberként mondom, hogy tudatosítani kell a városi emberekben, hogy a természet a jövőnk záloga, és ezért tennünk kell. A vadászok és a horgászok pedig aktív részesei a természetvédelemnek!” – húzta alá.
Gribek Dániel - Fotó: Gribek Tímea
(Erdő-Mező Online)
Legfrissebb cikkeink
Erdészeti, vadászati állások
Erdészeti, vadászati programok
Erdészeti, vadászati videók
