Kézdivásárhelyen megkezdődött az ozsdolai közbirtokossági erdő és legelő visszaállamosítási pere

A Kézdivásárhelyi Bíróság kedden tartotta az első tárgyalást abban a polgári perben, amelyet a román Pénzügyminisztérium indított az Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, valamint a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottság ellen közel 2900 hektár erdő és legelő jogszerűtlennek vélt visszaszolgáltatása miatt.

h i r d e t é s

A tárgyalás idején mintegy száz közbirtokossági tag tüntetett román, magyar és angol nyelvű transzparensekkel a bíróság épülete előtt. Laczkó-Dávid Géza, a közbirtokosság ügyvédje az MTI-nek telefonon elmondta: a felperes azt állítja, hogy az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt állítja, hogy a két világháború közötti kisajátítást elindították, de nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott romániai restitúciós törvények csak a román kommunista állam által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot. A Székelyföld keleti peremén fekvő Ozsdola közbirtokossága - mely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött - a település egykori lakóinak a közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik. Páll István közbirtokossági elnök az MTI-nek telefonon elmondta: a közbirtokossági tulajdon visszaigénylésére vonatkozó kérésüket a helyi és a megyei földosztó bizottság, a kataszteri hivatal, valamint az erdészeti igazgatóság is megvizsgálta, és jogosnak tartotta. Hozzátette: 2002-ben juthattak hozzá a 4759 hektáros egykori erdő és legelőtulajdonuk közel 2900 hektáros részéhez. A fennmaradó részt nem tudták visszaszerezni, mert a megyehatárok 1968-as meghúzásakor a szomszédos Vrancea megyébe került, és annak a visszaszolgáltatását a moldvai megye illetékes szervei elutasították. Az elnök elmondta: a visszakapott tulajdon a kommunista diktatúra idején is a közbirtokosság tulajdonaként szerepelt a telekkönyvben. Hozzátette: az erdő és legelővagyon jelentős mértékben járul hozzá a község lakóinak a megélhetéséhez. Az elmúlt évben közel egymillió lej (68 millió forint) értékben termeltek ki fát az erdőből, amit tűzifa vagy építkezési fa formájában a közbirtokossági tagok kaptak meg.

Páll István szerint a vitatott erdőtulajdont a két világháború között is a közbirtokosság használta. "A törvényes papírok a mi oldalunkon vannak, de a román állammal állunk szembe, ezért kérdéses, hogy van-e esélyünk a győzelemre" - vélte a közbirtokossági elnök. Laczkó-Dávid Géza elmondta: a pénzügyminisztérium több olyan iratot benyújtott a bíróságra, amelyek látszólag azt igazolják, hogy a román állam az 1921-es földtörvény értelmében kisajátította a közbirtokosság vagyonát, és különböző állami hatóságok 1938-ig több közbirtokossági tagnak is állítottak ki erre vonatkozó iratokat. A minisztérium olyan iratokat is benyújtott, amelyek egyes közbirtokossági tagoknak kifizetett kártérítésre utalnak. Szerinte azonban ezek az iratok nem igazolják, hogy a kisajátítási folyamat lezárult. A folyamat befejezetlenségét jelzi az is, hogy nem jegyezték be a telekkönyvbe az állam tulajdonjogát. Laczkó-Dávid Géza elmondta: a keddi tárgyaláson azt kezdeményezték, hogy a bíróság helyezze át az ügy első fokú tárgyalását a Kovászna Megyei Törvényszékre. Hozzátette: egyfelől ezt írja elő a törvény, másfelől pedig, ha magasabb szintű bíróságok mondják ki a végső ítéletet, növekszik annak az esélye, hogy jogilag jól alátámasztott ítélet szülessék. A romániai bíróságok portálján közölt kedd délutáni bejegyzés szerint a Kézdivásárhelyi Bíróság április 9-én dönt arról, hogy elfogadja-e az áthelyezési kérést. A Kézdivásárhelytől 11 kilométerre keletre fekvő 3500 lakost számláló Ozsdola községben a lakosság 72 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A lakosok 23 százaléka romának, 5 százaléka pedig románnak vallotta magát. (MTI)