Kertészeti körülmények között nevelt növényeket ültettek ki gyepes élőhelyekre

A kiskunsági homoki élőhelyek 35 ritka növényfajának mintegy 220, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Peszéri-erdei erdészházánál felnevelt egyedét ültették ki az újonnan létrehozott tisztásokra, az erdei élőhelyek fajgazdagságának növelése céljából.

A természetvédelem egyik fontos feladata a sérült, degradálódott élőhelyek helyreállítása, azok fajgazdagságának javítása. A helyreállítandó területek természetes regenerációjának általában az képezi az akadályát, hogy számos növényfajnak nincs a közelben olyan állománya, amelyből kiindulva bekövetkezhetne e fajok betelepülése. Ezt a problémát aktív helyreállítási munkákkal, a rossz terjedőképességű növényfajok célzott bevitelével lehet orvosolni - azaz növényeket vetünk/ültetünk a természetes élőhelyekre.

Az elmúlt években a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság két nagy természetvédelmi projekthez (OAKEYLIFE és a rákosivipera-védelmi LIFE projekt) kapcsolódóan is végzett gyepdiverzifikációs célú magvetéseket a Peszéri-erdő és a Felső-Kiskunsági Turjánvidék területén.

Ezekkel a célzott beavatkozásokkal segítették a Peszéri-erdő újonnan kialakított tisztásainak természetességi állapotának javulását és a tájra jellemző, őshonos növények évek alatt kialakuló magtermő állományaival fajgazdagabbá tesszük a rákosi vipera élőhelyeit.

A kertészeti körülmények között nevelt növényekből sok információt nyerhetünk

A helyben vetett magoknak csak egy kis részéből lesz kifejlett növény – ez nem is csoda, hiszen több millió magról van szó vetésenként. Azonban az egyes évek, sőt, a vetési helyszínek között is jelentős eltérés mutatkozhat abban, hogy az egyes fajok magjaiból lesz-e életképes növény (és ha igen, mennyi). Számos oka lehet, ha egy vetési helyszínen valamelyik növényfajnak nem lesz sikeres a vetése. Lehet, hogy nem volt csíraképes a mag, de az is előfordul, hogy az adott évben valamilyen időjárási anomália miatt az összes csíranövény elpusztul. Akár az is elképzelhető, hogy – valamilyen számunkra nem ismert ok miatt – maga a termőhely nem alkalmas az adott növényfaj megmaradására. Éppen ezért a magok egy részét minden évben kertészeti körülmények között vetik el és nevelik ki azokból palántákat. Így az elvetett magok csírázási esélyéről a kertészeti körülmények között (ex situ) nevelt egyedek megfigyelése révén direkt információhoz jutnak a szakemberek.

A felnevelt növények sorsa

Ezek a gondozott, erős, fejlett, őszre akár már virágzó növények sem vesznek kárba, kiültetésükkel tovább növelhetjük a fajok hosszútávú megtelepedési esélyeit a helyreállítandó területeken. Az előző évekhez hasonlóan 2022 novemberében a Peszéri-erdő frissen létrehozott tisztásaira 35, a Kiskunság homoki élőhelyeire jellemző növényfaj mintegy 220 egyedét ültették ki a megfelelő termőhelyekre (nyílt homokpusztagyep - homoki sztyepprét - rétsztyepp).

Érdekesség, hogy a 2021-ben kiültetett 35 faj közül 23-nak találtuk meg 2022-ben vitális egyedeit, köztük több virágzót, pl. barázdált csenkesz (Festuca rupicola), mezei zsálya (Salvia pratensis), hasznos tisztesfű (Stachys recta). A növények fejlődését és várt terjedését folyamatosan nyomon követik a szakemberek a következő években is.