Fakitermelés helyett laboratóriumban állítanának elő faszövetet

Van-e mód arra, hogy a fakitermelés és a faipar bevett módszere valamilyen módon átalakuljon, és a nyersanyag kitermelését más forrásokra alapozzák úgy, hogy közben a keresleti igények se csorbuljanak? Erre keresik a választ kutatók, akik többek között laboratóriumi körülmények között állítanának elő faszövetet.

h i r d e t é s

Az Agrofórum cikke szerint a számos potenciális megoldást kínáló kutatás egyikeként kiemelhető a Vélasquez-García kutatócsoport (Massachusetts Institute of Technology) tagjai által végzett megfigyelés. A munka során bizonyos növényi szövetek (jelen esetben faszövet) laboratóriumi tenyészthetőségéről szereztek információkat. A kísérlet kivitelezése rézvirág (Zinnia elegans) leveléből származó „fa jellegű” sejtek felhasználásával valósult meg. Gyakorlati szempontból közelítve, például egy fából készült asztal laboratóriumi környezetben történő ,,kineveléséig” még hosszú út vezet, de a vizsgálat egy lehetséges kiindulópontot kínál a korszerűbb ipari alapanyag-termelés számára. A fára, mely életünk esszenciális részét képezi, lépten-nyomon igényt formálunk. Kitermelésének módja azonban az elmúlt évszázadok során szinte semmit sem változott (Ez persze nem minden esetben igaz, gondolhatunk például az egyre inkább terjedő örökerdő-gazdálkodásra vagy egyéb természetközeli megoldásokra - a szerk.). A fent említett lehetőség azonban környezetkímélő jellegéből kifolyólag forradalmian új megközelítést hordozhat magában. kereg_fa_erdo

A projekt titka, hogy a rézvirág leveleiből kivont sejtek bizonyos körülmények között képesek ,,őssejtként” funkcionálni. Ez annyit takar, hogy biokémiai (pl.: hormon) hatásra más szerepet kezdenek betölteni a növényi szervezetben. A behatást jelen esetben a citokinin és auxin nevű növényi hormonok megfelelő adagolásával érték el, annak érdekében, hogy a sejttenyészet fasejtekké alakulhasson át. A táptalajként funkcionáló gél hormontartalmának szabályozásával hatást gyakoroltak a sejtek lignin termelésére (a lignin az a szerves polimer, amely a fák szilárdságát és jelen esetben a kívánt struktúrát is biztosította). A hormonhatás alatt álló növényi sejtek a gél alakjának megfelelően terjeszkedtek. A fentiekben taglalt felfedezési irány egy rendkívül feltérképezetlen terület, amely számos további technikai, és pénzügyi kérdést vet fel. David Stern, a Cornell Egyetem növénybiológusa szerint a technológia korántsem piackész. Kérdés, hogy mennyire lesz versenyképes az ötlet, amely további nagyfokú szellemi és anyagi befektetést kíván, arról nem is beszélve, hogy vajon miként lehet a többi növényfajra átültetni a technológiát. (Agrofórum Online)