Évtizedes adósság - Folyamatban az osztatlan közös földterületek felszámolása

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2020.04.08.
• Kategória: Kiemelt, Agrárközélet
• Forrás: 62046

A részarány-földkiadási folyamat, valamint az osztatlan közös tulajdon felszámolására tesz lépéseket az agrárminiszter által benyújtott, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet kedden kezdett el tárgyalni az Országgyűlés. Agrárminiszter: évtizedes adósságot törleszt az állam Évtizedes adósságát törleszti a magyar állam a teljes részarány-földkiadási folyamat gyors és méltányos lezárásával és jelentős lépést tesz az osztatlan közös tulajdon felszámolása érdekében is - közölte az agrárminiszter. A javaslat általános vitájában Nagy István közölte, az előterjesztés egyfajta nemzeti birtokrendezést hajt végre. A politikus Magyarország évtizedekig kollektivizált mezőgazdasága máig velünk élő terhes hagyatékaként beszélt a tulajdonos nélküli földparcella és a földparcella nélküli tulajdonos sajátos jogi formációjáról, azaz a földkiadási folyamatról. Értékelése szerint a javaslat gyorsan és méltányosan, az érintettek érdekeit figyelembe véve zárja le a folyamatot. Ismertetése szerint a két évtizede zajló földkiadást úgy zárnák le, hogy egyes folyamatban lévő ügyek kivételével, állami tulajdonba kerülnek a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő, aranykoronánként 50 ezer forintos kártalanításával. Hozzátette: a jelenlegi szabályok a részarány-kiadás lezárását belátható időn belül nem tudják garantálni, ráadásul a pénzbeli kompenzáció is méltánytalan, aranykoronánként 4000 forint. Nagy István közölte, hogy a törvényjavaslat további 14 jogszabályt módosít. Ezek között beszélt az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében tett lépések első elemeként arról, hogy az állam a tulajdonosok javára értékesíti a Nemzeti Földalapban (NFA) található állami osztatlan közös tulajdoni hányadokat. Kifejtette, a legtöbb állami tulajdoni hányad 10 hektárnál alacsonyabb, ezért megteremtenék annak lehetőségét, hogy az állami földeket a jelenlegi 3 hektáros mérethatár helyett legfeljebb 10 hektárig nyilvános, egyszerűsített módon értékesíteni lehessen. Szerinte az intézkedés 10 ezer ingatlant érint. A miniszter szólt arról, hogy rendezik a tartós földhasználat, ingyenes örökhasználat egyes jogi kérdéseit, valamint ezentúl önálló ingatlanként tartják nyilván az erdőkben az állami erdőgazdaságok által akár évtizedekkel ezelőtt létesített, de máig rendezetlen jogállású építményeket, ezek eladása csak a magyar állam számára lesz lehetséges. Az erdőtörvény módosításáról közölte, teljesen átalakul a teljes erődvédelmi bírságrendszer: a korábbi, közel 50 erdészeti szankció helyett 5 plusz 2 szankcióhalmazt vezetnek be. Elmondta, a jelenlegi szabályok szerint a bírság kiszabásánál nem lehet mérlegelni, ezen most változtatnak és megteremtik ennek lehetőségét. Az NFA-nál lévő földek hatékonyabb hasznosításaként említette azt, hogy a vagyoni kör kibővül a növényházzal. Ez az intézkedés az üvegházak jelentős növelését célozza a létesítés feltételeinek jelentős egyszerűsítésével is - magyarázta. Nagy István a Magyar Falu Program céljainak megvalósításával összefüggésben közölte, hogy a jelenleginél több lehetősége lesz a települési önkormányzatoknak arra, hogy állami földek használati vagy tulajdoni jogához hozzájussanak. Minden olyan mezőgazdasági célú állami tulajdonú ingatlan tartós hasznosítása lehetővé válna, amelyet eddig valamilyen jogi vagy egyéb probléma miatt nem hasznosíthattak - részletezte, példaként említve a gyümölcsösöket, az ültetvényeket, a halastavakat. Fásítási program indul a honvédelmi célra feleslegessé vált területeken - mondta. A miniszter közölte azt is, a javaslatban meghatározzák, hogy az NFA-tól haszonbérletbe vagy megbízási szerződés alapján bérelt földek esetén a bérletért legalább 2500 forintot kell fizetni aranykoronánként. A rendelkezés a törvény hatályba lépése utáni szerződésekre vonatkozik - közölte, megjegyezve: így még mindig kedvezményesebb lesz a piacinál ez a bérleti díj. A szaktárca vezetője a földforgalmi szabályozás módosításait úgy írta le: egyszerűsítik a földadásvételi szerződéseket, például az elektronikus úton, jegyzői közzététellel. Hozzátette: korlátozzák a tartási és az életjáradéki szerződéseket, mert a tapasztalatok szerint egymással "bizalmi viszonyban nem állók" nagy számmal kötnek ilyen szerződést az elővásárlási és a földforgalmi szabályok kijátszására.

Fidesz: pozitív változás jelenthet a javaslat a gazdáknak

Horváth István (Fidesz) szerint a nemzeti birtokrendezés, illetve a többi törvénymódosítás a magyar gazdatársadalom meghatározó részének jelenthetnek pozitív változást a dolgos hétköznapokban. Nehéz agárpolitikai örökségként beszélt az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról. Ezt a konstrukciót a többi között azért is nevezte hátrányosnak, mert nem illeszkedik az uniós normákhoz, ezért nem lehet hozzájutni a területre vonatkozó támogatásokhoz. A növényházakkal kapcsolatos szabályozást azért emelte ki, mert szerinte az üvegházak növekedésével jelentős számú új munkahely jöhet létre.

Jobbik: nem a javaslatra

Magyar Zoltán (Jobbik) közölte, nem támogatják a törvényjavaslatot, annak több részlete aggályos és nem elfogadható. Vannak olyan részek, amelyeket támogatni tudnának, például a bürokráciacsökkentés, de máshol túl messzire megy a módosítás - magyarázta. Kevesellte az 50 ezer forintos kártalanítást a földkiadások felszámolásánál. Azt firtatta, mikor döntött a kormány úgy, hogy a családi gazdaságok helyett a maximum hat mintagazdaságot támogatja kedvezményes állami földbérletekkel.

MSZP: ebben a formában nem támogatható a javaslat

Varga László, az MSZP vezérszónoka megköszönte azok munkáját, akik a járvány időszakában a magyar élelmiszer-termelésért tesznek nap mint nap. Ezek a hetek felértékelik a munkájukat - hangsúlyozta. A törvényjavaslatot értékelve elmondta: az MSZP azokat az irányokat támogatja, amelyek azt célozzák, hogy a vidék eltartóképessége erősödjön, az ország élelmiszer-ellátása stabilabb legyen, a vidéken élők egzisztenciája pedig jobb legyen. Azonban - folytatta - a kormány által benyújtott "salátatörvény" tartalmaz olyan pontokat, amelyek nem támogathatók jó szívvel. Kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslat mintagazdaságokat érintő részével kapcsolatban, mert szerinte a módosítás ebben a formában nem az alulról építkező vállalkozásokat támogatja, hanem "három-négy-öt" nagyobb szereplő kiemeléséről szól.

A DK sem támogatja a törvényjavaslatot

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka csalódottságának adott hangot, hogy a javaslat nem foglalkozik a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került magyar mezőgazdasági termelőkkel. A javaslat nem érinti az akvakultúrával foglalkozókat, a dísznövényeseket vagy a munkaerőhiánnyal küzdő szamócások ügyét - tette hozzá. Úgy értékelt: olyan salátatörvényt nyújtott be a kormány, amelynek nem most lett volna itt az ideje. Kritikát fogalmazott meg a nemzeti parkok tulajdonjogával kapcsolatos módosítás és a nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződések ügyében, valamint a mintagazdaságok szabályozásával kapcsolatban és a vadászati törvény módosítása miatt is. Jelezte: a DK ebben a formában nem támogatja a javaslatot.

LMP: vonják vissza a javaslatot!

Hohn Krisztina, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy gondterhes és válságos időket élünk, példa nélküli fenyegetéssel kell szembe nézni a koronavírus-járvány miatt, amely a világgazdaságot is régen látott válságba süllyeszti. A benyújtott salátatörvényben azonban szó sem esik a problémák kezeléséről, ehelyett bizonyos kedvezményezett érdekkörök, "hűbérurak kiszolgálásáról" szól - értékelt. A kormány úgy tűnik, megint óriási "földmutyira", mintagazdaságok címén "a hűbérbirtokok kistafírozására, a hűbérurak hallatlan kedvezményekhez juttatására készül" - mondta, hozzáátéve, nem feledkeznek meg a vadászokról sem, a kormány mindenről gondoskodik, amivel az új arisztokrácia a zsebét tömheti. Az LMP-s képviselő firtatta, hogy az egyházak ingyenes termőföldhöz juttatása milyen célokat szolgál. Összegzése szerint a módosítás a feudális rendszer visszaállítása felé tett lépés, amihez nem járulhatnak hozzá. Arra szólított fel, hogy a kormány vonja vissza és dolgozza át a javaslatot.

Párbeszéd: személyre szabott jogalkotás zajlik

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka is nemtetszését fejezte ki a javaslat miatt. Felidézte, hogy volt hétpárti egyeztetés, ahol a Fidesz azt ígérte, nem lesz "jogalkotási cunami", a nem feltétlenül szükséges javaslatokról nem fognak tárgyalni a veszélyhelyzetben. Sokkal inkább a bérpótlékról, az alapjövedelemről, a családi pótlékról kellene vitatkozni vagy arról, hogy mi lesz a gazdákkal, akik nagy áldozatok árán ellátják az országot - hangoztatta. Azt mondta, a javaslatban vannak bürokráciát csökkentő elemek, amiket tudnának támogatni, de az előterjesztés elsősorban arról szól, hogyan legyen több földje a fideszes nagybirtokosoknak, és hogyan kerülhetnek további birtokok az oligarchák kezébe. Személyre szabott törvényalkotás történik - mutatott rá, hozzátéve: kedvezményes feltételekkel juthatnának hozzá bizonyos körök a földekhez. A törvényjavaslat alapján a nemzeti parkok eddig is kevés jogosultságaikból továbbiakat veszítenének, és a védettségi garanciák tovább csökkennének.

A politikus garanciákat követelt; amíg ezek nem kerülnek be, nem támogatják a javaslatot. Képviselői hozzászólások

Jobbik: aggályos pontok a javaslatban

Steinmetz Ádám (Jobbik) szerint az igen terjedelmes javaslat aggályos pontja a mintagazdaságok esetében meghatározott ötvenéves bérleti időszak. Ennyi idő alatt sok minden változhat, ennél sokkal rövidebb időtartamot kellene feltüntetni - vélte. A birtokméretre vonatkozó passzust szintén kifogásolta, ezt szerinte akár korlátlanul lehetne bővíteni, ha valaki megfelel a mintagazdaság feltételeinek. Úgy látta: a javaslatban nem a helyi, kisgazdaságok érdeke jelenik meg. Akár több száz hektárnyi állami tulajdonú erdőt érinthet, hogy pályáztatás nélkül lehetne haszonbérleti szerződést kötni, itt is észszerű határt kellene szabni, ami lehetne például öt hektár - mondta Steinmetz Ádám. Az önkormányzatok földhöz jutási lehetőségét ugyanakkor üdvözölte az ellenzéki politikus, mondván, ezáltal akár munkahelyteremtés, az önellátás is megvalósítható lenne.   (MTI)

• Cimkék: csemetekert, Rotáció Kft.