Erdőmérnököket, erdészeket tüntettek ki a magánerdősök

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöksége Rimler Pál díj kitüntetésben részesítette a magán erdőgazdálkodásban végzett kiemelkedő, több évtizedes munkája elismeréseként Dénes Károly erdészt, Kis Miklós Zsolt közgazdászt, és Varga Sándor erdőmérnököt, valamint MEGOSZ emlékérem kitüntetést adományozott dr. Gabnai Ernő erdőmérnöknek, dr. Takács László erdőmérnöknek és Tóth János erdőmérnöknek.

Dénes Károly erdész

A kisparaszti világ örököse. Szüleit 1950 es évek kulák világának megpróbáltatásai városra kényszerítették, városi gyermekként ízlelgette nyaranta a falusi létet. 1968-ban számára megtörtént a csoda, a család haza költözött az ősi földre Hosszúperesztegre, ezzel a természet véglegesen rabul ejtette.

Az életút ezek után csak egy irányba vezethetett. Középiskolai tanulmányait a Róth Gyula Erdészeti szakközép iskolában végezte Sopronban. 1976 augusztusától első munkahelye a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát Jánosházi erdészete. 1979 májusától kerületvezető erdész Iváncon, majd az erdőgazdaság átszervezése új feladat elé állitotta, a káldi Farkas erdőn fahasználati munkák irányításával bizták meg. Az itt jellemző gyertyános-tölgyes társulások újabb kihivást jelentettek a fiatal erdésznek. 1983 januártól a vasvári igazgatóság szajki pagonyban szintén a fahasználati munkák irányitását végezte. 1989-től erdészetvezetői megbizást kapott a Jánosházi erdészet élére. 1995 kárpótlás- tagi részarány kiadása elinditotta a magán erdész pályán. Visszaemlékezése szerint „édesapám megkért, fiam ez a te szakmád, képviseld a családot.”

Az első cseres tarvágás föladta a leckét, a “maszek” világban az erdész á-tól z-ig teszi a dolgát, erdész, kereskedő, könyvelő. Ilyen előzmények után a 2000-es évek elején találkozot a folyamatos erdőborítás gazdálkodási móddal, amelyet rögtön magáénak érzett és a szűkebb pátriárkájában fel is karolt. Csatlakozott a Pro Silva Hungaria csapatához, elsajátította azokat az ismereteket, amelyek segítik ezt a munkát.

Vas megyében elsőként kezelt Pro Silva szellemben magán erdőt. Jelenleg közel 200 ha olyan erdő van az irányítása alatt, amely folyamatos erdőborítás kritériumainak megfelelően működik. Tapasztalatait számos rendezvényen előadóként megosztotta az érdeklődőkkel. Nemzetközi szinten is megmutatta munkáját, 2014-ben Parajdon tartott előadást, 2015-ben német, idén Osztrák küldöttséget fogadott Hosszúperesztegen. A soproni erdészeti középiskola diákjainak évente tart szakmai programokat. Az OEE szombathelyi csoport terepi rendezvényei rendszeres szereplője. A kreditpontos rendszerű erdész továbbképzésben előadóként közreműködik. Az erdei vándortáborok keretein belül erdőismeret foglalkozásokat tart.

Nagy változás az életében, 2018 júniusától 60 évesen, 5 évvel a nyugdíj előtt, 42 év szakmai munka után szakított az állami erdőkkel, csak és kizárólag a magán erdőkkel foglalkozik.

Az Ő gyökerei még abba a falusi, vidéki világba nyúlnak vissza, amit ma már jobbára irodalmi, néprajzi munkákból ismerünk, de a szó igazi értelmében erdész, aki a jövőért dolgozik.

Dénes Károly urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

Kis Miklós Zsolt közgazdász

A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium után a Budapesti Gazdasági Főiskolán közgazdász diplomát, majd Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzintézetek szakirányon okl. közgazdász diplomát szerez.

Közgazdászként a General Electric elemzője, de a családi gazdaság tagja és egyéni vállalkozó is egyben.

2010 óta több feladatot végzett el sikeresen a magyar agrárpolitikában. Parlamenti agrárszakértőként, később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kabinetfőnökeként, majd alelnökeként a kamarai rendszer kiépítése, a választások előkészítése, megszervezése, illetve az új köztestület szakmai munkájának megszervezése, nemzetközi elismertségének visszaszerzése volt a fő feladata.

2013–2015 és 2015–2017 között, két cikluson keresztül a Copa-Cogeca a mezőgazdasági termelők legerősebb európai érdekcsoportjának megválasztott alelnöke.

2014–2018 között a Miniszterelnökség államtitkára, ahol feladata volt a Vidékfejlesztési Program tervezése, az Európai Bizottsággal történő elfogadtatása, az 1300 milliárd forintos keret pályázatainak meghirdetése. Az intézményrendszer felállítása, kiépítése, és a pályázatok zömének 2018. március végéig történő elbírálása. Kiemelt feladatként kezelte az erdészeti jogcímek megteremtését, és ehhez a megfelelő nagyságrendű forrás biztosítását, különösképpen az új erdők létrehozását célzó erdősítési jogcímet.

júniusától 2019. december 3-ig a Nagy István által vezetett Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Több, mint 10 éve erdőgazdálkodó, a magánerdők elkötelezett képviselője. Családi gazdaságuk ügyvezetőjeként 130 hektár erdőtulajdon ésszerű és szakszerű hasznosításának felelőse. Legutóbb közel 50 hektár akácerdő telepítésével igyekezett megoldást találni az elsivatagosodó homokhátsági területeken kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzálására.

Vadászemberként, gazdálkodóként, tanácsadóként munkája során a természettel összhangban történő folyamatos és egészséges egyensúly fenntartásáért tevékenykedik, és erre ösztönöz másokat is.

Kis Miklós Zsolt okleveles közgazdász urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

Varga Sándor erdőmérnök

Varga Sándor Fejér megyében, Alapon született. Az általános iskolát szülőfalujában és Sárbogárdon, a középiskolát Székesfehérváron kollégistaként végezte el, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen 1980-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után Bajára költözött, ahol családjával él.

Szakmai munkáját a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Bajai Erdészeténél kezdte meg fahasználati műszaki vezetőként. 1986-ban a Panduri Erdészetnél a művelési feladatokat bízták rá, közben 1988-ban erdészeti növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1989-től 1995-ig a erdészet erdészetvezetője volt.

1995-ben a Kecskeméti Erdőfelügyelőség erdőfelügyelője lett. Erdőfelügyelői körzetéhez Bács-Kiskun Megye Alsó-Duna menti részének, Kalocsa, Baja, Bácsalmás, Hajós környéki települések magán- és közösségi erdőgazdálkodói tartoztak.

Erdőfelügyelői tevékenysége a kárpótlási, részarány kiadási eljárások erdészeti jóváhagyásának feladatával indult, majd a meginduló magán erdőgazdálkodási tevékenységek adminisztrációja – párhuzamosan az új erdőgazdálkodók nyilvántartásba vételével – adta a feladatokat. A munkába sikeresen be tudta vonni szakmai irányítóként a korábbi termelőszövetkezeteknél munka nélkül maradt erdész kollégákat, akikkel együtt dolgozva a körzetében a rendezetlen erdőterületek nagysága minimálisra csökkent.

Erdőfelügyelői tevékenységéhez tartozott a magánosítással töretlenül folytatott erdőtelepítések terveinek jóváhagyása, az elvégzett erdősítések helyszíni ellenőrzése. A telepítések gyakorlati kivitelezése, ellenőrzése során a területeket ismerő helyi erdész szakemberekkel, az iskolafásítások, emlékparkok, közterületi fásítások ellenőrzése során a térség erdőt-, fát szerető civil lakosaival is jó kapcsolatot épített ki.

Varga Sándor erdőfelügyelőként a térség magánerdőgazdálkodóit a kezdetektől hathatósan és önzetlenül segítette. Mind hivatali kötelezettségéből, de sokszor pusztán szakmaszeretetből – és az erdők iránti felelősségérzettől vezetve is – szakmai tanácsokkal látta el a képzetlen, éppen erdőhöz jutott tulajdonosokat. Amikor még sokan a magángazdálkodóktól féltették az erdőt, Ő már akkor is előítéletektől mentesen segítette őket, gazdag gyakorlati szakmai tapasztalatát önzetlenül megosztotta velük. Mindig az erdőt, az erdő érdekeit tartotta szem előtt, nem pedig a puszta paragrafusokat. A szakma szabályait mindig betartva, de emberségesen és empatikusan viszonyult a magán erdőgazdálkodókhoz is.

Varga Sándor okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

dr. Gabnai Ernő erdőmérnök

Kerekegyházán végezte alapfokú tanulmányait, majd Kalocsán érettségizett, ahonnan az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemre került rövid honvédelmi kiképzést követően.

1985 júniusában szerezte meg erdőmérnöki oklevelét.

1985 szeptemberétől állt munkába az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomásán, ahol fő kutatási területe a termőhelyi tényezők hatásának vizsgálata volt a különböző nemesnyár fajtákra vonatkózóan. Hamarosan bekapcsolódott az erdészeti kutatások nemesítési, erdőművelési és faterméstani feladataiba is. Úgy mint

nemesnyár fajták köztermesztésbe vonása
telepítés- és felújítástechnológiai vizsgálatok
a nemesnyárak állománynevelési problémáinak vizsgálata
nemesnyár fajták fatérfogatának vizsgálata (fatérfogattáblák készítése, ellenőrzése)
őshonos nyárak (kiemelten a Fekete nyár) génmegőrzése

1996-tól az akkori Mezőgazdasági Minősítő Intézet (ma NÉBIH) Erdészeti Osztályán dolgozott mint körzeti főfelügyelő Debrecenben. Borsod-Abaúj Zemplén, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ellenőrizte az erdészeti jelentőségű növényfajok és fajták szaporítóanyag és csemetetermesztésének szakszerűségét.

2000-ben a Debreceni Egyetemen EU Szakigazgatási szakértő bizonyítványt szerzett Környezetgazdálkodás témakörben.

2003-ban védi meg a Soproni Egyetem Doktori Iskolájában Ph. D. disszertációját.

2012-től MEGOSZ delegáltként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötteként, majd a megyei agrárkamara Erdészeti Osztályának vezetőjeként is dolgozik.

2014-től napjainkig családi vállalkozásukban végez erdészeti szakirányítói, szaktanácsadói tevékenységet. A Kelet-Magyarországi régióban négy erdőbirtokossággal és több mint 250 egyéni erdőgazdálkodóval van heti-havi kapcsolatban.

Erdőtelepítések előkészítését – kiviteli terv készítése, pályázatkezelés – évente mintegy 20-150 ha nagyságrendben végzi. A vállalkozásukban előállított csemetékkel a régió erdőgazdálkodóit szolgálják ki, illetve annak jelentős részét saját maguk ültetik el. Továbbra sem szűnt meg kapcsolata az Erdészeti Tudományos Intézettel, hosszútávú közös pályázatban vesz részt. Magánerdő-erdőgazdálkodás témakörben minden évben tart előadásokat a Debreceni Egyetemen.

2021-ben neki ítélték a Vadas Jenő emlékérmet, melyet így indokoltak: „Az erdészeti kutatásban szerzett tapasztalatait a magánerdő-gazdálkodásban, a földtulajdonosok és erdőtulajdonosok érdekében kamatoztatja”

Dr. Gabnai Ernő okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

dr. Takács László erdőmérnök

1960 december 30-án született Zalaegerszegen. Édesapja az Északzalai Erdőgazdaság Baki Erdészetének erdőművelési műszaki vezetője volt, aki fiával megismertette az erdőt, az erdőben végzett munkát. Rendszeresen vitte fiát az erdőbe, így a híres Szentgyörgy-völgyi szálalóerdőbe.Ilyen előzmények után a Kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumból egyenes, és eltökélt út vezetett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára.

Az Egyetem padsorából Dr. Májer Antal professzor szólította a kutatás asztalához, ahol az erdők természetes fejlődése, az erdőnevelés jövőbeni szerepének fontossága volt a fő szempont.

Oktatói munkássága alatt 56 kutatási jelentés szerzője, vagy társszerzője, amiből kiemelkednek a Bükki Nemzeti Parknál, és a Duna – Ipoly Nemzeti létrehozásánál végzett munkák, szakértések.

DAAD ösztöndíjat elnyerve 1 évet a Göttingeni Egyetem Erdőmérnöki Karán töltött, ahol az erdőértékszámítás, valamint a magánerdőgazdálkodás üzemgazdaságtanával ismerkedett meg, ami a meghatározta későbbi oktatói munkáját.

Az egyetemen eltöltött évei elkötelezték az erdészeti képzés iránt. Fontosnak tartotta az állami és a magán erdőgazdálkodás különbözőségeit megismertetni a hallgatósággal.

1998-ban édesapja halála miatt hazaköltözött Kaposvárra, ahol átvette a családi erdőterületek irányítását, melyben felesége komoly segítséget jelentett.

A SEFAG Zrt-nél erdészet politikával foglalkozott, és igyekezett a magánerdők és az állami erdők összhangját megteremteni. Ebben az időszakban erősödött meg a magán erdőgazdálkodással a kapcsolata, és hirdette az erdők hármas szerepének, mind a mai napig érvényes meghatározását. Hírdeti, hogy a magánerdő is rendelkezik mind a három funkcióval.

A SEFAG Zrt-nél eltöltött évei után újra az oktatás területét választotta. Somogyzsitfán a Déli Agrárszakképzési Centrum Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban tanítja az új erdész generációt, ahol lehetőséget bíztosít a magánerdő bemutatására is.

Elkötelezett híve a magyar erdőkben dolgozó, közép és felsőfokú végzettségű szakemberek minél magasabb fokú képzésének. Kiemelten fontosnak gondolja a még döcögős magánerdészeti munkára való képzést, oktatást. A magán erdőgazdálkodás elkötelezett híve.

Takács László okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

Tóth János erdőmérnök

Erdőmérnöki diplomáját 1992-ben szerezte meg a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, és a végzést követően a Fagazdasági Országi Szakmai Szövetségnél kezdett el dolgozni szakmai titkárként. Fő munkaterülete az erdőgazdálkodással összefüggő információgyűjtés és feldolgozás volt és a kezdetektől közreműködött a FATÁJ heti-havi nyomtatott kiadásainak elkészítésében, mint fordító, lektor, szerkesztő és adatgyűjtő.

Évtizedeken keresztül rész vállalt a FAGOSZ évente többször megrendezett fakereskedelmi konferenciáinak előkészítésében és lebonyolításában.1994-től kezdődően dolgozott a FATUDAKOZÓ cégadatbázis kialakításán, feltöltésén és folyamatos aktualizálásán, és ennek eredményeként évente készítette el a FAKAT ERDŐ és FAKAT FA nyomtatott katalógusokat, és 97-ben megjelent a FAKAT-Komplex CD.

Munkája eredményeként 2001-től az Erdészeti címtár és Faipari címtár is évente megjelt nyomtatott szaknévsorral, és 2002-től a FAKAT-online rendszer is nyilvánosan elérhetővé vált a weboldalon2004-től a FATÁJ lap digitális terjesztésén dolgozott, és 2006-ban a cégadatbázist önálló weboldalra helyezte, majd 2007-ben sikeresen elindult a FATÁJ online változat, ami 2009-től önálló weboldalként folyamatosan működik, majd 2014-es megújulás után mint FATUDAKOZÓ.hu működik.1994-től folyamatosan szakkönyvek forgalmazását is végezte, kiadványokat jelentetett meg, és a szakterülethez kapcsolódó alágazati elemzéseket készített, melynek eredményeként az üzleti közvetítések, összekapcsolások száma sok ezerre tehető.1995-2005 között az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetőjeként havonta megjelenő HÍR-MAG kiadvánnyal, a szervezet weboldalának beindításával, az évente megjelenő ESZT Évkönyv készítésével, regionális találkozó és nemzetközi tanulmányút lebonyolításával segítette az erdészeti csemetekerti vállalkozást működtető kollégákat. 2019-től a FAGOSZ ügyvezető főtitkára.

A két szervezet keretében folyamatosan végezte az érdekfeltáró, érvényesítő munkát. 2021-ben az Agrárminiszter Zöld Toll Díj átadásával ismerte el.

Tóth János okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.