Érdemben javulhat a hivatásos vadászok helyzete

Ez derült ki a hivatásos vadászok erkölcsi és szakmai helyzetének javítására vonatkozó programterv kidolgozásával megbízott – 2014 júliusában Sasréten, az Országos Hivatásos Vadász versenyen létrehozott – bizottság április 2-ai tanácskozásán elhangzottakból. Az öttagú bizottság tagja többek között dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke és Fodermayer Vilmos hivatásos vadász alelnök is. Az OMVK központjában szó esett arról is, hogy igen biztatóak a készülő – minden bizonnyal ősszel elfogadásra kerülő – új vadászati törvény hivatásos vadászokat érintő rendelkezései.

A hivatásos vadászok szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítása már évek óta aktuális és égető kérdés. Fodermayer Vilmos a hivatásos vadászok 2014. novemberében Hatvanban megtartott II. szakmai konferenciáján bemutatta az OMVK ezzel kapcsolatos programját. Jelenleg az országban a csaknem 1400 vadászatra jogosult minden megkezdett 3000 hektár után egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni. Számuk körülbelül 3400 fő, ám a becslések szerint mintegy 30 százalékuk ténylegesen nem dolgozik – azaz úgynevezett „papírvadőr” –, munkáltatójuk csak azért alkalmazza őket, hogy eleget tegyen a törvényi előírásoknak. (Sajnos ma a vadászati hatóság e fölött szemet huny.) A hivatásos vadászok anyagi megbecsülése az esetek jelentős részében igen szerény: sokukat csak minimálbéren foglalkoztatják, illetve gyakorlat a költségtérítéses elszámolás is. Noha a jogszabályok előírnak bizonyos számukra biztosítandó juttatásokat, felszerelést, mindez gyakorta csak papíron létezik. Végül, de nem utolsó sorban helyenként komoly gondot jelent a vadgazdálkodásban járatos irányító személyek hiánya, hiszen az ezt a szerepet betöltő vadászmesterek, esetleg elnökök részére nem feltétel a szakirányú végzettség. Az utóbbi években már elkönyvelhettünk előremutató változásokat: így többek között az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyekről, szóló 2012. évi CXX. törvény közfeladatokat (rendészeti feladatokat) ellátó személynek minősítette a hivatásos vadászokat, akiket ennek következtében fokozott védettség illet meg munkájuk során. Az OMVK küldöttközgyűlése 2013-ban elfogadta a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatát, amely egyebek mellett részletesen rögzíti a hivatásos vadászok járandóságait is. Nem elhanyagolható eredmény továbbá, hogy az OMVK elnöksége elfogadta a hivatásos vadászok terepi szolgálati egyenruhájára vonatkozó javaslatot, ami a már említett hatvani konferencián, továbbá a FEHOVA-n széles körben bemutatásra került, s záros határidőn belül jogszabályi szintre emelkedik. Az OMVK a hivatásos vadászok helyzetének további javítását egy komplex program kidolgozásában látja. A megújulás egyik záloga a szakma megtisztulása, a „papírvadőrök” kiszűrése. Ezt szolgálja, hogy hivatásos vadász csak a Munka Törvénykönyve szerinti teljes munkaidős munkaviszonyban lenne alkalmazható, továbbá megszűnne a megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatás lehetősége is és ezentúl a hivatásos vadász csak egy vadászterületen teljesíthetne szolgálatot. Ezen feltételek teljesülése esetén indokolt az eddig minden megkezdett 3000 hektár után egy kötelezően alkalmazandó hivatásos vadász szabályt minden befejezett 3000 hektárra módosítani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy amennyiben a vadászatra jogosult több hivatásos vadászt kíván foglalkoztatni, azt ne tehetné meg. Mindezekkel egyidejűleg fokozni szükséges a vadászati hatóság jogszabályi előírások betartására irányuló ellenőrzési tevékenységét, ami ma sajnos a hivatásos vadászokkal kapcsolatos előírások vonatkozásában kívánnivalót hagy maga után.

Az OMVK a törvényalkotás során – a vadászati hatóság adminisztratív feladatainak csökkentése és ezáltal az előzőekben említett ellenőrzési lehetőségeinek és szakmai munkájának javítása érdekében – kezdeményezi több, a hivatásos vadászokkal kapcsolatos és jelenleg a vadászati hatóságnál lévő feladat átvételét. Ezek között szerepel a hivatásos vadászok eskütételének lebonyolítása, a szolgálati naplók kiadása, a hivatásos vadászok nyilvántartása és az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok. (Az OMVK az ügy érdekében más, szorosan nem a hivatásos vadászokhoz kötődő hatósági feladatot is magára kíván vállalni, mint például a külföldi vadászati engedélyek vagy a nagyvad azonosító jelek kiadása. Szóba kerülhet még akár a trófeabírálat átvétele is.) Ami az anyagiakat illeti, a bizottság bértábla javaslat elkészítését is tervezi a vadászatra jogosultak számára, amely a végzettségen, a szolgálati időn, a területi adottságokon, illetve az elvégzendő feladatokon nyugodna. A program nem elhanyagolható részeként kezelendő, hogy a hivatásos vadászokat irányítók (elnök és/vagy vadászmester) részére kötelező érvényű szakmai végzettség kerüljön meghatározásra, de a jövőben komolyabban kell venni a hivatásos vadászok kötelező szakmai továbbképzését is, mind a részvétel, mind pedig azok színvonala vonatkozásában, amihez az OMVK központja – az érintett szakbizottságok bevonásával – 2016-tól jelentős segítséget kíván biztosítani. Az erkölcsi elismerés szintén komoly motiváló erő, ezért javasoljuk az OMVK megyei szervezetei részére az általuk adandó kitüntetések alapítását, amelyekkel a hivatásos vadászok munkáját ismerik el. A témában záros határidőn belül összefoglaló anyag készül. Ezt megkapják véleményezésre a megyei szervezetek, hogy aztán az észrevételek tükrében a lehető legjobban lehessen képviselni az érintetteket a törvényalkotás előkészítése során, hiszen a készülő új Vtv. hangsúlyosan foglalkozik a hivatásos vadászok szakmai, erkölcsi és anyagi elismerésének kérdéseivel. A vadászati érdekképviseleti szervek – az OMVK és az OMVV – célja, hogy az új jogszabályok a lehető legpontosabban rendezzék a szakszemélyzettel kapcsolatos kérdéseket, mivel anyagi és erkölcsi elismerésük nemcsak a hivatásos vadászok érdekeit szolgálja. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a vadászatra jogosultak minőségi vadgazdálkodásának záloga a megbecsült hivatásos vadász. Gyakorlati példák igazolják, hogy az elhivatott, jól képzett és elégedett hivatásos vadász a saját „bekerülési költségének” többszörösét teszi le a vadászatra jogosult asztalára. A képzetlen, rosszul megfizetett pedig – az el nem végzett szakmai munka miatt – roppant sokba kerül. (OMVK)