Elavult helyett új erdőtörvényre lenne szüksége Romániának?

Új erdőtörvényre van szükség, mert a mostani elavult. Romániában és az Európai Unióban is a civil szervezetek nyomásának engedve alakulnak a jogszabályok, sokszor mellőzve a szakmai megalapozást és véleményeket – véli Porzsolt Levente, a Kommandón tartandó erdészeti konferencia főszervezője.

Immár hagyománnyá vált, hogy október második felében Erdélyben országos szakkonferenciát szerveznek az erdőgazdálkodás aktuális kérdéseiről. A 22. hasonló rendezvény helyszíne Háromszék legmagasabban fekvő települése, Kommandó, ahol csütörtöktől külföldi és hazai előadók segítségével járják körbe az erdőgazdálkodás szabályozásait hazai és uniós megközelítésben, de jelen lesz az új erdőtörvénykönyvet (erdőtörvényt) előkészítő szakembergárda is. A Székelyhon Porzsolt Leventét, a rendezvény egyik főszervezőjét, a zágoni magánerdészet vezetőjét kérdezte.

– Miért szükséges új erdőtörvény Romániában, milyen szempontból elavult a régi?

– Ezt nehéz megfogalmazni. A jelenlegi törvény 2008-ban készült, sok elavult cikkely van benne. A beszélgetésekben sokszor terítékre kerül, hogy másképpen kellene működnie a rendszernek, de amikor a részletekre kerül a sor, már kevésbé tapasztalható ez a határozottság és tisztánlátás. Amiben viszont egyetértés van, hogy itthon, Romániában és az Európai Unióban is a civil szervezetek nyomásának engedve alakulnak a jogszabályok, sokszor mellőzve a szakmai megalapozást és véleményeket.

Szerintünk sok civil szervezet túllihegi az erdőlopások ügyét (mint a medve védelmét is mellesleg), hangzatos állításaikra pedig vevő a társadalom, és a populista pártoknál ez sokat nyom a latban. Az új erdőtörvénykönyvet az RMDSZ kezdeményezte, még amikor kormányon volt, akkor a környezetvédelmi minisztérium államtitkáraként magam is részt vettem a procedúrában. Az új, mai követelményekhez alakított verziót a suceavai és brassói erdészeti egyetemek, valamint az Országos Erdészeti Kutatóintézet közös csapata dolgozta ki, és többek között változtat a kis erdőbirtokosokhoz való viszonyuláson is, ami kedvez közösségünknek. Továbbá szabályozza azt is, hogy hogyan kompenzálják azokat az erdőtulajdonosokat, akik jövedelemtől esnek el, mert természetvédelmi területeken vannak az erdőik, ahol kötelesek bizonyos intézkedéseket foganatosítani, miközben a kitermelésben korlátozzák őket.

A bűnügyi kihágások terén szigorítások vannak előirányozva, ami nem biztos, hogy azt a hatást fogja eredményezni, amelyet várnak tőle. A szabályok így is nagyon szigorúak, és nem szükséges minden apró kihágásra bűnügyi iratcsomót készíteni, amely pontosan a kár jelentéktelen értéke (néha akár 50–100 lej) miatt fog felmentéssel végződni. Legyünk őszinték: ki lesz az a törvénybíró, aki 50 lejes kárért, amelyet az ügy során meg is térítenek, börtönbe juttat valakit? Ha a szabálysértők kihágásait kis értékek esetén pénzügyi bírsággal büntetjük, sokkal gyorsabb és hatékonyabb hatást érünk el. A hatóságnak a fő célja a megelőzés kell legyen, nem pedig minél több ember börtönbe juttatása.

Porzsolt Levente beszélt többek között a közbirtokosságról és a csütörtöki rendezvény részleteiről is, így érdemes a TELJES INTERJÚT elolvasni a Székelyhon.ro hírportálon.