Digitalizálhatók a vadkárok? - tették fel a kérdést a székelyföldi agrárdigitalizációs tanácskozáson

Hogyan képzelhető el a következő évtizedek mezőgazdasága a megemelkedett energiaárak tükrében? Miért nélkülözhetetlen a rendszeres és pontos adatgyűjtés a gazdálkodás során? Digitalizálhatók a vadkárok? Ehhez hasonló kérdéseket jártak körbe a csíkszeredai megyeházán megrendezett agrárszakmai tanácskozáson szeptember 24-én, melynek fókuszában a székelyföldi mezőgazdaság fejlesztési lehetőségei álltak.

Mint azt Dr. Gyuricza Csaba rektor köszöntőjében kiemelte, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a székelyföldi agrárium szakemberei, gazdái között évtizedek óta erős együttműködés tapasztalható a jogelőd intézményeknek köszönhetően.

„Nagy öröm számunkra, hogy a szoros kapcsolat révén Székelyföldön már több mint 2000 fő kezdte meg magyar nyelvű egyetemi tanulmányait, közülük több mint 1000 fő szerzett diplomát, de 67 székely falugazdász képzését is sikerrel támogattuk. Feltett szándékunk, hogy erre a stabil alapra tovább építkezzünk, a helyi igényekre reflektálva. Ehhez már most újabb képzéseket indítottunk be, így például tíznél több helyi fiatal kezdhette meg tanulmányait a MATE unikális pálinkamester szakirányú továbbképzésén. Ezen kívül további területeket is vizsgálunk, ahol egy erős szakmai és oktatási háttért nyújtva tovább segíthetjük Székelyföld fejlődését” – hangsúlyozta az intézmény vezetője.

Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter szerint a tudásalapú fejlődés minden közösség számára elengedhetetlen. Hozzátette: nincsen mezőgazdaság környezetvédelem nélkül és nincsen környezetvédelem mezőgazdaság nélkül.

„Rendkívül fontos látni, hogy a környezetvédelmi tevékenységek legjelentősebb részét ma is az agrárium és az erdészet végzi. Azok a gazdák, erdő- és területtulajdonosok, akik mindennapi munkájukkal nemcsak élelmiszert állítanak elő, hanem óvják a környezetet és a táji értékeket. Épp ezért a Minisztérium mindig kiemelt figyelmet kell szenteljen nekik, támogatásuk pedig nem lehet másod- vagy harmadrangú kérdés. Amennyiben a most folyó egyeztetések sikerrel zárulnak, idén először úgy zárhatjuk az évet, hogy nincs tartozásunk a gazdák felé” – mondta a miniszter.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere beszédében hangsúlyozta, hogy a helyi problémák megoldása csak és kizárólag szerves Kárpát-medencei együttműködésben képzelhető el, melyben kiemelkedő jelentőségűek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Székelyföldön elvégezhető egyetemi képzései.

Mint arra Hajdú Gábor parlementi képviselő beszédében kitért, az agrárdigitalizáció egyelőre nagyon furcsa gondolat Székelyföldön. A székely embernek azonban erős munkabírása mellett muszáj lépést tartani a modern elvárásokkal és a változó körülményekkel is, így igyekeznek mindennel támogatni ezeket a fejlesztéseket és a kapcsolódó képzéseket is.

A Megyeházán megrendezett szakmai konferencián kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak. A diskurzusokon körüljárták, hogy milyen kihívásokkal és lehetőségekkel találkozik a székelyföldi mezőgazdaság, hogy az agrárdigitalizáció jegyében miként lehet fejleszteni a Kárpát-medencei falugazdász hálózat mezőgazdasági szaktanácsadói tevékenységét és hogy milyen pénzügyi források állnak rendelkezésre a székelyföldi agrárium fejlesztésére.

A délután folyamán került sor a csibai tanüzem átadására, ahová a Digitális Agrárakadémia projekt támogatásával számtalan digitális eszközt telepítettek a MATE és partnereinek szakemberei. A területen többek között állattenyésztési telep monitoring, talajnedvességmérő és talajhőmérő szenzor, időjárásmérő állomás, feromonnal működő digitális rovarcsapda, multispektrális drón és üvegház monitoring rendszer segíti a térségi gazdálkodást. A tanüzembe telepített szarvasmarha optikai súlymérő és menedzsment rendszer képes nyomon követni az állatok súlygyarapodását, mozgását, életszakaszait és egészségi állapotát is. Ez a sokoldalú fejlesztés maximálisan illeszkedik a 21. századi agrárium elvárásaihoz, használatával pedig adatalapú döntéshozatalra lesz lehetőség.