Biodiverzitás-mennyország Veszprém megyében - Facélia vadföldsávval szegélyezve (+VIDEÓ)

Korábbi cikkünkből olvasóink már megismerhették Milus Zoltánt, és Veszprém megyében alkalmazott apróvad-védelmi technológiáját. A várkeszői termelő AKG-s táblájának szegélyébe már az előző idényben vadföld magkeveréket vetett, ami 2021-ben sem volt másként. Míg tavaly az erdő melletti sávban a facélia dominált, és az őszi búza szélét élénk lila csík díszítette, addig az apróvad számára létesített, a vadkár-elhárítást segítő szegélyből ezúttal a mézontófű kikerült, az egész kombináció mindössze öt növényt tartalmazott. A tábla belsejében viszont éppen facélia vetőmag-előállítás zajlott. Igazi földi mennyországa ez a biodiverzitásnak – különösen a méheknek.

h i r d e t é s

Kevésbé látványos, de sokkal hatékonyabb

„A szegéllyel kapcsolatban több mindenen is változtattunk. Az őszi szántás után újravetettük az egész táblaszélünket, hiszen az első próbálkozásunkkor, a 2020-as tavaszi nagy aszály miatt nem sikerült jól a kelés. A területre ezúttal is szervestrágyát juttatunk ki, ami kedvezett a facéliának és a szegélynek egyaránt” – vázolta fel a technológiai alapokat Milus Zoltán, mikor egy év elteltével, május utolsó napjaiban újra felkerestem. Valóban sokat változott a terület, hiszen a kalászos helyét nagy területen az éppen virágzás elején járó facélia vette át, a szegély pedig hiába volt kevésbé látványos, mint egy évvel korábban, közelről szemügyre véve tényleg sokkal jobb képet festett, mint legutóbb. Mindez nem véletlen. Az első esztendőben összegyűlt tapasztalatokat ugyanis Menyhárt Zoltán vadásztárs segítségével maradéktalanul felhasználták. [caption id="attachment_65030" align="aligncenter" width="1000"]

Vadföld-keverék zöldellik szegélyként a facéliatábla szélén[/caption] Tavaly jól látszott, hogy az először alkalmazott, több mint 10 fajból álló magkeverék túl sok növényt tartalmazott, amin jelentősen szűkítettek. A facélia az elsők között került ki a kombinációból, végül pedig lucerna, fehér here, vörös here, szarvaskerep és komlós lucerna került a földbe, amelyek szépen ki is keltek. Látogatásomkor az esős májusi időjárás miatt a gyomok is megindultak, az első tisztító kaszálás pedig még nem történt meg, de így is látszott, hogy ezek a fajok valóban jelen vannak a szegélyben, és már most vonzzák a mezei nyulakat, őzeket. A rágások bizonyítják, hogy az apróvad számára vonzó a magkeverék, abban szívesen legelnek, a facéliát azonban kímélik, abban vadkár nem keletkezett. A kombináció másik nagy előnye, hogy viszonylag alacsony növésű fajok alkotják, így jól látszik benne a táblába beváltó vad – különösen a vaddisznó. Ez pedig a vadkár-elhárító vadászatok hatékonyságát növeli. Ez főleg a magasabb növénykultúrák, például a kukorica esetében különösen fontos. Milus Zoltán ráadásul kaszálni is fog a szegélyben, hiszen az említett fajok kiváló takarmánynövények is. A várkeszői termelő ezeknél a munkálatoknál ultrahangos vadriasztót használ, ami az idei tapasztalatok szerint hatékonyan működik. Erről következő lapszámunkban részletesen is beszámolok. [caption id="attachment_65031" align="aligncenter" width="1000"]

Jól látszik a rágás, ami bizonyítja, hogy a szegélyben helyet kapott növények kedvezőek a vadfajok számára[/caption] „Mindent összevetve idén sikerült előrelépni. Sokkal jobb vetőgéppel dolgozhattunk, és ennek, valamint a vetőmag-választásnak, illetve az időjárásnak köszönhetően nagyon jól sikerült a kelésünk” – foglalta össze Milus Zoltán.

Facélia a vadföld-keverék ölelésében

A Veszprém megyei termelő két éve foglalkozik facélia vetőmag-előállítással, a vetésforgó pedig úgy hozta, hogy 2021-ben a vadföld vetőmag-keverékkel határolt táblába vetette el a május végére lilában pompázó növényt, ezzel a természetes élővilág számára paradicsomi állapotokat teremtve. A területre több méhész is kaptárokat helyezett ki, a méhek pedig szakadatlanul dolgoztak, gyűjtöttek. De egyéb rovaroknak, főként természetesen más beporzóknak is kedvezett a mézontófű, ami mellett a terület élőhelyi értékét növelte az imént bemutatott szegély is. 03a_faceliaszegely

[caption id="attachment_65037" align="aligncenter" width="1000"]

A vadföld-keverék öt fajának három tagja: vörös here, fehér here, komlós lucerna[/caption] „Ez egy AKG-s tábla, így mindenekelőtt az volt a szempont, hogy az annak megfelelő szabályokat, előírásokat betartsam. Mivel állattenyésztéssel is foglalkozom, volt lehetőségem szervestrágyát kijuttatni a területre, amit némi baktériummal is felturbóztam. Ennek köszönhetően tápanyagban rendkívül dús lett a talaj, aminek látszik is a következménye” – tudtam meg a technológia egyik legfontosabb titkát. [caption id="attachment_65034" align="aligncenter" width="1000"]

Facéliatábla Várkesző közelében, a területen vetőmag-előállítás zajlik[/caption] A szervestrágyát ősszel beforgatták, tavasszal pedig minimális talajmunka, magágy-előkészítés után földbe került a facélia vetőmag. Gyomirtást a tábla nem igényelt, hiszen a mézontófű gyorsan fejlődött, és hamar a nemkívánatos növények fölé nőtt. „A facéliánál most vagyunk a virágzás elején, a méretekből pedig látszik, hogy milyen jót tett a szervestrágya és a kéthetes eső a növényeknek” – mutatta a derékig érő mézontófüvet Milus Zoltán. Június végére éjszakai kaszálást tervez, ami során a facéliát rendre teszik. Azt 10-12 napos száradás után kombájnnal szedik majd fel. „Ez a módszer véleményem szerint annyiban jobb, mintha deszikkálóval dolgoznánk, hogy a még be nem ért magoknak van egy kis idejük. A növény ugyanis sokkal lassabban hal el, nem egy-két nap alatt történik meg a száradás. Ráadásul a tapasztalatom szerint a felszedéskor a deszikkálós technikához képes a rendről kevesebb mag hullik ki a földre. Némiképp a repcéhez tudom hasonlítani: ott ragasztóanyagot használnak azért, hogy betakarításkor minél kisebb legyen a szemveszteség" - magyarázta a szakember. A hagyományosabb módszerrel ráadásul a szerfelhasználás is jelentősen csökkenthető, ami egy ilyen táblán különösen fontos a biodiverzitás érdekében. Milus Zoltán hozzátette: bio facéliát is termel egy távolabbi tábláján, ahol természetesen semmilyen növényvédő szer kijuttatását nem engedélyezik, így a tapasztalat ebből a szempontból is megvan. [caption id="attachment_65035" align="aligncenter" width="1000"]

A biodiverzitás jelentős a facéliatábla szegélyében és belsejében is, a méhek aktívak a lilába borult területen[/caption] „Én mezőgazdasági vállalkozó vagyok és mellette vadász is. A Kesző és környéke Vadásztársaság tagjaként fontosnak tartom a környezetünk védelmét. Ezért is foglalkozok az apróvad megóvásával, a biodiverzitás növelésével. Én magam is tapasztalom, hogy egyre kevesebb a bogár, egyre kevesebb a méh, a facélia azonban vonzza a rovarokat, amivel így táplálékot tudok biztosítani az apróvad számára. A fácán, a mezei nyúl, de az őz védelmét is szolgálja, ha van elég táplálék és búvóhely a területen, ezért ezt a szempontot is figyelembe veszem a gazdálkodás során” – zárta a gondolatait Milus Zoltán, akinek vetőmag-keveréke egész évben, még a facélia betakarítása után is a területen marad, így folyamatosan elérhető a legkülönbözőbb állatfajok számára. (Gribek Dániel - Agrofórum Zöldítő)