Békés megyében csökkent a fácán és a mezei nyúl törzsállománya
Nagyon mozgalmas évet hagynak maguk mögött Békés megye vadászai, vadászszervezetei. Hrabovszki János, a megyei vadászkamara és -szövetség elnöke kiemelte, olyan nagy horderejű rendezvények és történések valósultak meg, melyek egyenként is komoly kihívást jelentettek számunkra.
– A teljesség igénye nélkül megemlíthetem a 25., jubileumi országos vadásznap megrendezését, a szintén országos vadgazdálkodási konferenciát (melynek fő témája az apróvad volt), a regionális vizslafőversenyt vagy a vadászszövetség székházának önerőből végrehajtott felújítását – hangsúlyozta Hrabovszki János. – Olyan eredmények ezek, amelyekre méltán lehetünk büszkék, és nagyon emlékezetessé teszik számunkra az idei évet.
Kitért arra, többéves munkájuk eredményeként március 1-jétől kezdetét vette 20 éves időszakra az új vadászati törvény alapján átalakult vadgazdálkodási ciklus. Nagy lehetőség nyílt meg azon vadásztársaságok előtt, akik vadászterületes egyesületként megújulva vadgazdálkodhatnak a jövőben is. Ezzel felvállalva azt a rendkívül nehéz feladatot, hogy talpon maradjanak, jól működő, gazdaságilag stabil vadászati közösséget alkossanak.
Az elnök szólt arról, a mezeinyúl- és a fácántörzsállomány jelentős, folyamatos csökkenése miatt egyre nehezebb lesz az apróvadas jellegű vadászterületeknek kigazdálkodniuk vadásztagjai számára a színvonalas egyesületi életet.
– Már jelenleg is a Békés megyei vadászoknak közel harmada alanyi jogú vadász, nem kapcsolódott be az egyesületi életbe – magyarázta Hrabovszki János. – Ha a vadászható apróvad hiányából eredő jelentős anyagi hozzájárulás megnövekszik, további vadásztársaink lesznek kényszerhelyzetben, és feladják a „drága” területes tagságot. Bízom benne, hogy a vadászfegyvereket azért megtartják, és nem hagyják abba a vadászatot, megmaradnak alanyi jogú vadászoknak. Él tovább a vadászbaráti kapcsolat, és egyszer-egyszer lesz lehetőségük vadászaton aktívan részt venni.
A jövő évre gondolva az elnök kifejtette, még nagyobb összetartás és koncentráltabb vadgazdálkodás szükséges a vadászható apróvad fennmaradása érdekében. Ennek egyik legfontosabb tényezője, hogy a földtulajdonosokkal, növénytermesztőkkel a jó kapcsolatot fenntartsák, hiszen ugyanazon a területen kell vadgazdálkodniuk, ahol a növénytermesztés is zajlik.
Hrabovszki János az idén októberben megújult, a következő négy évre megválasztott Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Szervezetének vezetősége és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöksége nevében megköszönte minden vadásztársának a 2017-es vadgazdálkodásért és vadászatért elvégzett munkáját. Egyben kérte, hogy a jövő esztendőben is aktívan vegyék ki részüket a méltán híres Békés megyei vadállomány fennmaradásában, továbbfejlesztésében.
Nemrégiben tisztújító közgyűlést tartott a megyei vadászszövetség és a megyei vadászkamara is. A szövetség elnökének ismét Hrabovszki Jánost (Békéscsaba) választották meg. Elnökhelyettesek: Illin József (Dévaványa) és Zuberecz Tibor (Kondoros). Elnökségi tagok: Ágoston Kornél (Mezőkovácsháza), Isztin Ferenc (Dombegyház), Dócs János, Skoperda Gábor, ifj. Hrabovszki János (Békéscsaba) és Détárné Molnár Andrea (Vésztő). Az ellenőrző bizottság élére Bránya Jánost (Gyula) választották.
A megyei vadászkamara elnöki tisztét is Hrabovszki János látja el a voksolás alapján. A sportvadászok osztályának alelnöke Illin József, a hivatásos vadászoké Gál Péter (Kamut). Az etikai bizottság elnöke dr. Földesi Szabolcs (Bucsa), a felügyelőbizottságé Bránya János, a vadvédelmi, vadgazdálkodási és oktatásié Boros Ferenc Zsolt (Sarkad), a kinológiaié Poroszlai Róbert (Orosháza), a sportlövőé dr. Szabó Zoltán (Sarkad). A Dianák szakosztályi elnöke Siklovánné Diriczi Rózsa (Gyula).
Idén márciusban kezdődött a megyei vadászszövetség, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége és a csabai Nimród Vadásztársaság megyeszékhelyi, Bajza utcai, közös székházának felújítása. A munkálatok – többek között új tetőszerkezet, nyílászárók cseréje, hőszigetelés, külső homlokzat rendbehozatala, fűtés-korszerűsítés – közel 50 millió forintot tettek ki. A beruházást önerőből valósították meg, és a közelmúltban adták át. A székházban 24 ezer megyei horgász, vadász ügyeit intézik.
– A felújítást már évek óta terveztük, de megfelelő pályázati kiírás híján nem volt rá lehetőség. Végül úgy döntöttünk, hogy önerőből újítjuk fel az épületet – mondta Hrabovszki János. – A költségeket arányosan osztottuk el, 58 százalékot állt a vadászszövetség, 28-at a horgászszövetség, 14 százalékot a Nimród Vadásztársaság. Az anyagi keret véges volt, a vendégszobák és a vizesblokk felújítását későbbre toltuk.
(beol.hu)