Atombomba a fuvarozásban

Januártól bármilyen árut csak úgy lehet fuvarozni, ha a szállítást előre bejelentik az adóhivatalnak. Ezt az intézkedést az áfacsalások visszaszorítása érdekében akarja 2015-től bevezetni a kormány. Az áfacsalások ellen bevezetendő új szabály a fuvarozókra terheli a legtöbb feladatot.

Az adótörvényekkel benyújtott törvényjavaslat szerint jövőre nem lehet olyan árut forgalomba hozni, melyet a szállítás előtt nem jelentettek be az adóhivatalnak. A totális elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszernek januártól már működnie kell a törvénytervezet szerint. Alapja az e-útdíjszedés kapcsán kiépült elektronikus rendszer lenne. A törvény minden olyan járműre kiterjed majd, melynek útdíjat kell fizetnie. Az intézkedés hirdetett célja az áfacsalások visszaszorítása. Az elképzelés szerint nem lesz módjuk az áfacsalóknak papíron ide-oda utaztatniuk az árukat, ha az adóhivatalnak azonnali és valós képe lesz az árumozgásokról. És ezek az adatok nem csak egy-egy alkalmi vizsgálat során állnak majd rendelkezésre, hanem minden áru minden megmozdításáról azonnal megjelenik az információ az adóhivatali számítógépeken. Olyan ez, mintha online kasszát vezetnének be a fuvarozásban. A törvény az útdíjköteles járművekre vonatkozik, s három esetben terjed ki a fuvarozásra: · ha az EU területéről árut hoz Magyarországra (ekkor a magyarországi címzettnek kell a bejelentést megtennie) · ha Magyarországról árut visz ki az EU területére (ekkor a magyarországi feladónak kell a bejelentést megtennie) · ha Magyarországon belül belföldi forgalomban végez első adóköteles termékértékesítést (ekkor a feladónak kell a bejelentést megtennie). [caption id="attachment_14579" align="aligncenter" width="600"]

Olvasónk, Vilk Dávid fotója[/caption] Látható, hogy a rendelkezés a termékbeszerzésre és a termékértékesítésre vonatkozik. Tehát csak akkor lesz egy szállítás bejelentés-köteles, ha az áru gazdát cserél. Akkor viszont minden áru ide tartozik: a darabáru éppen úgy, mint az ömlesztett rakományok. A sóder vagy a beton szállítását éppen úgy be kell jelenteni, mint az élelmiszerét. Mi lesz ezzel a fuvarozók dolga? A bejelentést tehát vagy a feladónak, vagy nemzetközi szállítás esetén a magyar címzettnek kell megtennie. A rakodás addig nem kezdhető meg, amíg ez a bejelentés nem történt meg. Erre a fuvarozónak is ügyelnie kell. A törvényjavaslat szerint a rendelkezés hatálya alá tartozó árufuvarozás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz a NAV-tól előre kértek egy úgyneveztt EKAER számot. Ezt a számot minden szállításra külön meg kel kérni, és 15 napig lesz érvényes. Az EKAER az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése. Az EKAER szám kiadásának a feltétele a szállító jármű rendszámának a leadása is, tehát a szállítás előtt mindig pontosan tudni kell, hogy melyik autó viszi el az árut. [caption id="attachment_14580" align="aligncenter" width="600"]

Olvasónk, Vilk Dávid fotója[/caption] Lesznek olyan esetek, amikor azokat a termékeket is csak bejelentve lehet szállítani, melyeket nem útdíjköteles autóval visznek. Ezeket kockázatos élelmiszereknek nevezték el. Azok a termékek tartoznak ide, melyek különösen kedvelt célpontjai az áfacsalásoknak, mint például az étolaj vagy a cukor. A pontos terméklistát majd egy későbbi rendelet fogja megadni. Ha ilyen termékből valaki 200 kilogrammnál többet, vagy 250 ezer forintnál nagyobb értékűt visz, akkor azt is be kell jelenteni. Akkor is kötelező lesz a bejelentés, ha egy címzettnek összesen 500 kg különböző árut, vagy nettó 1 millió forint feletti értéket szállítanak. Akkor is, ha a szállítás egy 3,5 tonna alatti furgonnal, vagy akár személyautóval történik. Ez azt jelenti, hogy ha egy vidéki kisbolt tulajdonosa elmegy a nagykerbe alaposan bevásárolni, akkor azt a beszerzést is csak előzetes bejelentéssel viheti haza. Hiszen valószínű, hogy az összesen – és egy címzett számára – szállított áru mennyisége meghaladja majd az 500 kilót. A kockázatos termékek szállításához kockázati biztosítékot is le kell majd tenni (nem a fuvarozónak, hanem az áru tulajdonosának). Nem is keveset: a biztosíték mértékének el kell majd érnie a legutóbbi 2 hónapban összesen szállított áru értékének a 15 százalékát. Ez hatalmas tőke lekötését igényli majd a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoktól (nem a fuvarozóknak, hanem az áru tulajdonosának kell a biztosítékot letennie!). Könnyítés, hogy nem kell majd biztosítékot letennie annak, aki szerepel a köztartozásmentes adózók listáján. [caption id="attachment_14578" align="aligncenter" width="600"]

Olvasónk, Palik Norbert fotója[/caption] A bejelentés során a NAV minden lehetséges adatot tudni akar a szállításról. A szállító vállalkozás saját adatain túl be kell majd jelenteni többek közt · a címzett adatait (név, adószám) · a kirakodás pontos helyét · kockázatos termék szállítása esetén a kirakodás helyéül szolgáló ingatlan tulajdonosának pontos adatait (név, adószám), ha az ingatlan tulajdonosa nem a címzett vállalkozás · a termékek vámtarifaszámát, nevét, tömegét · a szállítás indokát (termékértékesítés, termékbeszerzés vagy bérmunka) · a felrakodás időpontja. (A bejelentendő adatok itt felsorolt listája nem teljes!) A jövőben ha valaki a kereskedelmi mennyiséget elérő terméket szállít, azt csak úgy teheti meg, ha fuvarlevéllel vagy számlával igazolni tudja annak eredetét. Egy ellenőrzés során a fuvarozónak nyilatkoznia kell arról, hogy ki a szállított áru tulajdonosa. A NAV ez alapján felkeresheti a megnevezett tulajdonost, s adatokat kérhet tőle a szállításról: ki szállítja a terméket, annak mi az EKAER száma, az autó rendszáma, a kirakodás helye stb. Ha a NAV bármilyen kockázati tényezőt talál – például a fuvarozó és a megnevezett tulajdonos által elmondottak nem azonosak – akkor a hatóság az árut zár alá veszi, azaz lefoglalja a helyzet tisztázásáig. [caption id="attachment_14581" align="aligncenter" width="600"]

Olvasónk, Vilk Dávid fotója[/caption] Ha valakit az adóhatóság azon ér, hogy bejelentés nélkül szállítja az árut, akkor a szállított termékeket a NAV lefoglalja. A lefoglalt árut akár el is lehet árverezni, s ebből fizettetik ki a rendkívül magas büntetés összegét. A bírság a be nem jelentett fuvarozás esetén ugyanis a szállított áru értékének a 40 százaléka lesz! Forrás: 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról (fuvarlevel.hu)