Adatgyűjtésbe kezdenek a poszméhfajokról

Tudtad, hogy hazánkban 26 poszméh faj él, aminek több mint a fele ritkának számít? Sok faj elterjedéséről, állománynagyságáról szinte alig van információnk. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ezért egy adatgyűjtési Poszméh Monitoring Programot indít működési területén.

A beporzást igénylő növények rohamos területi növekedése mellett, a rovarbeporzók száma évtizedek óta jelentősen és rohamosan csökken a világ számos, így Európa és hazánk mezőgazdasági és természetes élőhelyén – hívja fel a figyelmet a nemzeti park igazgatóság.

Hogy mi a legfontosabb oka a méhpopulációk fogyatkozásának? Valószínűleg a mezőgazdasági tájak egyre intenzívebb használata, a beporzók természetes élőhelyének csökkenése, illetve a szaporodási ciklusukhoz nem illeszkedő gazdákodás (kaszálás, legeltetés) folytatása – mutatnak rá.

A DDNPI felhívja a figyelmet arra, hogy egyes kutatások szeint a tenyésztett mézelő méhekre, mint egyetlen beporzó fajra támaszkodni az élelmiszertermelésben nemcsak kockázatos, de egyre inkább nem is hatékony, mivel számos növény esetében a sikeres beporzás egyértelműen növekszik a vadméhek tevékenységének következtében. Ez arra utal, hogy a vadméhek kompenzálhatják a mézelő méhek folyamatos veszteségét, de a mézelő méhek nem helyettesíthetik a vadméhek szerepét.

A beporzó rovarok közül a lepkék után világszerte talán a legnagyobb figyelem a poszméhekre irányul: világállományuk egyes régiókban kritikus csökkenést mutat.

Jelentős szerep hárul rájuk

A poszméhek többé-kevésbé virágspecialisták. Nagytestű méhek, igen hosszú nyelvük van, tavasszal elsősorban a pillangósok (zsályák, gyűszűvirág, infű, sisakvirág, zanótok, herefélék, stb.), míg nyár végén és ősszel a fészkesek (aszatok, bogáncsok) beporzásában van jelentős szerepük. Ezért a természetes, természetközeli gyepek érzékeny indikátorfajai. Életciklusuk miatt a gyepek kétszikű virágkészletének tavaszi és nyárvégi, őszi erőforrásaira is szükségük van. Tavasszal, nyár elején a kolóniák kialakításához, míg nyár végén a hímek felneveléséhez, ősszel pedig a megtermékenyített fiatal királynők teleléshez létfontosságú táplálékforrásokra kell támaszkodniuk.

Adatgyűjtést indít a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Hazánkban 26 poszméh faj él, több mint a fele ritkának számít. Sok faj elterjedéséről, állománynagyságáról szinte alig van információnk. Egy terület fajösszetétele hűen tükrözi az élőhely ökológiai állapotát, aminek ismerete fontos lehet pl. a természetvédelmi kezelések tervezése során is. Ezért igazgatóságunk elindít egy adatgyűjtési Poszméh Monitoring Programot (PMP). A monitoring adatgyűjtés a méheknek az élőhelyükön történő lefényképezését jelenti. Egy kép elkészítésével keletkezik egy előfordulási adat. Az elkészített kép a PMP adatbázisába kerül, az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítenek élőhelyük és az egyes fajok védelméhez.