A Zalaerdő Zrt. területén is okoztak már károkat a hódok

Az eurázsiai hód (Castor fiber), amely Európa legnagyobb testű rágcsálója, egykor egész földrészünk folyó menti ligeterdeit benépesítette. A bundájáért és táplálékul szolgáló húsáért folytatott mértéktelen vadászata, valamint élőhelyeinek megfogyatkozása miatt Európa legnagyobb részéről kipusztult ez a különleges rágcsáló. Magyarországon 1854-ben figyelték meg utolsó példányait, ezt követően a faj több mint 140 évre eltűnt hazánk faunájából.

h i r d e t é s

Hód-visszatelepítési programot 1996- ban Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indította el a WWF Magyarország azzal a céllal, hogy Európa legnagyobb testű rágcsálója ismét gazdagítsa hazánk élővilágát. Később újabb területek következtek: 2000-ben és 2002-ben a Hanságba, 2001 és 2006 között a Tiszára, 2007-ben a Dráva magyarországi szakaszára telepítettek összesen 234 egyedet. A betelepített hódok Bajorországból érkeztek. Időközben a spontán bevándorlás is zajlott, a Szigetközben, a Rába mentén és a Murán is felbukkantak a határ túloldaláról származó hódcsaládok.

Becslések szerint számuk már már meghaladja a tízezret. (E cikk mindkét szerzője 2010-ben együtt leevezett Kerkaszentkirálytól Barcsig a Murán és a Dráván, és már akkor nem volt olyan szakasz, ahol a part menti növényzeten ne észleltük volna a hódok jelenlétét.)

Mivel védett faj, és természetes ellensége nincs, ezért további elszaporodása várható, és ezzel párhuzamosan nő a kártétele is.

A Letenyei Erdészetnél először 2016-ban a Válicka partján lévő Páka 51 A erdőrészletben észleltük a károsítását egy éppen befejezett kocsányostölgy-erdősítésben. Ez abban mutatkozott meg, hogy a nyolcéves csemetéket tőben elrágta és behordta a vízbe. Ez azért is volt meglepő, mert még működött a villanypásztor az erdősítés körül, és a ténykedése során ahhoz mindenképpen hozzá kellett érnie. Az alsó földeléshuzal átkötésével sikerült „megrázó élményt” szereznünk a hódoknak, és megszűnt a probléma.

Az utóbbi időben több helyen észleltük a hód megjelenését és károsítását. A Mura partján kívül már kisebb vízfolyásokon is megtelepedett, de a Kistolmácsi-víztározó mellett is döntött ki füzeket és égereket. Az egyes fák kidöntésén vagy kiszárításán kívül erdősítésekben is okozott komoly problémákat. A Szentadorjáni-patak mellett a Csörnyeföld 20 B és C befejezett erdőfelújításokban mintegy 0,1 hektáron rágtak ki tölgycsemetét, közvetlenül a Mura partján, a Letenye 11 A erdősítésben az elültetett fűzsuhángok mintegy harmadát hordták el. Ez utóbbi köré villanypásztort húztunk ki, de a terület a hullámtérben van, és az áradó folyó az egész rendszert elviheti, vagy időszakonként működésképtelenné teheti. Itt továbbra is várható kártétele.

A Bánokszentgyörgyi Erdészetnél is minden nagyobb folyó- és állóvízben jelen van a hód. A Szentpéterföldei-tó nyugati partján álló nagyobb fák kidöntésével nemcsak erdészeti károkat okoz, hanem a falu áramellátását is rendszeresen leállítja a villanyvezeték elszakításával. Várfölde térségében a Szilágyi-tavaknál a déli tó gátjába ásott üreget egy hódcsalád. Az üregrendszer tetejét a mellette lévő Bánokszentgyörgy 11 B erdőrészlet fiatalosából kirágott bükk- és gyertyánsuhángokkal burkolták be. A vízből máig állandó váltókon közelítik meg az erdősítést, kirágják és ledöntik a fácskákat, lerágják a kérgüket, a lombozatot leválasztják, és otthagyják. A kérgezett suhángokat behúzzák a vízbe, és odaúsztatják a beépítés helyére.

Ott sárral tapasztva építik tovább a várat, a sárba még egy sörösdoboz is belekerült a kellő szilárdság eléréséhez. Az elmúlt években – külön hatósági engedéllyel – élvefogó csapdákkal sikerült eltávolítani néhány állatot a kényesebb területekről, de ez csak időleges megoldás, mert a kiváló élőhelyeket rögtön újra birtokba veszik más családok.

Érdekesség, hogy korábban úgy tartotta a tudomány, hogy az eurázsiai hód nem épít gátat és várat, de ennek rendszeresen látjuk a cáfolatát, például a Töröszneki-patakon és a Válickán. Bucsuta térségében több mint másfél méter szintkülönbséget értek el hódjaink egy olyan gát megépítésével, amelynek a koronáján a szarvasok rendszeresen járnak át a Válicka egyik partjáról a másikra.

Haraszthy László ökológus – aki egyébként a WWF színeiben aktívan részt vett a legelső betelepítésben – szerint a megoldás az lenne, ha egy évre felfüggesztenék a hód védett státuszát, és engedélyeznék, hogy a
vadász hasznosítsa is a zsákmányát – enélkül aligha járna ki bárki is hódot lőni. Ahogy fogalmazott: „ezek nagyra nőtt patkányok”, ha pedig a szaporodásukat is figyelembe vesszük, a mostani enyhén aggasztó hódhelyzet a jövőben még rosszabb lesz, ha az állam nem engedi meg ritkításukat.

Gyergyák Lajos
erdészetigazgató

Vaski László
erdészetigazgató-helyettes, erdőművelési ágazatvezető