A vadászat biológiai, társadalmi és gazdasági vonatkozásairól tanácskoztak

2018. március 9-én tartotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pécsi Területi Bizottsága az idei első vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos szimpóziumát „A vadászat biológiai, társadalmi és gazdasági vonatkozásai” címmel. A két - biológiai, valamint társadalmi és gazdasági - szekcióra osztott előadássorozat olyan témákat érintett, amelyek aktualitásánál fogva szinte mindennapi beszédtéma szakmán belül és kívül egyaránt.

h i r d e t é s

A vadászat társadalmi elfogadottsága, a vadkár megítélése, a magyar és környező országok terjeszkedő - főleg ragadozóállományának - jövője, a vadászat és természetvédelem kapcsolata, az egyre inkább urbanizálódó vadállomány, a vadászat etikus sportként, de nem versenysportként történő kezelése, valamint a vadgazdálkodás jogi környezetben való beágyazottsága mind-mind olyan, kifejezetten aktuális téma, melyek a nem vadászó társadalmat is sok esetben személyesen érintik. A szimpózium fényes vadászkürtszóval vette kezdetét az MTA gyönyörű, patinás pécsi székházában. Dr. Lénárd László professzor emeritus (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet) a PAB elnöke, és dr. Nyitrai Miklós professzor, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékán-helyettese beszédeikkel nyitotta meg az előadássorozatot. A rendezvényt dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Vadászati Védegylet Elnöke levélben köszöntötte, amelyet dr. Mess Béla professzor emeritus olvasott fel. mta_vad

A szimpózium fő életre hívója és szervezője dr. Mess Béla professzor emeritus (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai Intézet) a symposium célkitűzéseit az alábbi három pontban fogalmazta meg:

Szeretnénk bemutatni a „nem-vadász” kutatóknak, tudósoknak, hogy a vadászatnak mennyi biológiai, természetvédelmi, társadalmi-gazdasági, sport, művészeti, jogi, stb. vonatkozása van, mely mind nyitott kutatási terület lehet. Bármilyen furcsán is hangzik, a vadászat méltó társa és területe lehet a tudományos kutatásnak.
Szeretnénk a társadalom legszélesebb rétegei felé bemutatni, hogy a vadászat – minden, a különböző médiumokban egyre hangosabbá váló, úgynevezett ”természetvédők” hangulatkeltő propagandájával ellentétben – nem egyes aberrált emberek ”gyilkos hobbija”, hanem az egy szakértelmet igénylő, társadalmi-gazdasági, sőt tudományos háttérrel is rendelkező, emberformáló tevékenység. A félreértések elkerülésére szeretném hangsúlyozni, hogy soha nem szabad összetéveszteni, vagy egyenlőség jelet tenni a tudományos alapon nyugvó, reális célokat megvalósítani kívánó valódi természet- és környezetvédelmet a meztelen színésznők és hasonló, a vadászatot besározni akaró, gyűlöletkeltő csoportok torz és nevetséges akcióival és propagandájával. – Ne felejtsük el a vadászok körében már-már szlogenné váló igazságot: „A vadász a legjobb természetvédő.”
Szeretnénk végül a vadásztársadalom figyelmét felhívni arra, hogy ezt az ellenségeskedést és gyűlölködést a tudományos ismeretterjesztés fegyverével, a vadászat igazi arcának bemutatásával, türelemmel és a társadalom felé történő nyitással lehet csak megszüntetni. Ha e hármas cél elérését ez a szimpózium csak egy lépéssel is előbbre tudja vinni, akkor mai munkánk nem lesz hiábavaló, elfecsérelt idő.

A biológiai vonatkozású szekció előadói - dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetője a „Kárpát-medence vadállományának kialakulása /archeológiája/”, az édesapját, dr. Galamb Gábort helyettesítő ifj. Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója „A világhírű magyar szarvas kialakulása, kialakítása”, illetve Gőbölös Péter, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója „’A világ egyik legjobb vadászterülete’ a mi régiónké. Ami az Edmond Blanc díj mögött van” voltak. A szekció előadói bemutatták a Kárpát-medence, majd azon belül a Dél-Dunántúl világhíres gímszarvas- és dám állományának több évtizedes minőségi és mennyiségi alakulását, a gyulaji dámállomány élőhelyével történő gazdálkodást. Ezt követte dr. Varga Gyula a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője „A vad károsító és előnyös hatásai a mező- és erdőgazdaságra”, majd Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese a „Gímszarvas populációk az Ormánságban és a Mecseki térségben” című előadása, majd dr. Suba Imre, a Szlovák Vadászszövetség elnökének előadásával folytatódott a rendezvény „Vadfajok spontán visszatelepülése és mesterséges betelepítése a Kárpát-medencébe” címmel, amely kiemelten a szlovákiai farkas, hiúz és barna medve állománydinamikáját mutatta be. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vendéglátási ágazata felvonulva dámos vadételeket, a Kaszó Zrt. pedig desszertjeit kínálta. Gaszt Kornélia szőlész-borász a Haász-Geszt Mezőgazdasági Kft. fantasztikus siklósi borainak kóstolása kísérte az ebédet, ami után folytatódott a szimpózium. Barcogás a lábodi erdészetben

A vadászat társadalmi és gazdasági vonatkozásai szekcióban Nagy Gábor területi osztályvezető a Duna-Dráva Nemzeti Parktól mutatta be a Pécsett tapasztalható nagyvad urbanizációt, annak kiváltó okait és megoldási lehetőségeit a „Vadászat és természetvédelem egy gyakorlati példán keresztül” című előadásában. Majd ismételten ifj. Galamb Gábor a Kaszó Zrt. vezérigazgatója következett „A vadászat gazdasági, turisztikai és közjóléti szerepe Magyarországon" című prezentációjával, amely előadás a vadászat turisztikai, gazdasági jelentőségét emelte ki hangsúlyozva a közjóléti, nevelési lehetőségeket. Ezt követően Szollár András az APSI (Hivatásos Lőoktatók Szövetsége) regionális elnöke tartotta meg előadását, aki a vadászat, mint etikus lősport önmegtartóztató jellemzőit vázolta fel, megkülönböztetve azt a mindenképpen eredményorientált versenysporttal szemben. Mindezt a „Vadászat, mint sport és versenysport” figyelemfelkeltő és meghökkentő címmel. A következő előadó dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke volt „Vadászat és jog” témában, betekintést engedve a vadászati jog történelmének alakulásába a mai napokig. Békés Sándor újságíró „A vadászat társadalmi elfogadottsága és etikája hazánkban” az online és a közösségi média átkos és áldásos szerepéről beszélt, kiemelve az ott jelenlévő vadászemberek felelősségét is az urbanizálódott emberi tömegek véleménye ellen és mellett. Sorrendben utolsó és felejthetetlen előadásként dr. Mess Béla professzor emeritus orvos és vadászíró „A vadászat, mint a művészetek legősibb múzsája” című előadása engedett bemutatást a vadászat kultúrára és azon belül is a különböző művészeti ágakra gyakorolt hatásáról, azok vadászat általi ihletettségéről. A szimpóziumot professzor Dr. Faragó Sándor, a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet igazgatója ny. rektora zárta le záróbeszédével és szakmai értékelésével, amely egyben részletes összefoglalót és keretet is adott az értékes előadásoknak. A búcsúszót és zárszót dr. Reglődi Dóra professzor a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar intézetigazgatója mondta, aki „nem-vadászként” is jónak, érdekesnek és értékesnek tartotta a szimpóziumot. (Gyulaj Zrt. - Kovács Tamás)