A kutyafélék befogásának legmodernebb eszközei - Visszatartó kábeles csapdák

Az elmúlt hét-nyolc évben egyre általánosabbá vált a csapdázásra alapozott ragadozógazdálkodás a hazai vadgazdálkodók körében - olvasható a Győr-Moson-Sopron Megyei Vadászkamara januári hírlevelében.

h i r d e t é s

A folyamat, különösen az elmúlt három év alatt gyorsult fel. A róka és az aranysakál befogására legtöbben egy kutyafélékre szelektív ölőcsapdát, az igen hatékony 100 csapdaéjszakánként átlagosan 5,6 fogást elérő hattyúnyakat használják. Tekintettel arra, hogy az említett csapda csak a kutyafélékre szelektív, alkalmazhatósága a turisztikailag frekventált területeken, vagy a nagyvárosok és agglomerációjuk sűrűbben lakott térségeiben, a települések közelsége és az azokat összekötő úthálózat miatt erőteljesen korlátozott. csapda

További gondot jelent, hogy a kutyafélék mellett a vaddisznó is megérzi a föld alá telepített hattyúnyak csapda csaliját, ezért a nagyvadas területeken ún. csapdabunkerben, vagy csapdakertben lehetséges az alkalmazása. A csapda köré húzott építmény azonban erősen rontja annak fogási hatékonyságát amennyiben azt aranysakál csapdázására kívánja a vadgazdálkodó alkalmazni. Az ölőcsapdák alkalmazása szempontjából felsorolt kényes területeken is sikeresen alkalmazhatók az Észak-Amerikában, elsősorban Kanadában kifejlesztett visszatartó kábeles csapdák, amelyek szintén nagymértékben szelektívek, ugyanakkor az állatokat csak egy rugós csillapítású és forgó kapcsokkal felszerelt kábel segítségével tartják helyben, nem okozva számukra sérülést. A visszatartó kábeles csapdák fejlesztésének a legnagyobb lökést az Európai Unió, Kanada, Oroszország által aláírt a Kíméletes Csapdázási Szabványokról Szóló Nemzetközi Egyezmény előírásainak tengerentúli bevezetése adta. A leggyakrabban csapdázott vörös róka ugyan nem tartozik az egyezmény hatálya alá, azonban már elérhetők olyan eszközök is, amelyekre gyártójuk az egyezmény előírásai szerinti tanúsítványt önkéntesen beszerezte. A fokozott magyarországi érdeklődésre tekintettel előkészítés alatt van az említett csapdák egyes típusainak kanadai-magyar együttműködésben történő minősítése aranysakál befogására. A visszatartó kábeles csapdák több előnynyel is rendelkeznek a jelenleg igen népszerű hattyúnyak csapdákkal szemben. Egyáltalán nem jelentenek veszélyt az emberre, a háziállatokra és a vadászható, vagy védett nem célfajokhoz tartozó állatokra sem. Működésbe lépésük esetén ritka, hogy nem célfajok egyedeit megfogják, amennyiben ez mégis előfordul, azok jó eséllyel sérülésmentesen szabadon engedhetők. A csapdák mérete, tömege és ára alatta marad minden más legálisan alkalmazható hatékony eszköznek. Az eddig elvégzett hazai kísérletek, valamint a nemzetközi tapasztalatok alapján hatékonyságuk eléri a hattyúnyak csapdák eredményességét. Már a kezdeti, 2012 tavaszi és kora őszi időszakában végzett kísérletek során sikerült 100 csapdaéjszakára számított 3,6-5,9 fogást elérni, azonban Benoit Belisle kanadai csapdafejlesztő és gyártó tavaly októberi magyarországi látogatását követő próbák arra mutatnak, hogy megfelelő jártasság esetén a visszatartó kábeles csapdák jóval eredményesebbek lehetnek az előbb említettnél. A csapdázó szakember által ismertetett technikák alkalmazásával elért legjobb eredmény 19 fogás volt 100 csapdaéjszakára számítva.

Belisle 6” „Szelektív” lábfogó kábeles csapda (1 – kioldó karika, 2 – kioldó nyelv, 3 – kioldózár, 4 – karok, 5 – feszítõ rugók, 6 – biztosító szerkezet, 7 – visszatartó kábel, 8 – visszatartó kábelmûanyag borítása, 9 – zár, 10 – csillapító rugó és forgó kapocs, 11 – golyós horgony)

Talán az egyetlen hátrány, hogy a számunkra új eszközök szakszerű kezelésének elsajátítása csak alapos elméleti és gyakorlati felkészítés révén lehetséges. Ennek hiányában a kezelők nem számíthatnak sikerre, sőt az egyébként humánus csapdák is okozhatnak komoly sérüléseket a befogott állatoknak. Tekintettel a számos felsorolt előnyre egészen biztosan kijelenthető, hogy a modern visszatartó kábeles csapdák használatának elterjedése a felhasználók megfelelő képzése esetén új horizontokat nyithat a csapdázás hazai történetében. AZ OMVK Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének januári Hírlevelét IDE kattintva töltheti le! (Hajas Péter Pál - OMVK Győr Moson Sopron Megyei Hírlevél, 2013. januári szám)