A jövőnek üzenve elegyítették az erdőt vadgyümölcsfákkal

(Fotó: Erdély Bálint Előd, Székelyhon)[/caption] Összesen 257 ezer facsemetét ültettek el idén a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatal ügykezelésében lévő területeken, amelyek nagyobb részével a természetes szaporulatot pótolták. Kísérleti jelleggel vadgyümölcsfákkal is elegyítették az erdőket, ahol gazdasági szempontból előnyösebb fajok meghonosításával is próbálkoznak - írja a Székelyhon.

Népjólléti, ökológiai és gazdasági szempontok figyelembe vételével, illetve az ezek közti összhang megteremtésével kell gondozzák az erdőt a megbízott erdészek – magyarázta a Székelyhonnak András Róbert, a Zetelaki Erdőrendszeti Hivatal vezetője. Eszerint fontos, hogy kellemes környezetben lehessen kirándulni, ne romoljon a tájkép, érvényesüljenek a fáknak köszönhető pozitív hatások – a levegő tisztítása, talajerózió meggátolása, lakhely a madarak számára stb. –, valamint a területek tulajdonosai is megkaphassák a nekik járó faanyagot.

Az erdő megújítása

A legfontosabb feladatuk, hogy a lehető legfenntarthatóbbá alakítsák az erdőket, ehhez pedig óvniuk kell a kártevőktől, betegségektől, valamint meg is kell teremtsék a körülményeket a fajok szaporodásához, valamint a fiatal fák megfelelő növekedéséhez – mondta el a faültetés kapcsán András Róbert. A természetes szaporodás hatékonyságának növelése érdekében például úgynevezett – kör alakú – lékeket vágnak az erdőkben, hogy így fényhez jussanak a földre hullott magokból kikelő facsemeték. A gyérítő vágásokra is hasonló okból van szükség, hogy egészségesen és gyorsan, valamint a későbbiekben gazdaságilag is hasznosítható módon növekedjenek a fák. Tarvágást abban az esetben alkalmaznak, ha egy bizonyos erdőrész, valamiért már nem képes megújulni. A kitermelt területeket ugyanakkor kötelező módon facsemetékkel ültetik be ilyen esetben, aminek elkezdésére két év áll az erdészek rendelkezésére. [caption id="attachment_64732" align="aligncenter" width="780"]

(Fotó: Erdély Bálint Előd, Székelyhon)[/caption]

Sok csemete

Mintegy 257 ezer facsemetét ültettek el idén az erdőrendészeti hivatal ügykezelésében lévő területeken – tudta meg a lap Kádár Tibor-Sándortól, az intézmény szóvivőjétől. Rámutatott: ezeknek több mint kilencven százaléka, olyan területekre került, ahol pótolni kellett a természetes szaporulatot vagy a korábban elültetett, ám elpusztult egyedeket. A Madarasi Hargita közelében ugyanakkor volt néhány olyan erdőrész, ahol tarvágásra volt szükség az erdő megújítása érdekében – ide szintén vittek facsemetéket. Mi sem szeretjük ezt a módszert, hiszen bár gazdasági szempontból egyszerűbb megoldás, az erdő megújítása sokkal nehezebb, ha nincsenek fák, amelyek biztosítanák a tápanyagban gazdag humuszt, a nedvességet, az árnyékot és más fontos tényezőket a csemeték számára. Természetes megújulásra azonban ezekben az esetekben nem volt lehetőség, ami klimatikus és egyéb környezeti problémákkal hozható összefüggésbe” – mondta a szakember. Tudni kell, hogy az erdőrendészet önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak, iskolák és magánszemélyek birtokában lévő területeket gondoz, a munkát pedig maguk a tulajdonosok finanszírozzák. Összesen mintegy 21 500 hektár erdőt ügykezelnek. A mostani ültetések felsőboldogfalvi, zetelaki, székelyvarsági, oroszhegyi, fenyédi, kápolnásfalvi és máréfalvi birtokokat is érintettek. Elegyítve Összesen négy facsemete-kerttel rendelkezik az erdőrendészeti hivatal – Ivóban, Székelyvarságon, Oroszhegyen, Fenyőkúton –, ahol igyekeznek megtermelni az ültetésre szánt egyedeket. Ezekben nagyobbrészt magból keltetett lucfenyőt termelnek, hiszen az ügykezelésükben lévő területek hetven százalékát ez borítja. Az ökológiai stabilitás megteremtése érdekében, valamint a klímaváltozás miatti kihívásokra reagálva más fafajok nevelésével is próbálkoznak, ilyen például a hegyi juhar, a tölgy, illetve kisebb mennyiségben a vadkörte, a vadalma, a vadcseresznye és a fekete dió. Az említett fafajok nem csak gazdaságosak, de a biodiverzidást is elősegítik. Érdemes kiemelni, hogy a gyümölcsöknek köszönhetően több élelem lesz az erdőben a vadak számára is. „Megalapozottnak érezzük az említett fajok ültetését, hiszen ezek amúgy is megtalálhatók akár Ivó és Kápolnásfalu környékén is. Téves felfogás, hogy ez nem így van” – jegyezte meg Kádár. Arra is kitért, hogy a fajok elegyítésének egy másik pozitív hatása, hogy maguk az erdők is ellenállóbbá válnak elsősorban a klímaváltozással, a betegségekkel, illetve a rovarokkal szemben. „Széldöntésekkor is megfigyeltük, hogy kevesebb kár keletkezett azon erdőrészekben, ahol nem csak lucfenyő volt” – tette hozzá. [caption id="attachment_64733" align="aligncenter" width="780"]

(Fotó: Erdély Bálint Előd, Székelyhon)[/caption]

Kísérleteznek

A lucfenyők, valamint az erős gyökérzettel rendelkező jegenye- és lobhullató vörösfenyőkön kívül a már említett, különlegesebbnek mondható fafajokból többet is ültettek el idén. András Róbert közölte, hogy a vadgyümölcsfákat például tisztások és erdei utak szélén helyezték el, azokat pedig még öt évig gondozni fogják, hogy minél nagyobb részük maradjon életben. Ez azt jelenti, hogy kaszálják a körülöttük lévő füvet, valamint vegyszerrel kenik be a kis facsemetéket, ami elriasztja a legelésző őzeket és szarvasokat. Kísérleti jelleggel ültettek még szelídgesztenyét a verőfényes tölgyes erdőkbe, ami kutatási célt is szolgál, hiszen nyomon követik majd a fák növekedését. Hasonló céljuk volt ugyanakkor a fekete diófákkal és cirbolyafenyőkkel is. Az elődeink is kísérleteztek extrémebbnek mondható fafajok meghonosításával vidékünkön, amelyek nyomai most is fellelhetők az erdőben. Majd az utánunk következő szakemberek eldönthetik, hogy volt-e értelme a mi próbálkozásainknak. Ezekkel az ültetésekkel tulajdonképpen számukra üzenünk – összegzett Kádár Tibor-Sándor. (Székelyhon)