Együttműködés az egyetemek között – A hazai felsőoktatás jövője a tét

oktatasA társadalomnak és a piacnak egyaránt arra van szüksége, hogy az egyetemekről az együttműködésre és a gyakorlati munkára nyitott, e tekintetben is minél felkészültebb fiatal szakemberek kerüljenek ki. Ennek ellenére máig sem evidens az egyetemi műhelyek közötti kooperáció, az elméleti tudás gyakorlati adaptációja pedig sok pályakezdőnek napi nehézséget okoz. A Soproni Egyetem a Szegedi Tudományegyetemmel és a Miskolci Egyetemmel közösen erre a problémára megoldást kínáló oktatásinnovációs projektet indított, amelynek témája a fenntarthatóság.

A három egyetem közösen állította össze annak a 2020-ban előkészített, 2021-ben és idén megvalósított, Magyarországon forradalmian újnak számító oktatásinnovációs projektnek a tematikáját, amelynek lényege a különféle egyetemekről és szakokról érkező hallgatók együttműködése a gyakorlatorientált munkában.

„A pilot projekt célja egy olyan felsőoktatási oktatási modell tesztelése, amelyben az elméleti ismeretek oktatása digitális távoktatási, e-learning keretekben, adaptív módon zajlik, míg a gyakorlati ismeretek elsajátítása hallgatói csoportokban, kooperatív módszerrel, oktatói tutorálással történik úgy, hogy a hallgatók piaci vagy kvázi piaci projektfeladatot valósítanak meg. Az így elkészült hallgatói projekteket pedig piaci szereplők is értékelik. A 21. század felsőoktatása – a nemzetközi trendeket figyelve – ilyen irányba mozdult, így e projekt tapasztalatira építve szeretnénk a magyar modellt kidolgozni.” – foglalta össze Dr. Katona György, a Soproni Egyetem oktatási rektorhelyettese.

A három egyetem összesen hét kurzust dolgozott ki, amelyek 60%-át a kooperatív projektmunkában való aktív részvétel jelentette, 40%-ban pedig az adaptív online tananyag teljesítését várták el a hallgatóktól. A kifejlesztett tananyagok a fenntarthatóság témakörében készültek, többek között olyan témákat feldolgozva, mint az alkalmazkodó mezőgazdaság, a környezettudatos vállalkozások fenntartható működésének jogi háttere, a digitális fenntartható médiakommunikáció, a geoparkok és a geoturizmus, valamint a fenntartható városok kérdésköre.

Már a projekt alapgondolata is jól illeszkedik napjaink fiatal hallgatói és oktatói generációjának igényeihez. Azzal, hogy a meghirdetett tantárgyak bármely szakos, bármely képzési formában tanuló hallgató számára elérhetővé teszik a fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket, ráadásul rugalmas, gyakorlatias keretek között, már önmagában is újító. Egy adott témakör más-más nézőpontból való körbejárása könnyebbé teszi egy-egy felmerülő probléma vagy kérdés megoldását. Így a különböző szakmai háttérrel és tapasztalatokkal rendelkező hallgatók egy eddig számukra ismeretlen tudásanyagot sajátíthatnak el, rengeteget tanulhatnak egymástól a csoportmunka során és együttesen komplexebb megoldásokhoz is eljuthatnak.

„Az oktatással a jövőbe fektetünk, a fenntarthatóság pedig maga a jövő. Az egyetem feladata, hogy a tudás mellett szemléletet is adjon szakembereinek útravalóul. Rajtunk múlik, hogy tudunk-e ezen változtatni, át tudjuk-e adni a mai generációnak a környezet védelmének szemléletét, amivel a saját jövőjük hosszabb távon biztosítható. A kidolgozott tematikával az én célom annak megértetése volt a hallgatókkal, hogy körforgásban, rendszerben élünk, melybe, ha beleavatkozunk, láncreakciók indulnak el, melyek előbb-utóbb visszaérnek hozzánk, ezért mindig gondoljuk végig a következményeket.” – foglalta össze a projekt tartalmi céljait Dr. Horváth Adrienn, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Természetvédelmi Intézetének adjunktusa, a „Fenntartható városok” téma felelős oktatója.

Az innovációs projektben való részvételre a három egyetem különféle szakjairól összesen 226 hallgató jelentkezett, közülük 104 hallgatót választottak ki.

„Úgy gondolom a fő cél, hogy ezzel a módszerrel jobban felkészítsük diákjainkat a munkahelyi helyzetekre, ahol sokszor ismeretlen és más nézőpontú, képzettségű szakemberekkel kell majd együtt dolgozniuk. Több ilyen kurzus lehallgatása után friss diplomával majd nem lesz számukra annyira idegen ez a szerepkör, és már a kezdetek kezdetén magabiztosabban indíthatják el karrierjüket.” – mutatott rá a projekt várható eredményeire Dr. Horváth Adrienn.

A molekuláris oktatásinnovációs projekt folytatásáról már folynak az egyeztetések. A projektgazdák célja, hogy további felsőoktatási intézmények csatlakozásával minél szélesebb körben alakítsanak ki együttműködést a felsőoktatásban, ezáltal egyre több hallgatónak egyre több témát kínálhassanak ebben az új oktatási formában.

A kurzussal kapcsolatos részletes információk>>>


(Soproni Egyetem)

 

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?