A lucfenyő nyit új lehetőségeket az állati takarmányozásban

lucfenyo_1A takarmánygyártásban jelenleg alkalmazott ragasztóanyagok rendkívül hatékony megoldást kínálnak a tápanyagok tömörítésére, formulázására, azonban ezek az adalékok kifejezetten költségesek. A gyártók költséghatékony források iránti érdeklődése így kiapadhatatlannak tűnik – olvasható a allaboutfeed.net takarmányozástudományi portálon.

A takarmánykészítmények gyors fejlesztése, az előállítási költségek csökkentésére és az előnyök növelésére irányuló törekvések arra kényszerítik a takarmánygyártókat, hogy alternatív megoldások után nézzenek. A lignoszulfonátokon alapuló kötőanyagok képviselik a piac leggyorsabban növekvő szegmensét. A ragasztóanyagok általános felhasználása tekintetében jelenleg a baromfitakarmány-előállítók járnak az élen, és az ágazat növekedése várhatóan az ázsiai és csendes-óceáni térségben lesz a legintenzívebb.

A takarmánypelletálás célja egyébként a takarmány részecskéinek nagyobb, szilárd részecskékké történő tömörítése nyomás, nedvesség és hő segítségével. A pelletnek jó tartóssági és szilárdsági paraméterekkel kell rendelkeznie annak érdekében, hogy ellenálljon a gyári kezelés és a gazdaságokba történő szállítás viszontagságainak. A ragasztóanyagként funkcionáló takarmány-adalékanyagok kereskedelmi forgalomba hozatala kihívást jelent, mivel etikai, környezetvédelmi és gazdasági kritériumoknak kell megfelelniük.

A Takarmánytechnológiai Központ és a Norvég Élettudományi Egyetem azt vizsgálták, hogy az úgynevezett galaktoglükomannán (GGM) és származékai – amelyek a lucfenyőből (Picea abies) származnak –, hogyan befolyásolhatják a búza alapú, 1 mm átmérő alatti takarmányrészecskék közötti jobb kötőképességet. A kísérlethez felhasznált anyag búzaliszt, búzakeményítő és búzafehérje-koncentrátum volt.

lucfenyo_2

A kísérlet eredményei azt mutatják, hogy az erdei biomasszából gőzkezeléses technológia útján kinyert, különböző tisztaságú galaktoglükomannánon alapuló, ragasztó hatású anyagok felhasználhatók a takarmányrészecskék megkötésére anélkül, hogy csökkentenék a búzaliszt, búzakeményítő és búzafehérje-koncentrátum alapú pellet keménységét, így az új molekulák várhatóan bevonhatóvá válnak az állati takarmányok fejlesztési folyamataiba.

(Erdő-Mező Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?