Kipróbáltuk az online vadkárkalkulátort – tényleg egyszerű a használata!

001_vadkar_clEgyszerűen, a terepen használható, szakmailag minden igényt kielégítő, a hivatalos vadkárfelmérési útmutatón alapuló vadkár-kalkulátor szolgáltatással segíti a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak munkáját – és legfőképpen megegyezését – a Vadkárszakértők Nonprofit Kft. Az ötletgazdával, Varga Zoltán igazságügyi szakértővel egy Komárom-Esztergom megyei területen teszteltük le az online programot. A becslés során sok kérdésemre kaptam választ, a végeredmény pedig egy nagyon hasznos, részletes, a megegyezésben tényleg segítő összesítő lap lett. Gribek Dániel cikke.

Itt vagyunk egy jelentősen károsított kukoricatábla mellett, amelyben perceken belül megkezdjük a vadkár-becslést. De mielőtt elindulnánk a mérőszalaggal és a tablettel, beszéljünk arról, hogy mi is volt a célotok a vadkár-kalkulátorral.

Szakértőként gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor a gazdálkodó és a vadászatra jogosult csak azért nem tud megegyezni, mert az igénytámasztás vagy éppen a kártérítési ajánlat nincsen megfelelően kidolgozva. Ilyenkor a felek sokszor feleslegesen hajszolták bele magukat – és egymást – egy olyan eljárás-rengetegbe, ami során nagyon komoly összegeket kell kifizetniük. Ezekben az esetekben szakértőként is kellemetlen eljárni, még ha a mi munkadíjunkat a kirendelő hatóság mindenképpen megtéríti. Nem ritka, hogy olyan üggyel kell foglalkozunk, aminél a kártérítés végül kisebb összeg lesz, mint a szakértői költség. A „révészt” azonban végül valakinek mindig ki kell fizetnie. Ezért döntöttünk úgy, hogy adunk egy lehetőséget a gazdálkodóknak és a vadászatra jogosultaknak, hogy megalapozott adatok segítségével rendezhessék a vitás kérdéseiket egy vadkár-ügyben.

Ehhez ajánljátok tehát a honlapotokon elérhető vadkár-kalkulátort. De miben más ez, mint akár egy kockás füzet?

A vadkár-kalkulátorral akár egyedül, akár közösen is felmérhető az adott tábla, méghozzá egységes módszert alkalmazva, a hibalehetőségeket minimalizálva. Nem kell a szükségesnél többet foglalkozni a kérdéssel, és az adatok bevitele után azonnal kész eredményt kapunk, ami alapot adhat a megállapodáshoz – akár a tábla szélén is.

A legjobb, ha a két fél együtt végzi el a felmérést, de ha csak a gazdálkodó vagy csak a vadászatra jogosult veszi fel az adatokat, a kapott eredmények így is segíthetik a korrekt igény vagy ajánlat meghatározását. Ez később azért is jelentőséggel bír, mert az eljárásnál nem mindegy, hogy a korábban is említett „révészt” kinek kell megfizetnie: fele-fele arányban vagy csak az egyik félnek.

001_vadkar

Varga Zoltán, a vadkár-kalkulátor ötletgazdája éppen elmagyarázza számomra, hogyan kell felvenni az aktuális tábla adatait

Fontos megjegyezni, hogy a program nem képes a kármegosztás kialakítására, ahhoz mindenképp kell egy független külső személy, aki mindezt értékeli. De a tábla szélén kapott adatok arra már alkalmasak, hogy megegyezés születhessen. A kapott érték nem azt jelenti, hogy forintra pontosan ennyiben kell megegyezni, az csak ahhoz kell, hogy a felek le tudjanak ülni egy asztalhoz, és kulturált módon megbeszélhessék a kérdést. Úgy gondolom, hogy érdemes figyelembe venni az „élni és élni hagyni” elvet. Ha sikerül megállapodni, akkor a programon keresztül egy egyezségi dokumentumot is letölthetnek a felhasználók. Ez egy jogászok által összeállított formanyomtatvány, amiben a saját adatokat, illetve a megállapodásban szereplő kárösszeget beírva, két tanúval jegyeztetve, hivatalossá válnak a megbeszéltek. Mindez anélkül valósítható meg, hogy szaladni kellett volna bármilyen hatósághoz, például a jegyzőhöz. Anélkül, hogy várni kellene arra, hogy a szakértő megjelenjen a táblánál.

Az idő pedig a betakarítási szezonban nagyon fontos szempont. Nem szerencsés, ha például a kukorica még hetekig lábon áll egy hosszadalmas eljárás miatt, miközben a terménynek már a szárítóban vagy a raktárban lenne a helyük.

Így van, de ki kell emelnem, hogy az idő mellett pénzt is spórolhatnak a felek. Ugyan a mi programunk sem ingyenes, de egy szakértői költségnél sokkal kisebb összeggel lehet számolni. A csomagtól függően 4500 és 3000 Ft nettó költséggel kalkulálhatunk ki egy darab táblát. Mi, szakértők, normál esetben egy 1 hektáros táblát is 40-50 000 forintos szakértői díj mellett tudunk felmérni, hiszen a minimálisan felmérendő mintaterületek szám legalább egy munkaórát kitesz és ehhez jönnek a további költségek is.

Elvégre a terepi munka nem kevés időt vesz el, a mintaterületeket a tábla méretétől függetlenül be kell járnotok, és az utazásról, a jegyzőkönyvezésről még nem is beszéltünk.

Ha a fent említett szakértői díjat vesszük alapul, akkor a vadkár-kalkulátor használata ennek kevesebb mint 10 százalékába kerül.

De a vadkár-kalkulátor nem veszi el a munkátokat?

Sajnos, ettől nem kell tartanunk, mert mindig lesznek vitás esetek. A vadkár-szakértők ugyanakkor a szezonalitás miatt országosan nagyon túlterheltek, és ezért egyszerűen nem tudunk mindenhol ott lenni. Éppen az lenne az egyik cél, hogy ne is legyünk ott mindenhol. Főleg, hogy jellemzően a kisebb területeknél van nagyobb esély a megegyezésre, és mi ezt szeretnénk segíteni.

Dolgoztak a vaddisznók, a terület jelentős részén láttunk törött kukoricaszárat

Dolgoztak a vaddisznók, a terület jelentős részén láttunk törött kukoricaszárat

Mindeközben egyébként azt is látjuk, hogy a legtöbb konfliktus személyes eredetű, és ezekben az esetekben akkor sem fognak leülni egy asztalhoz a felek, ha mi ott vagyunk. Ahol viszont csak azon múlik a korrekt egyességi alap, hogy nincsenek mindenki által elfogadott eredmények, ott a program máris hatékony lehet – akár a közreműködésünk nélkül is.

Most már tényleg nagyon kíváncsi lettem arra, hogy miként is működik gyakorlatban a vadkár-kalkulátor. Komoly szakértelem kell a használatához?

Úgy gondolom, hogy nagy szakértelemre nincs szükség. A program egyszerű, próbáltuk úgy lefejleszteni, hogy bárki képes legyen használni. Az oldalon egyébként minden leírást megtalálhatnak a felhasználók, kezdve azzal, hogy miként kell egy mintaterületet kijelölni, ahhoz milyen eszközök szükségesek.

Nekünk mire lesz szükségünk?

Igazából egy tabletre vagy egy okostelefonra és egy mérőszalagra, de látni fogod, hogy a hatékonyság fokozása érdekében használok még néhány segédeszközt. De bebizonyítom neked, hogy mennyire nem bonyolult az adatrögzítés, és azt te fogod elvégezni.

Ha jól látom, akkor az első feladat a tábla felvitele a programba. A regisztráció után az „új kalkuláció kezdése” gombra kattintva már indulhat is a folyamat. Rögzíthetjük a községhatárt, a helyrajzi számot, a kultúrát, a haszonnövény sortávolságát. Látom, hogy a növénylista legördíthető. Ezt mi alapján állítottátok össze?

Szerepelnek benne a kalászosok, a cirok, a kukorica, a napraforgó, tehát minden olyan kultúra, ami nagyobb vetésterülettel rendelkezik, és a vadkár szempontjából jelentőséggel bír. A repcét nem véletlenül hagytam ki a felsorolásból, hiszen annak valamivel bonyolultabb a felmérése, a gazdálkodók jelentős része nem biztos, hogy ezt el tudná végezni. Így ezt nem is integráltuk a rendszerbe.

a_vadkar

Kiválasztottuk tehát a táblánkat, megadtuk a vetésterület nagyságát és a haszonnövényünket is. Ez jelenleg kukorica. Ezután a sortávolságot is be kell írnunk.

Igen, ebben a kukoricában ez 75 centiméter. Láthatod, hogy a program rögtön jelzi nekünk, hogy a mintaterületünk az adott sorokban 13,33 méter hosszú lesz, ezen a szakaszon kell leszámolni az összes és a károsított tövet. A program az egységes vadkárfelmérési útmutatóra épül, annak módszertanát használja.

Akkor induljunk is el az első mintaterületünkre, aminek megtalálásában a kalkulátor segít…

A munkát megkezdve Zoltán egy rugós merőszalagot rögzít a 0 ponthoz, majd elkezdünk sétálni a sor mellett. Egy, kettő, három, négy… – mondja, miközben néha kattanás is hallatszik. A hangot adó nyomólapos számláló a munkát gyorsítja meg, hiszen nem kell külön odafigyelni a károsított kukoricák mennyiségére, hiszen azoknál csak egy ujjmozdulatra van szükség, és 13,33 méter múlva leolvasható az eredmény.

Meg is érkeztünk az első mintaterületünk végére, amiből egyébként összesen 20 darab lesz a kalkulátor szerint. Két oszlopot látok a táblázatunkban, ami egyelőre üres. Az elsőbe az összes tőszámot kell beírnom, a másodikba pedig a károsítottak számát.

Így van, az első adat 68, míg a számlálóm 49-et mutat.

b_vadkar

Ez nem egy kellemes arány…

Nem, de itt még nincs vége az első mintaterületen elvégzett munkának, hiszen termésmintát is kell gyűjtenünk. A gyakorlatban azt szoktuk ajánlani, hogy következetesen a mintaterület legvégétől számított első ép termés legyen az. Előfordulhat olyan mintaterület, ahol minden tő károsított, és nem tudunk termésmintát gyűjteni. Ezekben az esetekben ezt hagyjuk ki, ne szedjük le a csövet a szomszéd sorból se, inkább legyen eggyel kevesebb. Ahol nem tudjuk a szisztematikus módszert követni, ott 100%-os károsítást kell feljegyeznünk.

Elvégre a 0 is egy eredmény. Itt azonban most letörhettem a termésmintát is. Haladhatunk tovább?

Igen, következik a második mintaterület, aminek megtalálásában szintén segít a kalkulátor.

Számolunk a mintaterületen, hamarosan két adatot kapok, amit feljegyzek a tableten is működtethető vadkár-kalkulátor táblázatában.

Számolunk a mintaterületen, hamarosan két adatot kapok, amit feljegyzek a tableten is
működtethető vadkár-kalkulátor táblázatában.

A kárbecslési munkával gyorsan haladunk a kellemes őszi napsütésben, az adatok pedig gyűllek a tableten látható táblázatban. “65 az összes, 3 a károsított” – kaptam a következő adatpárost, amit már pötyögtem is be. Szépen telnek a sorok, ez már a 8. mintaterületünk.

Látszott is, hogy ez sokkal kedvezőbb képet mutat, mint például az első mintaterületünk. De ettől még fontos megjegyezni, hogy a szemre nem szabad hagyatkozni egy ilyen felmérés során.

Pontosan. Nem szabad, hogy a szemünk elvigyen minket bármilyen irányban. Szigorúan tartanunk kell magunkat ahhoz, hogy melyik sorra, és hányadik lépésre jön ki a mintaterületünk 0 pontja. Függetlenül attól, hogy a mellettünk lévő sorok kevésbé vagy jobban károsítottak, nem szabad eltérnünk. Ha ezt tennénk, máris befolyásolnánk a felvételezést. Természetesen kapnánk akkor is egy eredményt, de az nem biztos, hogy közel állna a valósághoz, amiből később még probléma adódhat.

Tablettel, okostelefonnal végzett terepi munka során adódik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha például itt, a nyolcadik mintaterületen megszűnik az internetkapcsolat, lemerül a készülék?

A program folyamatosan fut. Amikor karaktereket ütsz be, akkor gondoskodik arról, hogy ezeket eltárolja. Ha tehát bármi történne, például lemerülne az eszközöd, vagy éppen kikapcsolna, megszakadna az internet kapcsolatod ugyanonnan tudod folytatni a kalkulációt, ahol megszakítottad. Mindaddig a kredited sem használódik fel, csak zárolva lesz, amíg be nem fejezed a kalkulációt.

Közben számolunk a következő mintaterületünkön, kattog a nyomólapos számláló, és már ebből érezhető, hogy itt is nagy lesz a vadkár mértéke. Most azonban a korábbiakkal ellentétben nemcsak a vaddisznók enyhén szólva sem áldásos tevékenységének nyomát találjuk meg, hanem a gímszarvas csőrágása miatt kialakult golyvás üszögöt is. Az pedig hiába kedvelt csemege Mexikóban, a tesztelésünk helyszínéül szolgáló kukoricatáblában sem a gazdálkodó, sem a vadászatra jogosult nem örül a jelenlétének. Hallatszik tehát az újabb kattanás…

A gímszarvas csőrágása következtében megjelenő golyvás üszög komoly problémát okoz a kukoricatáblán

A gímszarvas csőrágása következtében megjelenő golyvás üszög komoly problémát okoz a kukoricatáblán

Időközben végeztünk az utolsó mintavételi helyszínünkkel is, méghozzá a W másik szárán, merthogy ilyen alakban haladtunk.

Így van, a tábla egyik oldalától a másik oldaláig „pattogtunk”, hiszen mint azt korábban is említettem, az egységes vadkárfelmérési útmutató módszertanát alkalmazzuk, és ebben a mintavételi pontok W alakot rajzolnak ki a táblán. Miután az adatok felvételét befejeztük, és a táblázatunkat megtöltöttük az adatokkal, visszatérünk a terepjáróhoz, ahol elvégezzük a begyűjtött termésminták vizsgálatát.

Elindulunk tehát a jármű felé, ahol lemérjük a begyűjtött szemek súlyát, illetve a nedvességet is feljegyezzük. Zoltán először egy vödröt készít elő, amelybe morzsolni kezdeni a kukoricát.

Bár 20 mintavételi pontunk volt, végül csak 19 csövünk van.

Így igaz, ahogy erről beszéltünk is, sajnos, vannak olyan mintavételi területek, ahol a károkozás 100 százalékos. Mivel a mi esetünkben is volt ilyen, innen nem tudtunk csövet törni.

Igencsak változatos méretű termésminták a felmért területről. Három csövet már lemorzsoltunk, az egyik mintaterületen pedig a károsítás 100 százalékos volt, így onnan nem is tudtunk mintát begyűjteni.

Igencsak változatos méretű termésminták a felmért területről. Három csövet már lemorzsoltunk, az egyik mintaterületen pedig a károsítás 100 százalékos volt, így onnan nem is tudtunk mintát begyűjteni.

Azt is látni, hogy elég heterogén volt a csövek mérete és a szemek minősége is.

Igen, a csövek jól szemléltették, hogy jelentős különbségek vannak táblán belül is. Éppen ezért fontos, hogy ne térjünk el a módszertől se a termésminta szedésénél, se a mintaterület kijelölésénél. Ha éppen arra jön ki, akkor szednünk kell a rossz csövekből is, még ha a gazdálkodó számára az nem olyan kedves. Le kell szednünk az adott csövet akkor is, ha az apró, és akkor is, ha az szép, fejlett, mert ez fogja adni a tábla átlagát.

A mérleg 2640 grammot, a szemnedvesség-mérő pedig 15,7 százalékot mutat. Az adatokat felviszem a vadkár-kalkulátorba, megadom még a felmérés dátumát, valamint az aktuális termésárat is az AKI-PAIR adatai alapján. Ez október adott napján 90 371 forint.

c_vadkar

Megvan az eredmény, a felmért vadkár értéke valamivel több mint 2 millió forint…

Pontosan, és itt már minden olyan jogszabályban rögzített fel nem használt költség levonódott, ami nem terheli a gazdálkodót, illetve a 10%-os természetes önfenntartási érték is. Tehát ezen sem kell sokat gondolkodni, a kalkulátor egy kész végeredménnyel lát el bennünket.

A program előnye még, hogy az adatlapon minden egyes mintaterületnek megjelennek a felmért adatai. Utólag is visszaellenőrizhető, hogyan számoltunk. A PDF tartalmaz egy részletes számítási adatlapot, amin látható, hogy milyen termésszám van a táblában hektáronként, mennyi az átlagos termőtőszámon lévő szemtömeg. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával számítja ki a hozamot, amit a betakarítási veszteséggel csökkent, illetve betárolási nedvességre visszaredukál, és ebből kiszámolja, hogy mennyi az a kieső termésmennyiség, ami a vad károsításából keletkezett. Segítség lehet ez a jegyzői eljárásban kirendelt szakértőnek is, aki teljes értékű jegyzőkönyvet tud számítási hiba nélkül kiállítani a tábla szélén, ahogy azt elvileg el is várja a jogalkotó.

d_vadkar

Tényleg nagyon részletes a végeredményként kapott adatlap, ami sok mindenre megoldást jelenthet.

Valóban, de mindent nem tud megoldani a kalkulátor. Ha a terhek egy részét leveszi a vállakról, és nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gazdálkodó és a vadászatra jogosult között az a viszony, ami jelenleg nem túl rózsás, egy kicsit javuljon, és egymás partnerei tudnak lenni, akkor úgy gondolom, hogy célt értünk a programmal.

Ehhez én csak sok sikert tudok kívánni itt a kukoricatábla mellett.

A vadkár-kalkulátor elérhető a www.vadkarszakertok.hu oldalon!

(Gribek Dániel – Agrofórum Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?