Drónok is segítik a horvát erdőtelepítési akciót

dron_erdogazdalkodas_5Erdőterületének arányát tekintve déli szomszédunk európai viszonylatban is jól áll. Az ország 49,3 százalékát erdők borítják, de a kormány célja az, hogy 2030-ig ez a mérték meghaladja az 50 százalékot.

Horvátországban napjainkban egészen pontosan 2 759 039 hektár erdőt tartanak számon. Ennek jelentős része, csaknem 2,1 millió hektár állami kézben van, a többi magánterület. A leggyakoribb fa a bükk, amely az erdőségek közel 36 százalékát teszi ki, 22 százalék pedig majdnem fele-fele arányban kocsányos és kocsánytalan tölgy. Elterjedt még a gyertyán (9 százalék), a jegenye (8), a lucfenyő (5) és a kőris (3).

Az erdős, főként az ártéri területekre jellemző még a fűz és az akác, de nyírfából és hársfából is jelentős állomány található déli szomszédunkban.

Az erdővel borított területek aránya az elmúlt negyed évszázadban jelentősen, csaknem 17 százalékkal, 49,3-re bővült. Ilyen kiterjedésű erdősége utoljára 250 esztendővel ezelőtt, a török kiűzése utáni évtizedekben volt az országnak. A szaktárca még nem elégedett az eredménnyel. Célja, hogy az évtized végére legalább 50 százalékra növelje e területek részarányát.

Ne légy tuskó, ültess fát!

Az ország fásítására több zöldítési programot indítottak. Az eddigi legsikeresebb kétségkívül a „Ne légy tuskó, ültess fát!” kezdeményezés, amelynek az idén már a harmadik fázisa kezdődik – írja a Figyelő. A szakminisztérium több civil egyesülettel közösen hirdette meg a november elsejétől egy hónapig tartó fásítási mozgalmat. A cél az, hogy minél több szervezet, iskola, önkormányzat, civil csoport vegyen részt benne, s minél több csemetét plántáljanak. Az Európai Unió által is támogatott projektnek köszönhetően az aktivisták az előző két évben 150 ezer fát ültettek az ország különböző részein.

De a mozgalomnak más szereplői is vannak.

A Horvát Posta nemrég dobta piacra legújabb, 3,10 kunás (csaknem 150 forintos) bélyegét, és az értékesítéséből befolyó összeget teljes egészében az ország erdeinek a védelmére, valamint újak létesítésére fordítja. Az akció sikeresnek mondható, hiszen több nagyvállalat is vásárolt már jelentősebb tételt a bélyegekből. Így el is dicsekedhetnek azzal, hogy zöldebb lett a cégük. E termék a magánemberek körében is egyre népszerűbb.

Drónokat is bevetnek

Egy fiatal mérnökökből álló csapat nemrég úgy döntött, hogy magasabb szintre emeli az erdőtelepítést, speciális drónok segítségével támogatja a programot.

dron

A távirányítású robotrepülőket külön-le-ges tartályokkal szerelték fel, amelyekbe „bombákat” helyeztek. Ezek a töltetek valójában humuszgolyók, amelyek közepén csíraképes magvak vannak. A golyókat a drón könnyen elszállítja a nehezen megközelíthető helyekre is, majd kidobja, gyakorlatilag elülteti azokat. Az előzetes tesztek alapján a siker 75 százalékos lehet. Élesben először a múlt héten, a Grobosinc (Grubišno Polje) környéki erdőkben, fenyőmaggal próbálták ki az új technológiát. Ahhoz viszont, hogy bármit is ültetni lehessen, megfelelő hely kell. Az új erdőket többnyire olyan területekre telepítik, amelyeket korábban is fák borítottak, de akár új helyekre is, amelyeket az állam vagy az önkormányzat megfelelőnek ítél.

Jó ára van a makknak

Az erdősítés egyik alapvető feltétele a faiskola.

A Horvát Erdészeti Társaság többet is üzemeltet, évente mintegy kilencmillió csemetét nevelnek. Ezeknek viszont csak egy része kerül az erdőkbe, ugyanis jelentős mennyiséget, főleg tölgyfacsemetéket a környező országokba exportálnak. A csemetékhez a makkot az erdészet magánemberektől is vásárolja. Az ország erdeiben szabadon lehet gyűjteni az éhes disznók álmában is szereplő termést. A munka kifizetődő, ugyanis 10 kunát, azaz 477 forintot adnak a szlavón tölgy termésének kilójáért.

A cikk a Figyelő hetilap október 14-iki számában került publikálásra.

 

 

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?