Bemutatkozik a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet

oktatasA Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozó Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet az ország legnagyobb vadgazdálkodási és természetvédelmi felsőfokú képzését folytató oktató- és kutatóhelye. Alapfeladatai mellett tudományos szolgáltatást és gyakorlati jellegű szaktanácsadást, valamint tudományos és innovációs tevékenységet is folytat. Ismerjük meg közelebbről a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet 42 munkatársának tevékenységét, Dr. Heltai Miklós intézetigazgatóval készített interjún keresztül.

Mi az Intézet alaptevékenysége?

A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyik meghatározó alaptevékenysége a vadgazda és természetvédelmi mérnöki alap- és mesterszakok, a wildlife management engineering alap- és mesterszakok, valamint az alap- és mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakmérnök (szakirányító) és szakképzett méhész szakirányú továbbképzések gesztorálása. Az Intézet oktatási feladatai ezeken felül kiegészülnek a képzési területekhez kapcsolódó doktori képzésekkel is. Az oktatás Gödöllőn, Gyöngyösön, Kaposváron és Keszthelyen zajlik, a vadgazdálkodási képzés továbbá Csíkszeredán is elérhető, illetve angol nyelven is elsajátítható. A zoológia, valamint az alapozó jellegű vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretek oktatásával az Intézet a MATE minden képzési helyén szolgáltat szakterületi tárgyakat.

Célunk, a természeti erőforrások védelméhez és az azokkal való gazdálkodáshoz szükséges, egységes, ökológiai szemléletű, a természeti folyamatokat értő természetvédelmi és vadgazdálkodási szakemberek képzése, a szakterületek megismertetése a többi agrárszakos hallgatóival, valamint a szakterülethez kapcsolódó interdiszciplináris alap- és alkalmazott kutatási központ létrehozása.

Melyek az Intézet kiemelt kutatási területei?

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetében számos, a vadgazdálkodáshoz, természetvédelemhez, ökológiához és konzervációbiológiához kapcsolódó, a biodiverzitás megőrzését segítő botanikai, zoológiai, ökológiai, vadbiológiai, tájgazdálkodási, tájtörténeti, vadgazdálkodási és interdiszciplináris, azaz több tudományterületet átfogó kutatás zajlik. Ilyenek például az ökoszisztéma szolgáltatások értékelése, a természetvédelmi és vadgazdálkodási kezelés, valamint az invázióbiológiai beavatkozások megalapozása. Kutatásainkban együttműködünk a hazai természetvédelmi, vadgazda és erdőgazdálkodási állami és civil szervezetekkel, valamint hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel is.

210302_fotó_1_termk_vadgazd

Kik az Intézet szakmai partnerei? Hogyan tudják segíteni a tudományos munkát?

Az Intézet szakmai partnerei közé tartozik a Soproni Egyetem, mind a tíz nemzeti park igazgatóság, az állami erdőgazdaságok közül a Pilisi Parkerdő, a Gemenc EVAG és a Somogyi EFAG, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Budakeszi Vadaspark, az Agrárminisztérium, a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány, valamint a vadásztársaságok és természetvédelmi civil szervezetek, mint például az MME és a WWF. A szakmai partnerek közvetlen megbízásokkal (kutatási, monitoring és felmérési feladatok végrehajtása), tudják segíteni a tudományos munkát. Az Országos Magyar Vadászkamarával és az Agrárminisztériummal éppen most történt egy-egy együttműködés megállapodás aláírása, ugyanakkor e két intézménnyel és más partnerekkel pályázati forrásokból megvalósítható projektek útján is be tudunk kapcsolódni különböző szakmai, stratégiai fejlesztésekbe, együttműködésekbe. Kiemelt projektünk – amiben például az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint több területileg érintett nemzeti park igazgatóság és a WWF is aktív szerepet vállal – az Észak-Magyarországon élő nagyragadozó fajokra fókuszál.

Partneri kapcsolataink hallgatóink számára is nagy segítséget nyújtanak a féléves mérnöki, a nyári vagy éppen az egyes tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati helyek biztosítása segítségével.

A Soproni Egyetemmel a közelmúltban született meg egy megállapodás, amely a két egyetem természetvédelmi és vadgazdálkodási, illetve vadbiológiai képzései és kutatási terén kezdeményez együttműködést.

Melyek az Intézet szervezeti egységei?

  • Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszék (Szent István Campus)
  • Állattani és Ökológiai Tanszék (Szent István Campus)
  • Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék (Szent István Campus)
  • Természetvédelmi Biológia Tanszék (Georgikon Campus)
  • Természetmegőrzési Tanszék (Kaposvári Campus)
  • Országos Vadgazdálkodási Adattár (Szent István Campus)
  • Összesen hány fő dolgozik az Intézetnél?

Az Intézetben 42 fő dolgozik.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Néhány szóban mutassa be az intézet által végzett szolgáltatásokat!

Az Intézet legfontosabb szolgáltatása az Országos Vadgazdálkodási Adattárhoz (OVA) köthető, amelynek alapítója Dr. Csányi Sándor, finanszírozása pedig a magyar állam költségvetésében folyamatosan biztosított. Továbbá az Intézet partnerhálózata felől érkező megbízások is az Intézet által végzett szolgáltatások közé sorolhatók.

Van-e jelenleg folyó nemzetközi kutatási projekt? Amennyiben igen, beszélne erről pár szót?

Az Intézet munkatársai több nagyobb külföldi projektben is érintettek, amelyek között Erasmus+ pályázatok, H2020-as pályázatok is megtalálhatók. A legjelentősebb pályázat a The Yamnaya Impact on Prehistoric Europe (YMPACT) H2020-as konzorciális kutatási pályázat, amelyet a Helsinki Egyetem vezet és koordinál. A nemzetközi konzorciumban több német és angol egyetem mellett az ELTE és a MATE kutatói vesznek részt hazánkból.

A kutatás célja annak megértése, hogyan formálta át Eurázsia, illetve Európa kulturális, nyelvi és genetikai térképét a bronzkori jamnaya kultúra. Az eurázsiai sztyeppeövben migráló jamnaya közösségek genetikai hatása a mai napig tetten érhető több európai ország lakosságában. Genetikai markereik máig kimutathatók. Kulturális hatásukat visszavezetik az indoeurópai nyelvek kialakulásához, de minden valószínűség szerint hozzájuk kapcsolható egy, a sztyeppeövben zajló utazásokat és a távolsági kereskedelmet forradalmasító újítás is, a kerék feltalálása. A jamnaya kultúra jellegzetes sírhalmokba temetkezett, amelyeket egy jövevényszóval kurgánoknak nevezünk. A kurgánok megépítésével a kor embere nemcsak egy méltó sírhalmot emelt, hanem a kurgántest alatti talajtakaró egy részét izolálta a környezetétől. Mind a kurgánok alatti talajok, mind a kurgántestet adó talajanyag izgalmas környezettörténeti információkat rejt. Lényegében pontszerű időkapszulák az eurázsiai sztyeppeöv végtelen pusztáin.

Az YMPACT keretében a MATE kutatói hajdúsági, romániai, ukrán és bolgár kurgánok paleotalajtani, geokémiai vizsgálatával foglalkoznak. Az eltemetett talajokból feltárható környezeti információk segítenek megérteni a korabeli környezeti változásokat. Hozzájárulnak annak tisztázásához, hogy milyen környezeti változások és folyamatok váltották ki közel 5000 évvel ezelőtt a jamnaya közösségek vándorlását az eurázsiai sztyeppeöv nyugati zónájában.

Az Intézet segíti-e valamelyik nemzetközi szervezet kutatásait?

Különösen erős és élénk az Intézet együttműködése az aranysakállal kapcsolatos nemzetközi vizsgálatok tekintetében, gyakorlatilag az összes környező országgal aktív kutatói kapcsolatot ápolunk. Ennek eredménye többek között, hogy 2022-ben az Intézet aktív közreműködésében és szervezésében kerül megrendezésre a Nemzetközi Sakál Konferencia, amelyet Szerbia és Görögország után hazánk harmadikként rendezhet meg.

Kapcsolatot ápolunk az alábbi külföldi szervezetekkel: BOKU, Trinity College Dublin, University of Lausanne (Svájc), Alpine Forest Genomics Network, BFW, Beijing Forestry University, Naturhistorisches Museum Wien, Natural History Museum London, Novosibirsk State University, Museum Brno, Environmental Protection College (Velenje, Szlovénia).

erdo_diverzitas

Melyek az Intézet céljai a jövőre nézve?

Az Intézet jövőbeli céljait több szempont szerint érdemes bemutatni. Oktatási céljaink között kiemelt helyen szerepel a jelenlegi oktatási szerkezet fenntartása, amelyre nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a jövőben is. A szakképzett méhész szakirányú képzés piacra történő bevezetése és népszerűsítése szintén egy olyan oktatási cél, amelyre szeretnénk kiemelt figyelmet fordítani. Ez a képzés nemcsak a nálunk végzett hallgatók számára tud hasznos kiegészítő ismeretanyagként szolgálni, hanem más agrárszakos hallgatóknak is érdekes lehet. Szeretnénk kialakítani egy új képzést a városi területek élővilágkezelésével kapcsolatban, hiszen ezek a városi területek, mint a biodiverzitás forrópontjai egyre ismertebbek szerte a világon. A városokban megjelenő fajok és a városi élőhelyek megismerésével, az azokkal való tudatos gazdálkodással sok konfliktusforrás elkerülhetővé válna. Ezen veszélyhelyzetek kezelésére szeretnénk életre hívni a városi vadgazdálkodó-természetvédő szakirányú szakot, amelynek oktatási és jogi oldalról történő előkészületei éppen most zajlanak. Hasonló tervezett képzésünk a vadkárfelmérés és -becslés, amely szintén az előkészítés fázisában tart.

A humánpolitikai célok között a fiatal kutatók, PHD-hallgatók megtartása, támogatása szerepel. Sajnos az Intézet korfájának elöregedése, mint kortárs jelenség elérte bennünket is, így kiemelt, személyes céljaim közé tartozik a fiatal munkatársak előmenetelének segítése, támogatása. A vezető oktatók esetében azoknál, akik megfelelő teljesítményt nyújtanak minden támogatást megkapnának annak érdekében, hogy a jövőben benyújthassák MTA doktori értekezésüket. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő öt évben három esetben is történni fog ilyen jellegű előmenetel. Fontosnak tartom a nemzetközi kutatói életbe való bekapcsolódást és aktív szerepvállalást is, kifejezetten biztatom és támogatom, hogy kollégáink kisebb, nemzetközi kapcsolatokra is lehetőséget biztosító pályázatokon vegyenek részt, ezzel építve karrierjüket, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerüket, jövőjüket.

Az Egyetem fejlesztésével megújul az Intézet infrastruktúrája, amelyre oktatási és kutatási szempontból is nagy szükség volt. Bízom benne, hogy az új szerkezetnek köszönhetően a már megvalósult néhány pozitív változás folytatódhat a jövőben is.

Melyek azok az egyéb tevékenységek, amelyeket fontosnak tart megemlíteni?

Az élővilág változatosságának globális megőrzésére kiemelt küldetésként tekint az Intézet. Fontosnak tartom, hogy az oktatott tárgyak a világviszonylatban kiemelt feladatként jelentkező, a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és az élőlények élővilágának gazdagításához szükséges szakismereteket tartalmazzák értékközpontú szemléletben, a problémák valódi okait feltárva és a megoldásokat holisztikus megközelítéssel kidolgozva. A napokban csatlakozott egyetemünk az első magyar és a világ negyedik felsőoktatási intézményeként az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, melynek fő célja, hogy a részt vevő szervezetek együttes erővel hívják fel a figyelmet a természeti válságra és emeljék fel szavukat az élővilág változatosságának globális megőrzéséért. Az Intézet megkezdte a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállításon való megjelenés előkészületeit, intézeti és egyetemi szinten egyaránt. Az esemény kapcsán Intézetünk aktív szerepet vállal a kapcsolódó tudományos nemzetközi konferencia szervezésében (a konferencia elnöke Prof. Dr. Csányi Sándor, a MATE professzora, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője), a magyar nyelvű, gyakorlati szakembereknek szóló konferencia megvalósításában. Ezeken túl pedig tudományos-ismeretterjesztő előadásokkal, szakmai anyagok készítésével és jelentős hallgatói részvétellel kapcsolódunk be a Világkiállítás előkészítésébe és megvalósításába is.

 

(Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – uni-mate.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?