A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója

OLYMPUS DIGITAL CAMERAA Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.

A nagy törzskerületű fák változatos mikroélőhelyeket tartanak fenn, mint például odvak, korhadt törzsek, ágak, pusztuló koronák, hámló kérgek, amelyek mindegyike sok speciális fajnak ad otthont. Ilyenek például a gombák, zuzmók, madarak, apró emlősök és veszélyeztetett rovarfajok. Ezért is tekinthetők az öreg fák által meghatározott rendszerek a biodiverzitás globális forrópontjainak. Egyes fák a koruk vagy éppen a méretük miatt érdemelnek védelmet, azonban vannak olyan idegenhonos fajok is Magyarországon, amelyek legnagyobb példányaira ritkaságuk miatt kell kitüntetett figyelmet fordítanunk. Továbbá vannak olyanok is, amelyeket különösen szép növésük, alakjuk, esetleg a normálistól eltérő fejlődésük vagy történelmi, népi vonatkozásuk emel a természeti ritkaságok sorába.

Takács Márton, a MATE kutatója terepi kutatásai során több mint 45.000 km út megtételét vállalta annak érdekében, hogy feltérképezze ezeket a kulturális, érzelmi hagyatékként is szolgáló természeti kincseket. „Az idős és nagyméretű fák az ország természeti örökségének olyan pótolhatatlan, s ezért felbecsülhetetlen elemei, amelyek számbavétele és aktív védelme alapvető feladatunk” – hangsúlyozza a szakértő.

mate-fa-matuzsalem

A kutató analízise során 48 nemzetségből, azon belül 72 fajból vizsgálta az egyedeket. A legtöbb felmért faegyed közönséges bükk (400 db) és kocsányos tölgy (379 db) volt. A fákat érintő fertőzések tekintetében a leggyakrabban előforduló gombás megbetegedés a taplófertőzés volt, amely a felmért 2000 fából 123 fa esetében fordult elő. Az analízis során kiderült, hogy a tapló a közönséges bükköt károsítja a legjobban, 400 bükkfából 66 fertőzött volt. Agrobaktérium fertőzéssel a felmért 2000 fából 217 fa érintett, ez a típusú fertőzés a fekete nyárfát sújtja leginkább. Borostyánt a felmért 2.000 fából 353 fa esetében talált a szakértő, ez a felmért 531 településből 157-et jelent. Borostyán a legnagyobb arányban a kocsányos tölgyeken fordult elő.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A vizsgált 2.000 egyed körülbelül fele (52,35%) jó vagy kitűnő állapotban volt, ezzel szemben a fák 6,05%-aelpusztult. Az egészségi állapotot nézve elmondható, hogy bizonyos fajok legnagyobb képviselői általában rossz állapotban vannak (nyárfák). Sajnos azoknak a fajoknak, amelyeknek több károsítóval kell felvenni a küzdelmet– mint például a bükk egyedei –, ott még lehangolóbb a kép. A kutató szerint a dokumentálás döntő jelentőségű. „Az elmúlt egy-két évtizedben olyan óriásokat vesztettünk el, mint a szentgyörgyvári szelídgesztenye, a zsennyei kocsányos tölgy, a rák-tanyai hegyi szil vagy éppen a balatonhenyei bükk” – fogalmaz Takács Márton. A fiatal szakértő bízik abban, hogy az analízis során kapott adatok – az egyes adatbázisok frissítése, kibővítése nyomán – hozzájárulhatnak e ritka természeti értékeket képviselő növények védelméhez, tovább éléséhez.

(Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?