Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

atomki_debrecen_2Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezését akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki keddi közleményben.

Az első megfigyelés óta több alkalommal is azonosították a radioaktív C-14 izotóp magas koncentrációját faévgyűrűkön az elmúlt néhányezer évből, melyeket a felfedező kutató után immár Miyake-eseményekként tart számon a tudomány.

A beszámoló szerint a Miyake-események azért érdekesek, mert a felső légkörben természetes úton, a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan termelődő radiokarbon (C-14) szintje ezekben az esetekben olyan ugrásszerű emelkedést mutat, melyre földi eredetű magyarázat nem adható. Ilyen léptékű változás csak emberi hatásra történt a 20. század közepén a légköri atomfegyver-kísérleteknél.

atomki_debrecen

A számítások szerint a C-14 izotóp globális szintjében megfigyelt korábbi gyors emelkedéseket csak a kozmikus eredetű sugárzási szint hirtelen megemelkedése okozhatta, amelyet esetleg erős napkitöréssel vagy nem túl távoli szupernóva-robbanással lehet magyarázni.

A beszámoló szerint a világ vezető C-14 laboratóriumai intenzív és szisztematikus kutatást folytatnak faévgyűrű-kollekciókon, hogy évezredekre visszamenően feltérképezzék a Miyake-eseményeket.

Az említett Miyake-események sorához egy újabbat jelentettek be Wang és munkatársai a 2017-ben megjelent publikációjukban, miszerint
egy Kínából származó farönkmaradványon végzett vizsgálat alapján időszámításunk előtt 3371-ben szintén szokatlan háttérsugárzás ugrás figyelhető meg a C-14 mérésekben.

Ezen újabb esemény ellenőrzésére két további, más helyről (White Mountains, USA és Moselle River Valley, Franciaország) származó, 5400 éves faévgyűrű-sorozat nagypontosságú radiokarbon elemzését végezték el a debreceni AMS laboratórium kutatói amerikai, svájci és német kutatóintézetekkel együttműködésben.

A Nature Communications folyóiratban megjelent cikkben két laboratórium (IKER AMS Laboratórium, ATOMKI és ETHZ AMS Laboratórium Zürich) több mint kétszáz egyedi faévgyűrű mintán végzett gyorsítós tömegspektrométeres (Accelerator Mass Spectrometer, AMS) radiokarbon-méréssel cáfolta meg, hogy az időszámításunk előtt 3392-3351 közötti időszakaszban előfordult volna a feltételezett anomália.

A kutatók szerint bár a földi C-14 szint ilyen mértékű emelkedéseihez valóban kozmikus szintű, jelentős háttérsugárzási kiugrás szükséges, ezt kimutatni csak a legmodernebb és legérzékenyebb gyorsítós tömegspektrométeres módszerrel lehetséges. Ehhez olyan szigorúan ellenőrzött és minőségbiztosított előkészítő laboratóriumi háttér szükséges, melyből csak kevés van a világon, s ezek közül az egyik a debreceni.

(MTI)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?