Erdőtüzek, vízhiány, meleg és szélsőséges időjárás - Ilyen volt 2019

Meleg és szélsőséges volt tavaly a világ időjárása - mondta Tóth Tamás meteorológus az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Elmondta, a Meteorológiai Világszervezet szerint ha nem is a legmelegebb év lesz 2019 globális átlagban, de a második, vagy a harmadik lehet.
Erdőtüzek, vízhiány, meleg és szélsőséges időjárás - Ilyen volt 2019
Nagyon sok helyen nemzeti rekordok dőltek meg. 2019-ben 13 országban jelentettek új nemzeti hőmérsékleti rekordot. Európában két komoly hőhullám is volt. Szíriában pedig idén először 50 fokot is mértek - közölte. Emlékeztetett arra is, hogy szélsőséges időjárási eseményből is sok volt tavaly. Példaként említette, hogy a Bahamákon a szigetek történetének legerősebb hurrikánja csapott le, sok helyen pedig erdőtüzek pusztítottak. nyar_felho_2 Magyarországon is jóval melegebb volt az átlaghoz képest. Az adatok összesítése után nagy valószínűséggel az derül majd ki, hogy 2019 még melegebb volt, mint 2018 - mondta a meteorológus.

Sok volt az erdőtűz

Nagy erdőtüzek, vízhiány és gyakoribb trópusi ciklonok jellemezték az évet - ezt már Juhász Árpád geológus mondta szintén az M1 aktuális csatornán. A természeti katasztrófák közül a szakértő kiemelte a nagy erdőtüzeket. Példaként említette, hogy Ausztráliában három hónapja képtelenek megbirkózni a lángokkal, de Szibériában, a mediterrán térségben és Chilében is komoly tüzek pusztítottak. Juhász Árpád azt mondta: annyira szárazak az erdők, hogy a nagy erdőtüzekkel, főleg ha erős szél is társul hozzájuk, a modern technika ellenére nem lehet mit kezdeni. erdotuz___ Komoly problémának nevezte a vízhiányt, amelyre példaként említette, hogy egy Indiában ötmilliós városba kellett tartálykocsikkal vinni a vizet. Ez a szakértő szerint egyértelműen kapcsolatban van a globális felmelegedéssel. Világszerte egyre gyakoribbak az aszályok, egyre több az extrém meleg napok száma - emelte ki. Hozzátette: vannak olyan katasztrófák - például földrengések, vulkánkitörések - amelyek kialakulását az emberek nem befolyásolhatják, és azokat nem is tudják előre jelezni. Ebből a szempontból csendes volt az év, viszont látható, hogy a nagy trópusi ciklonok - hurrikánok, tájfunok - gyakoribbá válnak és kitolódik a szezonjuk. Ezek azonban kialakulásuktól kezdve követhetők, így a lakosságot fel lehet készíteni rájuk - mondta. Juhász Árpád hangsúlyozta: az, hogy ennyi katasztrófát látunk nap mint nap, a tömegkommunikációnak is köszönhető. Régebben hetek, hónapok is elteltek, amíg hír érkezett a világ más részén történt természeti katasztrófáról. (MTI)