Egy magánerdő-gazdálkodó gondolatai az erdőtelepítések támogatásáról

sz__rkeny__r_csemeteA közelmúltban jelent meg az Erdő-Mező Magazin erdészeti csemetés és szaporítóanyagos különszáma, amelyben egy olvasói levelet is közzétettünk. A november végén íródott gondolatok ezúttal honlapunkon is elolvashatók Kiss Richárd János erdőmérnöktől. Az Erdő-Mező természetesen a jövőben is vár olvasói véleményeket!

Olvasói levél – Egy magánerdő-gazdálkodó gondolatai az erdőtelepítések támogatásáról

A sajtóban időről időre megjelenő híresztelésekkel ellentétben tapasztalataim szerint a legkisebb mértékben sem mondható el, hogy az erdősítés támogatása (erdőtelepítés) pályázati felhívás megnyugtató ütemben működne, és félő, hogy a 2017. őszi – 2018. tavaszi erdősítési szezon is úgy fog eltelni, mint az előzőek, azaz jóváhagyott támogatási okiratok nélkül.

Véleményem szerint aggodalmat keltő az, hogy a teljes, erdészeti célokra elkülönített több mint 100 milliárd Ft felét kitevő, 50,32 milliárd Ft elkülönített forrással rendelkező erdőtelepítési program megállt, és 2014. (!) óta a mai napig nem született egyetlen olyan pályázat sem, amelyben garantálták volna a gazdálkodók részére, hogy ezzel kapcsolatban támogatásban részesülnek. Azt az illetékesek is el szokták ismerni szakmai fórumokon, hogy a program lassacskán halad, azonban előfordulhat, hogy a szakma kíváncsi lenne rá, hogy mely dolgok akadályozzák a már egyszer jól kialakult rendszerben működő erdőtelepítések jóváhagyását.

Kollégákkal, szakemberekkel folytatott megbeszélésen több teória is elhangzott, egyik meredekebb, mint a másik. Az elképzeléseket három csoportba tudnám sorolni, az egyik szerint szakmai hozzá nem értés, dilettantizmus okozza a hivataloknál a késlekedést, a másik szerint csak simán magasról tesznek rá, hogy a vidéki Magyarországon, ezen belül is a nem túl erős érdekérvényesítő hatással bíró erdészeti üzemágban mi történik. A harmadik verzió még meredekebb, ezek szerint eleve szándékosan nem működtetik a rendszert, hogy a „nagy kalapba” visszajuttatott, fel nem használt forrásokat más célokra használják fel. Szerintem édes mindegy, hogy hülyeség, lustaság vagy szándékos rosszindulat az oka, a lényeg, hogy nem működik.

Egy frissen elültetett tölgycsemete Pilisszentkereszt közelében 2015. november 16-án. Áder János köztársasági elnök köszönetet mondott a 2014 decemberi a jégkárt szenvedett erdõk helyreállításáért az erdészeknek és az adományokkal támogatóknak. MTI Fotó: Mohai Balázs

Nagy kérdés az, hogy ha mégis begyújtanák a rakétákat a Magyar Államkincstárnál, és kiadnák az okiratokat, felhasználásra kerülhetne-e az elkülönített forrás? Ismerve a sajtóban megjelent keretszámokat, aligha, ezzel máris elkéstek a tisztelt döntéshozók. A 2016. május 20. óta nyitva álló pályázat ugyanis a 2017. októberi beadási határnapig (azaz 17 hónap alatt) tudtommal alig több, mint 3000 hektárra nyújtottak be (jól vagy rosszul) támogatási kérelmet. A felhívás alapján 25 ezer hektár lenne támogatható, tehát a hátralevő (2019. június 30-ig tartó) beadásig, mely 20 hónapot jelent, még 22 ezer hektár pályázatára van lehetőség. Nem túl valószínű tehát, hogy a keretösszeget fel lehetne használni.

Az erdőtelepítések fizikai megvalósítása természetesen elengedhetetlen megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyag nélkül. Ilyeneket nem lehet a TESCO-ban kapni, meg kell termelni, amihez elsősorban idő (gyorsan növő fafajoknál egy év, lassan növőknél 2-3 év) kell, a többi hozzávalóról (munkaerő, infrastruktúra stb.) nem is beszélve. Itt jegyezném meg, hogy jelenleg nemesnyárból már most hiány van. Mi lesz akkor, ha a kereslet még jobban megnő?

A szaporítóanyag termelés fáziskéséssel tudja követni az igények növekedését. (Vagy lekövetni a csökkenését, ezt általában vidám nagy tábortüzek jelzik az egész országban, mikor a megtermelt csemetét elfüstölik, de kit érdekel, hiszen a csemetetermelők nincsenek sokan, és nem szokásuk, hogy az akác csemetét a parlament elé öntsék, és állami kárenyhítésért tüntessenek.)

Az erdőtelepítés legfőbb területe az Alföld, motorja a magánerdészeti szektor, így a technológia a legtöbb esetben mélyforgatással kezdődik, melyre a kapacitásokat jó előre le kell kötni, ez is egy meglehetősen szűk keresztmetszet.

A 2019.évi végső beadási határidő után még két éve lehet a gazdálkodóknak, hogy a megnyert pályázatot megvalósítsák, azaz az utolsó erdősítési szezon 2021. tavasza lehet. Ültetni ősszel vagy tavasszal lehet, összesen tehát négy őszi-tavaszi szezonnal számolhatunk. Nem luxus ezeket is elvesztegetni?

A támogatási rendszernek a tapasztalatok szerint eleve bejáratási ideje, íve van, mire mindenki megtanulja az új szabályozást, kiküszöbölik az informatikai rendszerek gyermekbetegségeit, stb.

Örömteli fejlemény ugyanakkor az egységárak megemelése, amely néhány hete megtörtént. Az öröm mellé ugyanakkor ezúttal üröm is társul, hiszen ez a módosítás a már benyújtott pályázatokra is vonatkozik. Ez szintén nagyon jó hír lenne, ám emiatt minden benyújtott anyagnak újra át kell esnie az adminisztráción, így az elbírálások csúszása tovább fokozódik.

Bízom benne, hogy hamarosan egy működő rendszer segíti majd munkánkat, és így tovább növelhetjük Magyarország erdővel borított területét!kiss_richard_janos

Erdészüdvözlettel:
Kiss Richárd János
erdőmérnök
Kőrösi Erdészeti Kft.

Kőrösi Erdészeti Kft.

A Kőrösi Erdészeti Kft. 2008-ban alakult, a céget Kiss Rezső László és Kiss Richárd János irányítja. Fő tevékenységük az erdőgazdálkodás, erdészeti szolgáltatás, de ezen kívül erdőtelepítéssel- és fenntartással, fahasználattal, erdészeti szakirányítással és fakereskedelemmel is foglalkoznak.

Csemetekertjükben 12,5 hektáron évente több mint 1,5 millió darab csemetét termesztenek, fajtaválasztékunk főleg az Alföldön kedvelt és keresett fafajok közül kerül ki (akác, szürkenyár, pusztaszil egy éves magágyi csemete, valamint nemesnyár suháng), de elegy fafajokkal (juharok, szilek, vadgyümölcsök) is foglalkoznak. Fő törekvésük az, hogy a kiváló minőségű és kedvező árfekvésű magyar csemetét széles körben ismertté tegyék.

(Olvasói levél – Erdő-Mező Online)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?