Amikor az erdész ki akarta kötni a teli szekér elől a lovakat, hogy a szekér tartalmát elkobozhassa, hátulról leütötték, majd megrugdosták, ütlegelték, megkötözték, pisztolyát és telefonját is elvették.Napokig kórházban ápolták, jelenleg már otthonában lábadozik. Két tettest azonosítottak, akik 30 napos előzetes letartóztatásban várják, hogy az ügyet kivizsgálják. Idén országos szinten az erdészeti hivatalokhoz tartozó erdészek közül 51-et bántalmaztak a tetten ért fatolvajok, közülük 12-en több napig kórházi ápolásra szorultak.

Maros megyében is megnőtt azon esetek száma, amikor a fatolvajok bántalmazzák az erdészt, vagy megrongálják autóját – tudtuk meg a Maros Megyei Erdészeti Hivatal sajtószóvivőjétől, Adrian Parleától. Megyeszerte hét olyan eset volt, amikor fizikai bántalmazás történt, és anyagi károk is keletkeztek. Az illetékes szerint azért gyakoribbak ezek az esetek, mert idén az erdészek a rendőrök és csendőrök segítségével lépnek fel a fatolvajok ellen, és több kárt okoznak nekik, mint eddig. Bár az erdész általában egyedül rója az erdőket, de bármi gyanúsat észlel, segítséget kér a rendőrségtől és a csendőrségtől. "Olyan is volt idén Marosludason, hogy az erdőben elkobozták a szekeret és a druzsbát, s másnap a fatolvajok a városban megverték az erdészt. Bántalmazások és rongálások voltak idén Szászrégen környékén, két esetben is, Nyárádremetén, Ratosnya mellett, Sárpatakon és Marosludas körzetében. Mivel egyre hatékonyabban lépnek fel az erdészek a rendőrök és csendőrök segítségével, egyre agresszívebbek a fatolvajok is, akik semmiképp nem akarnak munkaeszközök nélkül maradni" – mondja a sajtószóvivő. Megússzák büntetéssel A törvény előírásai szerint az erdészek, amennyiben 5 köbméternél kevesebb illegálisan kivágott és szállított fát találnak valakinél, pénzbírságot róhatnak ki. Ennek értéke 1000–5000 között van, és elkobozhatják az illetőnél talált fát, szekerét, autóját, fejszéjét, druzsbáját. Ha annál nagyobb mennyiségű fát szállít hivatalos iratok nélkül, bűnügyi pert indítanak ellene. Mivel a legtöbb esetben a tolvajok a nehéz sorban élő roma családok köréből kerülnek ki, akik jól tudják, hogy mennyi fát kell kivágjanak és összegyűjtsenek, hogy ne érje el a határt, megússzák egy büntetéssel. Adrian Parlea szerint a büntetéseket legtöbb esetben nem tudják behajtani, mert a tetten ért fatolvajok többsége szociális segélyből él. „Vannak olyanok, akik hetente többször kimennek az erdőbe, kivágják a fát és hazaviszik, tudva, hogy lesz olyan alkalom, amikor nem érik tetten őket, s ha igen, akkor is a szekerünk bánja, komolyabb felelősségre vonás nincs” – mondja az illetékes. Idén Maros megyében 59 esetben indítottak bűnügyi eljárást az illegálisan kivágott fát szállító személyek ellen, és ebbe nemcsak az erdőben, hanem a közutakon, a rutinellenőrzések vagy feljelentések nyomán azonosított gépkocsik vezetői is beletartoznak. Az elkobzott szekerek száma: 936.

Adrian Parlea érdeklődésünkre elmondta, az erdészek munkáját nehezíti, hogy nagyon nagy területekért felelnek. Például, akik Ludas környékén tejesítenek szolgálatot, személyenként 600 hektárnyi erdőt kell őrizzenek, vagy hegyvidéken 1200 hektárnyit. A tolvajok és cinkostársaik mobiltelefonnal rendelkeznek, így ha valahol meglátják az erdészt, rögtön értesítik társaikat, hogy meneküljenek a helyszínről. Korábban az is nehézséget jelentett, hogy az erdészeken kérték számon a kivágott farönköket, és ki kellett fizessék az ellopott fa ellenértéket. Ez jelenleg nem így van: ha időben jelentik az illegális fakivágást, akkor a rendőröknek ki kell szállniuk a helyszínre, vizsgálódniuk kell, s a kár nem terheli többet a területi erdészt. Ezen könnyítés ellenére folyamatosan csökken az erdészeti hivatalhoz tartozó szakemberek száma, idén tízen mondtak fel. Jelenleg 12 személlyel kevesebben dolgoznak a hivatalnál, mint amennyire szükség lenne, hogy minden hozzájuk tartozó területet le tudjanak fedni. „Nincs könnyű munkája az egyedül járőröző erdésznek, akinek egy gázpisztolya és egy segélyhívásra is alkalmas mobiltelefonja van” – zárja Adrian Parlea. Nem csak az erdészeti hivatalok, a közbirtokosságok és magánerdészetek is hasonló problémákkal küzdenek. A Marosszéki Közbirtokossághoz 8 ezer hektárnyi erdő tartozik Szováta környékén. Lázár Antal, a közbirtokosság vezetője elmondta, bár a hozzájuk tartozó területeken nincsenek a szászrégenihez hasonló konfliktusok, a fatolvajok őket sem kerülik el.

A makfalvi magánerdészet alkalmazottai közbirtokosságok, egyházak és polgármesteri hivatalok erdeit őrzik, felügyelik, összesen mintegy 13 ezer hektárnyit. A magánerdészet vezetője, Szabó István mérnök a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, bár tettlegesség, testi bántalmazás nagyon ritkán fordul elő, annál gyakoribb a fatolvajok tetten érése és büntetése. Szinte naponta találkoznak az erdészek olyan személyekkel az erdőkben, akik hivatalos iratok nélkül vágják ki, és próbálják elszállítani a fát. „Ilyen esetekben büntetést szabunk ki, és elkobozzuk a fát. Ha a büntetést nem fizetik ki, közöljük ezt a polgármesteri hivatalokkal, amelyek megpróbálják behajtani az adókkal együtt. Sajnálatos módon a falopás általános jelenség. Nemcsak az eldugottabb erdőrészeken, hanem szinte mindenhonnan megpróbálják kivágni és elvinni a fát.” (szekelyhon.ro)