Takarmányozás, toxinok, csapdázás… – A fácánnevelés tapasztalatairól tanácskoztak Hódmezővásárhelyen

facan_konferencia_1A Cargill Takarmány Zrt., a Tolnagro Zrt. és a Perjési és Társa Kft. szervezésében idén tartották a harmadik szakmai napot a fácánnevelésről és gazdálkodásról. Március 3-án, pénteken, a hódmezővásárhelyi Kentaur Panzió és Lovas Pihenőpark adott otthont az immár hagyományosnak mondható rendezvénynek. Két takarmányforgalmazó cég, 86 vadgazdálkodó, összesen pedig 170 fő volt jelen az eseményen. Ezeket a számokat látva bárki láthatja, van igény a vadgazdálkodási témájú szakmai napokra Magyarországon.

A napot Perjési Nándor indította, aki az Európa nyolc országába értékesítő cégük, a Perjési és Társa Kft. tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel, „A Fácánnevelés kérdései 0-4 hetes kor közt” előadásában. Ismertette az általuk alkalmazott technológiát. Az eredményes nevelés alapja a megfelelő egészségű és jó genetikájú állomány. Nagy figyelmet fordítanak továbbá az állományváltások közti fertőtlenítésekre, a csibék megfelelő fogadására (hőmérséklet, páratartalom, fényviszonyok). Az első napok új környezete által okozott stressz hatását antibiotikumok helyett lehetőség szerint megfelelő beltartalmú tápokkal igyekeznek csökkenteni. Az épületek leterheltségét alomszárítással és a szellőztetés optimális beállításával csökkentik.

Perjési Nándor

Perjési Nándor

A csibék szabadlevegőhöz szoktatását fokozatosan elvégezve a kinti körülmények kevésbé viselik meg az állományt. Ezen felül felhívta a figyelmet a jellemzően fúrt kutakból származó itatóvíz ellenőrzésére, a madarak érkezését megelőző fertőtlenítési módszerek különbségeire, a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező alom fontosságára.

Az előadók sorát Dr. Gál János, az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikus- és Vadegészségügyi Tanszékének vezetője folytatta „A napos és növendék fácán állategészségügyi kérdései” témával. A napos és növendék fácán esetében rengeteg nem fertőző és fertőző eredetű probléma léphet fel. Ezek elhárításához és kezeléséhez fontos a megfelelő körülmények biztosítása, a használt berendezések rendszeres ellenőrzése, valamint a jól motivált alkalmazottak.

Dr. Gál János

Dr. Gál János

A téma önmagában megérne egy konferenciát, így csak néhány példát kiemelve az esetlegesen felmerülő problémák kifogyhatatlan tárházából:
• a rosszul megválasztott méretű alomanyag zúzógyomor eltömődést, a penészes alom tüdő és légzsák mycosist okoz
• a túl intenzív megvilágítás néhány nap alatt előidézheti a tollcsipkedés kialakulását, mely kannibalizmushoz vezet
• a nem megfelelő itatástechnológiával a csibék a saját ürüléküket hordják bele a vízbe így utat nyitva a baktériumos és parazitás kórképek sokaságának
• az idősebb és fiatalabb korosztály között maga a dolgozó hordhatja át lábbelijével a megbetegedéseket (még az előírt fertőtlenítés betartása esetén is a lábbeli redőiből kihulló nem fertőtlenített ürülékdarabokkal)

A kéz alatt szerzett, “névnélküli” gyógyszerek, és a megfelelő orvosi szakértelem mellőzése szintén nem járható út. Használjuk a megfelelően képzett, a témában is járatos állatorvos tudását, az általa elkért összeg a problémák gyorsabb és hatékonyabb kezelése során meg fog térülni, és sok bosszúságtól fog megkímélni minket.

Pálla András a konferencián a Purina fácántakarmányozási programját ismertette. A Purina fácán extra takarmánykeverék-sorozata az indulási időszaktól a tojók optimális etetéséig a teljes technológiai sort lefedi. A nevelés első három hetére alakították ki az indító tápjukat, amely a fácáncsibék természetes rovarfogyasztását magas aminosav és fehérje tartalommal helyettesíti. A 3. és 10-11. hét között nevelő tápot ajánlanak, amelynek granulált volta biztosítja, hogy a madarak rövidebb idő alatt tudják felvenni a szükséges tápanyagmennyiséget.

Pálla András

Pálla András

10-11 hetes kor után ajánlják a szemes takarmányra történő áttérést. Keverékeik kivétel nélkül magas D-vitamin tartalmúak, amelyre a több éves tapasztalat alapján szüksége van a nagyüzemileg nevelt madaraknak. A rugalmas hozzáállás és a gyors kiszolgálás pedig, melyről partnereik beszámoltak, a cég elhivatottságát mutatja.

Fernye Csaba, a Szent István egyetem doktorandusza a „Mikotoxinok a fácántakarmányozásban” előadásában bemutatta a legfrissebb kutatási eredményeiket a nagyüzemi állattartás során előforduló, gombák által okozott megbetegedésekről és az állatok szervezetében történő kedvezőtlen felhalmozódásokról.

Világszerte nagy problémákat okoz a takarmányok gombaeredetű méreganyagokból adódó szennyezettsége. A mikotoxinok a penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, amelyek toxikus hatást váltanak ki állatokban és emberekben egyaránt. Rákkeltő, máj-, vese-, idegrendszer- és bőrkárosító hatásúak, továbbá szaporodásbiológiai zavarokat és fejlődési rendellenességet idéznek elő. A hazai éghajlati viszonyok között a Fusarium fajok a legjelentősebb mikotoxin-termelő penészgombák. Problémát leginkább a deoxinivalenol (DON) és a T-2 toxin okoznak. Hatásukat a fácán tekintetében eddig nem, vagy csak kevésbé ismerték. Az elmúlt két év során több kísérletet is végeztek az említett két fuzárium toxin hatásainak felmérésére.

A takarmányban lévő T-2 toxinra már igen rövid időn belül (12 óra) számottevő takarmány-visszautasítással reagáltak a madarak. Krónikus terhelés esetén 5 hetes életkorig akár 40%-kal kisebb testtömeget is eredményezhet a csökkent takarmányfelvétel és a toxikus hatások együttese. A toxinnal szennyezett takarmány etetésének megkezdése után már egy héttel megfigyelhetők a tünetek: felmaródások a csőrön, a nyelven és a szájszéleken. Továbbá a kórboncolás során jól megfigyelhető a nyirokszervek sorvadása is. Ugyanakkor az elhullások még 1 hetes fiatal madarak esetén sem növekedtek meg, és a fácánok hatékonyan tudtak válogatni a T-2 toxint tartalmazó és a nem szennyezett takarmányok között, amennyiben volt rá lehetőségük.

Fernye Csaba

Fernye Csaba

A DON toxinnal végzett vizsgálatok során csak minimális mértékű takarmány-visszautasítást tapasztaltak, és azt is csak hosszú távú terhelés esetén. A madarak növekedési intenzitása nem maradt el a toxinmentes takarmányt fogyasztó társaikhoz képest. A szennyezett takarmány elkerülése sem volt olyan látványos, mint a T-2 toxin esetében, ami arra utal, hogy a fácánok kevésbé érzékenyek erre a mikotoxinra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ilyen és hasonló mikotoxinokkal szennyezett takarmányok etetése elfogadható lenne. A fácánnevelés viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ebből következően pedig nő a kockázata a káros anyagok felhalmozódásának az állat szervezetében, amely a fogyasztó egészségét is veszélyeztetheti.

Következőként „A VADEX Mezőföldi Zrt. apróvad-gazdálkodásának múltja és jelene” címmel Haas Béla mutatta be a fácángazdálkodás történetét cégük területén, valamint a jelenlegi módszereiket. A 70-es évekbeli 60 ezer fácáncsibe és 50 ezer vadkacsa keltetési csúcstól a rendszerváltással megszűnő protokoll vadászatok, valamint az uniós csatlakozást követő áfatartalom kényszerű beépítése miatt mára a 10 ezer db hathetes előnevelt csibe megvételéig jutottak el. Ugyanakkor a 180 hektáros belsőbárándi erdőben folyó intenzív gazdálkodással, és precízen levezetett 9-10 hajtással 1 vadásznapon akár 1000-1500 db-os terítéket is tudnak biztosítani. Az említett fácános vadászerdőt még az 1961-75-ig tartó időszakban létesítették. Jellemzői a sík fekvés, széles lőnyiladékok, vadföldek és vadtartó sűrűk váltakozása. A volierekben biztosítják a megfelelő takarást valamint az ülőfákkal a felgallyazásra adnak lehetőséget, hogy a vadászatok előtt 2-3 héttel kihelyezett madarak a vadászterületen is boldogulni tudjanak. A nagyobb hótakarójú évek és a fennmaradó kukoricatarlók által kínált táplálék ugyanakkor a madarak elvándorlását okozhatja. Ez ellen megfelelő etetéssel, takarásbiztosítással és visszahajtásokkal próbálnak védekezni.

Az ebédszünetet követően a regisztráció során „elnyert” sorszámok alapján meglepetés tombolát húztak a szervezők, valamint a közös termékfejlesztésben nyújtott segítségét külön kiemelve ajándékcsomaggal mondtak köszönetet Rostás Annamáriának, akit a sors keze a tombolahúzáskor is megjutalmazott.

A sorsolás és a finom ebéd derűs arcokat eredményezett

A sorsolás és a finom ebéd derűs arcokat eredményezett

Farkas Tibor, a Solti Vécsey Vadásztársaság hivatásos vadásza következett „A csapdázás szerepe a fácángazdálkozásban” előadásával. A több éve alkalmazott módszerekből és praktikákból mindenki okulhatott. Társaságuk 16 600 hektáron gazdálkodik, ahol 13 létrás, 14 Larsen, 16 hattyúnyak, 11 „conibear” (eredetileg mosómedvére kifejlesztett testszorítócsapda), 10 kábeles visszatartó, 20 úgynevezett mancsfogó és 4 dobozos csapdát működtetnek jelenleg. Felhívta a figyelmet a megfelelő felszerelés és módszerek alkalmazásán felül arra is, hogy a fácán számára kiszemelt területen a ragadozók számát már a kibocsátást megelőzően egy évvel el kell kezdeni csökkenteni a kívánatosnak megfelelő szint eléréséhez.

A szelektív ölőcsapdák előnyösebbek az élvefogók alkalmazásával szemben, a kevesebb ellenőrzésre fordítandó időszükséglet miatt. Továbbá figyelni kell a csapdák kihelyezési körülményeire: varjúfélék esetén még az éj leple alatt érdemes kitenni a csapdákat, a testszorítók élesítő pálcáira célszerű valamilyen növényi szárat húzni a fémes érzet megszüntetéséért, valamint fontos a csapdák megfelelő álcázása, szagtalanítása és elhelyezése is. A csapdázást ugyanakkor célszerű az egyéb tevékenységek – például vadásztatási terület, bejárhatóság – alapján csatolni a mindennapok feladataihoz, így sok időt és üzemanyagot spórolhat meg a hivatásos vadász.

Hattyúnyak „működés közben” - Fotó: Éliás Tibor, Erdő-Mező Online

Hattyúnyak „működés közben” – Fotó: Éliás Tibor, Erdő-Mező Online

A módszerek ismertetése mellett kiemelte az elhivatott és megfelelően megfizetett hivatásos személyzet szerepét is a gazdálkodásban. Egy komoly csapdapark beszerzése több százezer forintra rúg, de ha ennek megfelelő használatával növekszik az értékesíthető fácánállomány, akkor mindenképpen megtérül a befektetés. A téma szerteágazó ismeretanyaga, sokféle eszközállománya, és a hazai gyakorlatban való egyre nagyobb terjedése miatt, szintén megérne egy külön rendezvényt is.

„A fácánnevelés kérdései 4-8 hetes kor közt” című technológiai ismertetésében Perjési Nándor kiemelte a külső körülményekhez történő szoktatás fokozatosságát, a helyváltások előtti és utáni C-vitamin és szőlőcukor tartalmú itatás, valamint az új helyen történő elhelyezés előtti fertőtlenítés fontosságát. A volierekben nem alkalmaznak kultúrnövényeket, főleg gyomokkal biztosítják a megfelelő környezetet. Ismertette továbbá a különböző „csőrmódosító” eljárások előnyeit és hátrányait.

Farkas Tibor

Farkas Tibor

A gazdálkodónak, mint az összes technológiai lépés levezénylésére, erre is időben fel kell készülnie, hiszen néhány nap áll csak rendelkezésre a megfelelő eredményt hozó beavatkozásra. A előre tervezés nem csak az üzemszerű tevékenységekhez szükséges. A nem várt események: betegségek, üzemzavarok, beszállítói problémák, stb. esetén is fontos, hogy legyen egy kidolgozott vészforgatókönyve a gazdálkodónak.

A napot a „Fácánvadászat és élőhelyfejlesztés a gyakorlatban a Hód-Mező Vadász Egyesületnél” előadásával zárta Makó Endre, az egyesület elnöke. A nevelési technológiájuk és a szabadterületi gazdálkodás során is kiemelte a megfelelő kultúrnövények alkalmazását. Már a volierekben is meghatározott kultúrnövényeket alkalmaznak a gyomfajok mellé. A cirkos-kukorica aszályos években is megfelelő termést és takarást nyújt, az édeskömény pedig több évig fennmarad, érés után magot, télen pedig zöldtakarmányt biztosítva.

Makó Endre

Makó Endre

A nevelt fácán vadászatokat december végéig tartják meg, nyúl és nevelt réce vadászattal téve színesebbé őket. A vadászaton résztvevőket már előző este egy vacsorára és baráti beszélgetésre invitálják. Az eredményes vadásznapot követően pedig emléklappal és a vadászat emlékezetes pillanatait megőrző CD-n átadott fotóalbummal engedik haza.

A jövő év során bizonyosan tovább nő a rendezvény látogatottsága. Perjési Nándor elárulta, hogy már most elkezdik szervezni a következő konferenciát, hogy a lehető legfelkészültebb előadókat tudják felkérni, illetve szándékukban áll a szakmai nap részeként egy fórum szervezése is, amely során a résztvevők megoszthatnák egymással tapasztalataikat egy-egy témában. Valamint a rendezvényt övező érdeklődést figyelembe véve a jövőben már olyan helyet kell keresniük, amely több mint 200 ember befogadására lesz alkalmas.

A 170 fős hallgatóság

A 170 fős hallgatóság

(Éliás Tibor – Erdő-mező Online – www.erdo-mezo.hu; Fotók: Perjési és Társa Kft. Facebook oldaláról)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?