A magyarság örökségét gondozza a tündérkertek mozgalma

tunderkert_2015_1A magyarság 1100 éves itt-tartózkodásának gyümölcsei azok a tündérkertek, amelyek generációk termelési hagyományait és a hozzá kötődő ételeket, italokat is őrzik – jelentette ki Fazekas Sándor szerdán a Zala megyei Pórszombaton.

A földművelésügyi miniszter az őshonos magyar gyümölcsfajták megőrzéséért indított tündérkertek mozgalom kezdeményezőjének, Kovács Gyula erdésznek a birtokán méltatta azoknak a tevékenységét, akik már eddig csatlakoztak. A Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsolódó rendezvényen azt mondta: szerte a Kárpát-medencében már több mint 120 tündérkertet alapítottak, ahol kétezernél is több ősi fafajtát sikerült már eddig megőrizni.

Egyre több plébánia, önkormányzat és iskola is csatlakozott már a tündérkertek mozgalmához, amelyben olyan őshonos gyümölcsfákat gondoznak, amelyek komoly örökségnek számítanak gyermekeink, unokáink számára. Az ősi fajok gondozói pedig olyan kertkultúrát elevenítenek fel, amely egykor szerves része volt az életünknek – fogalmazta meg Fazekas Sándor.

tunderkert_2015_2

V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára többek között felelevenítette, hogy a minisztérium által létrehozott két intézmény, a Növényi Diverzitás Központ és a Haszonállatgén-megőrzési Központ négy génbankjában mintegy 8 ezer tételt őriz. A hagyományt azonban nem lehet a génbankban megőrizni, ahhoz “lélek kell”, amely megtartja a hozzá kapcsolódó hiedelmeket, szokásokat is. Úgy vélekedett, a mozgalom egyre jobban kiteljesedik, hogy “nemcsak a magok, szaporítóanyagok, hanem a hozzá tartozó kultúra is megmaradjon”.

tunderkert_2015_3

A házigazda, Kovács Gyula erdész a tündérkertek eddigi eredményei közt említette, hogy tavaly megjelent a Göcsej és az Őrség régi almafáiról szóló könyv, amely a népi gyümölcsészet öröksége. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a két zalai tájegységben végzett 1895-ös felméréssel összehasonlítva mára csak az akkori gyümölcsfák csupán öt százaléka él, ezért is fontos megőrizni, újratelepíteni ezeket a jellegzetes fajokat.

(MTI)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?