Zalában egyelőre nem veszélyezteti az erdőket a mezei pocok gradáció

mezei_pocok_zalaA mezőgazdaságban, elsősorban az alföldi megyékben tavaly hatalmas károkat okozott a mezei pocok túlszaporodása. Mostanra azonban már több megyében az erdei kártétele is jelentős. A tavalyi túlszaporodás és az év végi enyhe időjárás következményeként már nem csupán szántóföldi területeken okoznak kárt a mezei pockok. Az erdészeti hatóság jelentései alapján több dunántúli erdészeti területen is megjelentek a kis rágcsálók. Tőlünk keletebbre, Tolnában, és a szomszédos Somogy megyében már nagy károkat okozott az erdőkben, megrágva a fiatal facsemeték gyökerét. Zalában egyelőre nincs ilyen veszély, és mint az erdészeti hatóság szakembere elmondta, ennek sajátos okai vannak.

Somogy megyében a Mecsekerdő Zrt. erdészeti területén 78,4 hektár erdőfelújításos tölgy telepítésében tett kárt. Tolna megyében pedig a Gyulaji Erdészeti és Vadászati Zrt. mintegy kétszáz hektár cser és kocsánytalan tölgyesében tett kárt a rágcsáló, amelynek egyedei elrágták a fiatal, egy-két éves facsemeték gyökereit. A kár mértéke még nem ismeretes, majd csak a lombosodás után derül ki, mennyi fa pusztul el.

Szerencsére a zalai erdők egyelőre nem szerepelnek az erdészeti hatóság által jelzett pocokveszélyes területek között. Erről érdeklődtünk Ferenczy Andrástól, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának osztályvezetőjétől.

Ferenczy_Andras– Zalában mekkora erdészeti károkat okoz a pocok, létezik-e olyan speciális helyzet, ami miatt eddig ezt megúsztuk?

– Egyelőre nem számottevő a károkozás. Előfordul, de csak nyomokban egy-két hektáron, helyileg tapasztalható a rágcsáló károsítása az erdőkben. A kollégákkal tanácskoztunk, mi lehet az oka ennek a kedvezőbb helyzetnek? Arra jutottunk, hogy Zala megyében két fő tényező játszik ebben szerepet. Az egyik az, hogy Zala megyében az erdők döntő többségét már természetes felújítással kezelik. Ez azt jelenti, hogy a vágásérett erdőt nem egy menetben, tarvágás szerűen termelik ki. Először csak megbontva vágnak belőle, így a fák téresebb állásba kerülnek, nagyobb lesz a lombfelületük, a koronájuk, nagyobb területen hullatnak makkot a talajra. Ezek a magok meggyökereznek, magoncot nevelnek, amikből egyre több lesz, és erősödnek. A nagy fákat, az anyaállományt így termelik ki, fokozatosan, nem egy lépésben. A megyében az erdők sok esetben több szintesek, ha a felső szintbe bele is nyúlunk, az alsó szintben ott maradnak az árnyaló fák, amelyek védik a talajt. A pocok pedig nem szereti a lombbal fedett viszonyokat. A nyílt, fűvel borított területeket kedveli. Mivel nálunk egyre kevesebb a tarvágás utáni mesterséges felújítás, a zalai erdők területén nincs elsőrangú élőhelye. Létezik persze tarvágás a megyében, de jellemzően inkább akácosokban. És az akácot sem szereti a pocok – avatott be az osztályvezető az erdőművelési módok és a pockok élőhelye közti kapcsolatba.

Ferenczy András hozzátette, az említett természetes felújítású erdőterületek az elmúlt években megduplázódtak a megyében.

A szakember elmondta, a pocokvész ellenszerei közt meg kell említeni a vaddisznók szerepét is. Vaddisznóból köztudomású, hogy nagyon gazdag a megye, a mezőgazdasági termelők nem is örülnek ennek, mert évről évre magas a vadkár. A pocok ellen azonban szövetséges a vaddisznó. Életmódja szerint állandóan élelem után kutat, turkál az erdőben. Ha rágcsáló járatot talál, az nagyon érdekes számára, és széttúrja, tönkre teszi a rágcsáló életterét. Ha pedig véletlenül sikerül elkapnia a pockot, mindenevő lévén megeszi.

– A többi megyében az erdősítések zömét kerítéssel veszik körül, míg nálunk ezek a területek nincsenek kerítéssel elzárva, így ott szabadon mozoghat a pocok egyik ellensége, a vaddisznó – tette hozzá Ferenczy András.

Az említett megyékben a hatóság a vészhelyzetre tekintettel február végéig engedélyezte egy rágcsálóirtó szer használatát a csemetekertekben és a faiskolákban. A veszélyes vegyszert azonban nem kiszórva, hanem a felkutatott járatokba lehet behelyezni, és az elhullott pockot is össze kell gyűjteni.

(zaol.hu, Országos Erdészeti Egyesület)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?