Csöves ültetés – Facsemeték védelme a cserebogarak károsítása ellen

csemete_zala_kepA csöves ültetésről az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy alkalmas a cserebogár-pajor károsításának megelőzésére, ezért a módszert már néhány társerdőgazdaság is átvette.

Az úgynevezett csöves ültetési eljárás kifejlesztésére azért volt szükség, mert bizonyos területeken óriási cserebogár-pajor populáció élt, amely rágásával megsemmisítette az új ültetéseket. A cserebogárfélék lárvája talajlakó, fő táplálékforrása a talajban található növényi gyökér. Gyakorlatilag minden erdei fa- és cserjefaj gyökerét károsítja. különösen kedveli a tölgyféléket.

A Nagykanizsai Erdészet területe 5 erdőgazdasági tájban található. Kreiner Roland erdészetigazgató korábban a zalacsányi, illetve a zalaegerszegi erdészetnél előbb erdőművelési műszaki-, majd ágazatvezetőként dolgozott.

– A kanizsai és a somogyi homokvidék különösen érdekes számunkra, ugyanis a laza, szellős talajok kiváló feltételeket biztosítanak a cserebogár-félék pajorjainak fejlődéséhez. Homokterületeinken mind a májusi, mind a zárt erdőállományokban fejlődő erdei cserebogár hihetetlen mennyiségben van jelen. Ehhez igazodóan a talajlakó és a föld felszíne alatt károsító lárvájából, a pajorból nem ritkán 30-40 darabot számolhatunk meg egy négyzetméteren, a már védekezésre javallott fertőzöttségnek tekinthető 2-3 helyett. Miután igen nagy étvágyú, óriási károkat okoz. Különösen kedveli az állományalkotó fafajok gyökerét, így aztán az egész fiatal csemetést tönkreteheti, akár több hektárnyi területen. Emiatt gyakran természetes úton nem végezhetünk erdőfelújítást, hiszen az öreg fákról lehulló makkokból kikelő kis csemetéket is elpusztítja, pedig ő makktermés esetén hektáronként akár 30-40 ezer csemete is megjelenhet. Nos, ezt képes egyetlen év alatt tönkretenni… Ezért muszáj volt valamit kitalálni.

Kreiner Roland a károsítástól sikeresen megvédett kis tölgycsemetéket és a PVC-csöveket mutatja. Fotó: Honráth-Balogh Attila

Kreiner Roland a károsítástól sikeresen megvédett kis tölgycsemetéket és a PVC-csöveket mutatja. Fotó: Honráth-Balogh Attila

Az igazgató elmondta, két kollégája, Babics István erdőművelési ágazatvezető és Vízvári Ottó erdőművelési műszaki vezető dolgozta ki az új eljárást, mindketten erdőmérnökök és egyben növényvédelmi szakmérnökök is. A módszer lényege, hogy az eltelepített tölgycsemeték közé negyven centiméter hosszúságú PVC-csöveket „ültetnek” a talajba, ezek segítségével juttatják ki a talajfertőtlenítő szert, mely a gyökérzónában elpusztítja a pajorokat.

– Egy hektárra 8 ezer csemetét ültetünk ki, majd minden második közé elhelyezünk egy-egy csövet – magyarázta a szakember. – Ez azt jelenti, hogy 4000 cső kerül ki egy hektárra egyenletes elosztásban. A beöntözés alkalmával átlagosan 8 deciliternyi vízmennyiséggel rovarölő szert is kijuttatunk az említett csöveken keresztül, így a szer közvetlenül a gyökérzónában fejtheti ki a hatását, elpusztítva a kártevőt. Hat évig évente 2-3 ilyen beavatkozás szükséges a kívánt hatás eléréséhez.

Kreiner Roland hozzátette: most már kifutottak az első felújításaik, melyek ezzel a módszerrel készültek, tehát a csemetenevelés teljes fázisa rendben lezárult, ami bizonyítja: a dolog működik. A szakemberek elmondták: az ország más homokterületein is az általuk kikísérletezett módszerrel védik már az erdősítéseket a cserebogár-lárva károsításától. Persze, ez a hagyományos felújításnál jóval többe kerül, de a jelek szerint érdemes pénzt és energiát beletenni. Van viszont még valami: a növényvédő szeres öntözés miatt még kánikulában is szépen zöldellő lombú, növekedésben lévő csemetéket találhatunk az így kezelt területeken.

A hőség és az aszály miatt kiégett lágyszárúak helyett az ilyen csemetéket előszeretettel fogyasztják a vadon élő növényevõ állatok. Ezért a rágáskár megelőzésére vadkárelhárító kerítést kell építeni, és azt 8-12 évig fenntartani.

(zaol.hu – Horváth Balogh Attila)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?