Növekedett a biomassza alapú zöldenergia-termelés Magyarországon

biomassza-nagy_476201006151026408442013-ban összesen 837 MW-nyi zölderőművi kapacitással rendelkezett Magyarország, amellyel a teljes országos bruttó áramfelhasználás 6,68%-át lehetett fedezni. Elsősorban a biomassza alapú termelés növekedett nagymértékben az elmúlt évben – derül ki a MEKH héten megjelent éves jelentéséből.

A héten a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megjelentette a tavalyi évre vonatkozó hazai zöldáram-termelési adatokat, ezeken belül is kiemelve azon egységeket, amelyek támogatott áron, az ún. kötelező átvételi rendszeren (KÁT-rendszer) belül termeltek.

Megújuló alapú áramtermelés Magyarországon

A MEKH kiadványa alapján tavaly összesen 3,69%-kal emelkedett év/év alapon a magyarországi megújuló alapú villamosenergia-termelés, így a 2012-es 2728 GWh-val szemben tavaly már 2828 GWh-nyi zöldáram termelődött az országban. A hivatal hozzáteszi, hogy 2013-ban elsősorban a (tiszta) biomassza, a napenergia és a biológiailag lebomló kommunális hulladék hasznosítása növekedett jelentékeny mértékben.

Ennek betudhatóan 2013-ban már a tisztán biomassza tüzelés adta a haza megújuló termelés legnagyobb részét, letaszítva ezzel a szélenergiát az első helyről. Továbbra is jelentékeny része maradt a hazai zöldenergia-termelésnek a szén és biomassza együttes égetése, ez a teljes zöldáram-mennyiség 22%-át adta tavaly. Az elmúlt évek piacfejlődősének ellenére továbbra is a napenergia biztosította a hazai zöldáram-termelés legkisebb részét, mindössze 1%-ot.

biomassza_1

A tavalyi év végén összesen 837 MW-nyi zölderőművi kapacitást tartottak számon Magyarországon. A kapacitások alapján továbbra is a szélerőművek teszik ki a hazai zölderőművi géppark legnagyobb részét, 328,93 MW-nyi beépített teljesítménnyel, ami az összkapacitás 40%-át jelentette. Összesen 39%-nyi részt lehet visszavezetni a biomasszára is, igaz ebben benne vannak a vegyes tüzelésű egységek is. A tisztán biomasszát égető erőművek részesedése a zöld kapacitásokon belül 17%-ra volt tehető. Ahogy arról korábban már szó esett, az elmúlt évben jelentős fejlődés volt megfigyelhető a naperőművek területén. Így, ha a termelési adatokban ez még nem is mutatkozott meg, a kapacitások tekintetében érezhető volt a bővülés, ami által a napenergia súlya a zölderőművi tortából 4%-ra emelkedett.

biomassza_2

KÁT-rendszer

A kötelező átvételi rendszer az a támogatási mechanizmus, amivel az állam ösztönözni kívánja a megújuló alapú, környezetbarát áramtermelést Magyarországon. A rendszer igen sok változtatáson ment keresztül története során, amelyet most nem tárgyalunk, de a választott megoldás lényege, hogy az állam vállalja, hogy a rendszerbe belépni jogosult erőművektől meghatározott időn keresztül a piacinál jellemzően magasabb áron átveszi a megtermelt villamos energiát, ezzel nyújtva biztos beruházási környezetet a fajlagosan drágább zöld technológiák számára. A rendszer mára már igencsak megkopott, több alakalommal tervezték megújítását, de a tervekből végül/egyelőre nem lett semmi. Megjegyezendő, hogy az idei évben az Európai Bizottság is a jövőbeni zöldenergia-támogatásokkal kapcsolatban új szempontok figyelembe vételére tett javaslatot, amelyek célja, hogy a zöld technológiák is minél közelebb kerüljenek a valósi piaci folyamatokhoz.

A publikált adatok alapján tavaly év végén összesen 582,05 MW-nyi kapacitás termelt a KÁT-rendszerben, amin belül 580,79 MW-ra tehető a megújuló alapú források aránya. A fennmaradó rész főként hulladékégetésre korlátozódik. Az általuk termelt energiamennyiség 1868,14 GWh-ra volt, ami gyakorlatilag megegyezik a 2012-es számmal (+0,06%-os az eltérés).

2013-ban a KÁT-rendszerben összesen 60,11 milliárd forintot fizettek ki az érintett erőművek számára, amelyen belül a támogatási rész 36,51 milliárd forintot tett ki. A rendszerre jellemző átlagos átvételi ár kilowattóránként 32,18 forint volt, míg a fajlagos támogatás összege 19,54 Ft/kWh. A rezsicsökkentési program részeként a KÁT-kassza fedezetét már csak a versenypiaci fogyasztók fizetik meg, miután a lakossági fogyasztók mentességet kaptak a – korábban rájuk is érvényes – többletteher megfizetése alól.

A MEKH jelentése emlékeztet rá, hogy Magyarország az uniós elvárásoknak megfelelően 2020-ra 14,65%-os megújulóenergia-részarányt vállalt a teljes bruttó energiafelhasználásán belül. Az áram-oldalon ehhez 2020-ra 5597 GWh-s megújuló alapú termelésre lenne szükség a tervek szerint, ami a bruttó végső villamosenergia-felhasználás 10,9%-ának felelne meg. 2013-ban ez az arány 6,68%-os volt.

(portfolio.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?