Energiatakarékos vízellátás vízemelő kos alkalmazásával

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2014.08.22.
• Kategória: Kiemelt, Vadhírek, Növénytermesztés
• Forrás: 12029

Az energiatakarékos vízellátás területén egyre inkább előtérbe kerülnek azok az olcsó üzemű, megbízható működésű, karbantartást jóformán nem igénylő anyag-és energiatakarékos szerkezetek, melyek a természetes energiát, az elfolyó vizet hasznosítják. Ide tartozik az egyszerű szerkezetű és rendkívül olcsó üzemű vízemelő kos is, amely a léggömböt is feltaláló francia Montgolfier fivérek 1797-ből származó találmánya. A vízemelő kos a helyzeti potenciállal felruházott vízhasznosítás területén vízemelésre szolgáló szerkezet. Ez egy olyan egyszerű gépnek tekinthető, amely szerkezetében egyesíti a „hajtómotort és a szivattyút”, amely minden „üzemanyag felhasználás nélkül”, a folyó víz energiáját hasznosítja. Működésének lényege, hogy egy számottevő esésű természetes vízfolyás energiáját úgy hasznosítja vízemelésre, hogy segítségével a víz a szerkezetbe folyásánál nagyobb magasságra emelhető. Működése a csőbe zárt vízoszlop lengéstörvénye és a hirtelen zárásból eredő vízlökés alapján megy végbe. Alkalmazásának technikai oldalról az ad aktualitást, hogy rendkívül egyszerű szerkezeti kialakítású, gyorsan kopó, forgó alkatrészt nem tartalmaz, működéséhez a vízfolyás természetes energiáját hasznosítja, szakképzett kezelőt nem igényel, könnyen szállítható, telepíthető, abszolút külterjes viszonyok között is alkalmazható, a környezetet nem szennyezi, különböző méretekben előállítható, olcsó üzemű. A vízemelő kos szerkezeti felépítését az 1.sz. ábra szemlélteti. Fő részei: Lendítőcső (C), légtartály (L), indítószelep (J), nyomószelep (N), szivattyútér (S), nyomócső (V) Alkalmazása különösen a kis vízlépcsőknél, könnyen elérhető torlaszoknál jöhet számításba akkor, ha a rendelkezésre álló víznek csak egy részét kell nagyobb magasságba átemelni. A vízellátás szinte költségmentesen megoldható, ha a közelben lévő vízfolyás (patak, folyó, csatorna, tó) medre egy mérsékelt duzzasztást (1,5-2m) tesz lehetővé, vagy ha egy alacsony vízlépcső már rendelkezésre áll. Alkalmazási lehetőségek: ( helyzeti potenciállal felruházott vízhasznosítás) - rét-legelő, domboldali területek öntözése (gravitációs öntözési módok) - ökogazdaságokban majori vízellátás, állatok itatása - kertészetekben, erdészetekben vízellátás, csepegtető öntözés - tavaszi víztározásnál vízemelés, - hígtrágya öntözés, - tavaknál levegőztetés, - abszolút külterjes viszonyok között vízemelés, víztározás Különösen nagy jelentőséggel bír a kosok alkalmazása az abszolút külterjes viszonyok között (a szabadtartású állattartás területén, ahol a természet adta lehetőségek kihasználásával a termelési költségek minimálisra csökkenthetők), ahol nincs kiépített villamos- és úthálózat, szakképzett kezelő nem áll rendelkezésre, de ezzel szemben lehetőség van a vízfolyás mérsékelt duzzasztására (1,5-2m). Itt a kos szivattyút és villanymotort helyettesítő gépegységként jön számításba. A vízemelő kost többféle méretben lehet előállítani, különböző szállítóteljesítményű és szállítási magasságú egységeket lehet készíteni. Alkalmazásával a gazdaság több területén megvalósítható lenne egy energiatakarékos és környezetkímélő technológia, s ennek a már szinte „elfelejtett” szerkezetnek újra érvényt lehetne szerezni a helyzeti potenciállal felruházott vízhasznosítás területén. Az eredményesség szempontjából alapvető fontosságú a ráfordítások és a hozamok viszonya. A vízemelő kos gazdaságosságát alapvetően három tényező határozza meg: 1,) előállítási költség 2,) üzemeltetési költség 3,) teljesítőképesség Jelen modell előkalkulált termelői ára: kb. 160.000 Ft / db A gazdaságossági számítás folyamán a vízemelő kost egy megegyező emelőmagasságú villanymotorral hajtott szivattyúval lett összehasonlítva. ahol elemzésre kerültek a bekerülési és az üzemeltetési költségek.

A vízemelő kos lehetséges alkalmazásának szemléltető képei egy 1911-es kiadású tankönyv ábrája alapján, valamint a saját modellnek az alkalmazás helyén és működés közben történő bemutatásával szemléltetem. Dr Árvai Lajos (Elérhetőség a szerkesztőségben) (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)

• Cimkék: Új Nemzeti Agrárkamara, MEOESZ, Törökország, Közös Agrárpolitika