Azóta sem esett hasonló nagyságú bika – Interjú a győztes Vas megyei hivatásos vadásszal

577861_143078065822230_1948857318_n2003-ban a környék legnagyobb bikáját lövette meg egy osztrák vendégvadásszal, 2014-ben pedig Vas megyében a hivatásos vadász versenyen az első helyen végzett. Szalai Csaba a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél dolgozik, munkájában a természet szeretete inspirálja.

Országszerte zajlanak a megyei versenyek a hivatásos vadászok között. Korábban már beszámoltunk arról, hogy Vas megyében Szalai Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársa végzett az első helyen. A szakemberrel az Erdő-Mező Online beszélgetett.

Erdő-Mező Online: Először is egy bemutatkozást szeretnék kérni…

Szalai Csaba: 1977. január 9-én születtem Szombathelyen. A Pecöli Általános Iskola után Sopronban, a Róth Gyula Erdészeti és Faipari Technikumban végeztem erdész technikusként. 1997. április 1-jétől 2002. augusztus 15-ig egy vadásztársaságnál dolgoztam hivatásos vadászként, azóta a Szombathelyi Erdészeti Zrt. alkalmazásában állok. Munka mellett 2001-ben felvételiztem a Nyugat-magyarországi Egyetem vadgazda mérnöki szakára, sikeres felvételi után 2005. évben végeztem vadgazda mérnökként. Jelenleg a Kőszegi Erdészetnél dolgozom kerületvezető vadászként.

Erdő-Mező Online: Miért döntött úgy, hogy hivatásos vadász lesz?

Szalai Csaba: A természet közelsége és szeretete inspirált, hogy erdész vagy vadász legyek. Az iskola elvégzése után a sors hozta úgy, hogy hivatásos vadász lettem.

577861_143078065822230_1948857318_n

Erdő-Mező Online: Beszéljünk egy kicsit magáról a versenyről is. Mi volt a győzelem titka?

Szalai Csaba: A verseny nagyon összetett volt, de kis szerencsével azon a napon több területen is sikerült jó eredményt elérnem. A győzelem titka az, hogy 1 ponttal többet szereztem, mint a második helyezett. Nem nagyon készültem egyébként, csak néhány dolgot néztem át.

Erdő-Mező Online: A versenyen a különböző versenyszámok hogyan sikerültek?

Szalai Csaba: Minden számban egy jó átlagot tudtam hozni, a trófeabírálat és az állatfelismerés viszont átlag felett sikerült.

Erdő-Mező Online: Komoly elismerésnek számít a megyében, hogy ön lett a legjobb?

szalai_csaba_zerge

Szalai Csaba: Mindenképpen elismerésnek számít, de belülről ezt nehéz megítélni.

Erdő-Mező Online: Mi a folytatás? Milyen esélyekkel indul az országos versenyen?

Szalai Csaba: Megyei elsőként én képviselem Vas megyét az országos versenyen. Nem ismerem a többiek felkészültségét, így arra, hogy milyenek az esélyeim, nem tudok válaszolni. De mindent megteszek, hogy jól szerepeljek.

Erdő-Mező Online: Mit szeret legjobban a szakmájában?

Szalai Csaba: Nehéz megfogalmazni, hogy mit szeretek benne. Szeretek gondoskodni a vadról, az erdőt járni.

Erdő-Mező Online: Van kedvenc élménye a munkájával kapcsolatban?

Szalai Csaba: 2003. szeptemberében történt, hogy egy osztrák vendégvadász bejelentkezett, hogy idős bikát szeretne lőni. Előzetesen hozzá kell tenni, hogy addig Kőszeg környékén csak 7-8 kg-os bikák estek az előző években. Szeptember 9-én este 18 órakor kiültünk egy tarvágás szélén álló lesre, amit aznap délelőtt állítottam fel ott.

A vendéggel nagyjából 1 órát ültünk, amikor is megjelent 6 tarvad, egy mellékbika és egy nagy bika. Pár másodperc alatt világossá vált számomra, hogy a nagy bika lőhető. Mivel a súlyát nem kellett figyelnem, azonnal ki is adtam a tűzparancsot. A tarvágás egy enyhén lejtős területen volt, a bika annak az alján állt mintegy 250 méterre tőlünk. Amint keresztbe fordult, a vendég meg is lőtte. A bika jó blatt lövést jelzett: magasra felugorva mellső lábát maga alá húzva, szinte az orrával a földet súrolva, hatalmas lendülettel vetette bele magát a sűrűbe. Nem egész 5 percet vártunk a lesen, és a rálövés helyszínére siettünk. Ott erős bika szagot éreztünk, de vért egy cseppet sem találtunk.

Ahogy kerestük a vért, az erdőben mozgást hallottunk. Elindultunk a hang irányába. Könnyű volt követni a bikát, mert amerre ment, minden bokrot letarolt. Először arra gondoltam, hogy a tehenek ugranak el a kimúlt bika mellől, de mikor odaértünk megdöbbenve láttam, hogy a bika a négy lábán áll. A vendéggel gyorsan belelövettem még egyet, majd mikor a földön feküdt, még egy kegyelemlövésre is szükség volt. Megvizsgáltuk a lövést, a 300-as Watherby Magnum lövedéke megállt a lapocka forgójában.

Ha csak egy percet késünk a kereséssel, a bikát többet nem láttuk volna, a lövést túléli. Ahogy mellette álltunk már láttuk, hogy a környékbeli viszonyokhoz képest rekord nagyságú agancsa van. Kifőzés után a mérleg 13,32 kg-ot mutatott, 5 kg-mal haladta meg az addigi legnagyobbat. 14 évesre bírálták a trófeabírálaton, aranyérmes lett. Akkor még csak 1 éve dolgoztam itt a Szombathelyi Erdészet területén, így ez nagy elismerést hozott nekem. Azóta sem esett hasonló nagyságú bika.

(Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?