Így forgatják a Vadászmese című filmet Sütő András regényéből (+KÉPEK)

Sütõ AndrásSzékelyföldi helyszíneken, udvarhelyi főszereplővel forgatnak tévéfilmet Sütő András Hargitai vadászkalandok című ifjúsági regényéből. A hetvenpercesre tervezett filmet a Madarasi Hargita után a napokban Énlakán forgatja a stáb, rendezője a gyergyótölgyesi gyökerekkel rendelkező, Kossuth-díjas András Ferenc.

András Ferenc rendező idén márciusban a Magyar Médiatanács által meghirdetett Magyar Média Mecenatúra pályázatra jelentkezett a Sütő-regény alapján írt filmtervvel, amelyet májusban kedvezően bíráltak el.

Hosszas válogatást követően találtak rá a két ifjú főszereplőre, a székelyudvarhelyi Kiss Szabolcsra és a marosvásárhelyi Horváth Krisztára. A tizenéves, amatőr főszereplők mellett Tóth Árpád udvarhelyi színész, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei játszanak, a Jászai-díjas Györffy András, Gáspárik Attila színházigazgató, de Nagy István, Szélyes Ferenc, Berekméri Katalin és Bányai Barna is szerepet kapott a filmben. A napokban a forgatás énlaki helyszínén jártunk, ahol munka közben értük tetten a színészeket. A faluban a helyszínek kiválasztásában Dancs Alpár helyi vállalkozó segített, illetve ő biztosította a szálláshelyeket is.

Sütõ András

„Érdekes tapasztalat a film”

Berekméri Katalin régi ismerőse a rendezőnek, egy Caragiale-előadás kapcsán találkoztak, és már akkor szóba került az esedékes filmforgatás. A vásárhelyi színésznő a főszereplő lány, Amálka édesanyját játssza, és először szerepel tévéfilmben. „Nem feltétlenül érzem közel magamhoz ezt a szerepet, hiszen ez egy székelyföldi vidéki történet, én meg mindenféle szempontból városi vagyok. Sok mindent meg kellett tanulnom nagyon rövid idő alatt, hiszen én nem ebben nőttem fel, otthon például étkezés előtt nem imádkozunk, a filmben pedig igen. A színpadon hetekig matatunk egy előadáson, megvitatjuk, áttanulmányozzuk, itt pedig pillanatok alatt pörögnek az események, amint átbeszéltük, már megy is élesben. A színpadi reflexek miatt jobban hangsúlyozom a reakciókat, hogy kifelé jobban játsszam, de szerintem itt vissza kell fognom magam, csak egy mozdulat, egy nézés és ennyi, nem kell túlreagálni” – mondta a művésznő.

Színésztársa, Bányai Barna a férjet játssza, ő is először szerepel tévéfilmben. „Nagyon érdekes tapasztalat a film, hiszen színházban megszoktuk, hogy van egy próbafolyamata az előadásnak, ahol többször el lehet próbálni az adott szerepet. Itt minden spontán történik, spontán reakció, spontán nézések. Amíg a színpadon nagyító van köztünk és a nézők között, a filmben nem lehet hazudni, mert az nagyon látszana” – véli a színész.

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze, Tóth Árpád mondhatni véletlenszerűen csöppent bele a filmbe, hiszen ő a narrátor szerepére pályázott, de a helyszínen rövid ismerkedés után kiderült, szimpatikusnak és eléggé felkészültnek találják ahhoz, hogy rábízzák a tanító szerepét. Bár még ő sem szerepelt ekkora volumenű tévéfilmben, kiváltképp a gyerekszereplőkkel való, jó hangulatú közös munka volt kitűnő tapasztalat számára.

Sütõ András

A Jászai-díjas, székelyudvarhelyi születésű Györffy András már több erdélyi író művéből készült filmben szerepelt, pár évvel ezelőtt forgatták, ugyancsak a Hargitán a Nyáresti medvelesen című tévéjátékot, ahol ő éppen Sütő Andrást, azaz a nagyapát játszotta, akárcsak a mostani filmben. „Sajnos ebben az internetes világban egyre kevesebb könyvet forgatnak, de ha az ízét, a hangulatát  sikerül filmen keresztül átadni, akkor az már egy lépés ahhoz, hogy levegyék a polcról a könyveket” – véli a művész.

Felnőttek a szerephez

A székelyudvarhelyi Kiss Szabolcs főszereplő színészi pályafutása akkor kezdődött, amikor a Tomcsa Sándor Színház színész kerestetik felhívására jelentkezett. „Az volt a lényege a felhívásnak, hogy egy néző betekintést nyerjen a színfalak mögé. Bekerültem az előadásba, aztán a Duna Televízió készített velem egy beszélgetést, így fedeztek fel. Kicsit ismeretlen számomra ez a vadászatosdi, hiszen nem voltam hasonló szituációban, de úgy érzem, el tudom játszani” – mondta magabiztosan.

hargitai-vadaszmesek3_b

A marosvásárhelyi Horváth Kriszta a lány főszerepét játssza a filmben. „Felhívtak, hogy lesz egy válogatás, ahol 15 éves lányt keresnek egy filmbe, és próbáljam meg. Elmentem, és kiválasztottak” – meséli a filmmel való találkozást. Fiatal kora ellenére nem kezdő a szakmában, számos darabban szerepelt már. „Kamerák előtt nekem sokkal nehezebb játszani. Nem fordulhatok el, ha éppen úgy tartja kedvem, mert be vagyok állítva, de mégis spontánnak kell lennem. Hajlok a színészi pálya felé, de nem tudom, hogy egész életemben ezt szeretném-e csinálni.”

Damokos Zsófiára a kishúg, Amália szerepét osztották. A sepsiszentgyörgyi kilencéves lány édesapja, Damokos Csaba látványtervező révén került a filmbe. „Nincs túl sok tapasztalatom, ezért kicsit izgulok is most felvétel előtt. Amúgy édesanyám színésznő, tehát nem áll olyan messze tőlem a színház” – mondja a szőke kislány.

hargitai-vadaszmesek6_b

A forgatás október elején kezdődött, és feltehetően jövő tavasszal láthatjuk az alkotást. Rendező András Ferenc, operatőr Kurucz Sándor, látványtervező Damokos Csaba, producer Füredi Vilmos. A felvételvezető a szintén székelyudvarhelyi ifj. Haáz Sándor.

Az ember, aki közülünk való
Beszélgetés András Ferenc Kossuth-díjas rendezővel

– Erdélyi amatőr és hivatásos színészekkel dolgozik együtt. Milyen tapasztalatokat szerzett az eddigi forgatás során?

– Azt mondják, addig amatőr valaki, amíg nem kezdi el csinálni. Tulajdonképpen csupán a két fiatal főszereplő amatőr, de Szabolcs olyan fantasztikusan figyel és összpontosít, hogy mondhatnám: született filmszínész. Kriszta kissé bátortalanabb, de ő is nagyon igyekszik. Amúgy a marosvásárhelyi színház vezető színészei játsszák ezt a filmet, akik mind remek színészek. Kifejezetten öröm velük együtt dolgozni. Emellett pedig a székelyudvarhelyi Tóth Árpád színész is szerepet kapott a filmben. Énlakán érintetlen, gyönyörű környezet van, fantasztikus a faluszerkezet, Sikaszó pedig, ahol Sütő András megírta ezt a művet, egy üdülőteleppé vált, így egy ilyen filmet nem lehet ott leforgatni.

andras-ferenc_b

– Miért esett választása a Sütő-regényre?

– Egyrészt azért, mert nagyon jól ismertem őt, másrészt meg nagy híve vagyok az írónak, itt voltam az összes színházi bemutatóján, néha az olvasópróbán is. Tehát kifejezetten jó viszonyban voltunk. Tíz évvel ezelőtt megkaptam tőle a felhatalmazást, hogy könyvéből elkészíthessem a filmet, de sajnos életében nem került rá sor. Manapság elég nehéz bármilyen filmet elfogadtatni, és most kaptam meg rá a pénzt.

– Szándékában áll-e más erdélyi író művét megfilmesíteni?

– Ezelőtt negyven évvel készítettem az erdélyi Kocsis István Magellán című drámájából tévéfilmet, de nagyon jó baráti viszonyban voltam Bálint Tiborral, Bodor Ádámmal, Páskándi Gézával, jól ismertem Székely Jánost is. A mai ínséges világban nagyon nehéz filmre pénzt szerezni. Székelyföldet a jó Isten is filmezésre teremtette. Ha tehetném, éjjel-nappal forgatnék itt.

– Kortárs magyar filmekben létezik-e vagy kell-e léteznie nemzeti érzésnek?

– Van egy réteg, akiknél fellelhető, például Zsigmond Dezsőnél, Gulyás Gyulánál, Sára Sándornál, Kósa Ferencnél, Buglya Sándornál, és sorolhatnám, akiknek szívügyük Erdély, többek között nekem is. Az elmúlt negyven évben rengeteg színészt, írót vittem át, akikkel együtt dolgoztam. A fiatalabb generáció már nem is ismeri ezeket a tehetséges embereket. Amúgy nekem székelyföldi gyökereim vannak, nagyapám, András Imre Gyergyótölgyesről jött át Zalába, ott született tizenkét gyereke, a legkisebbnek vagyok én a fia. Aki Székelyföldön rám néz, egyből azt mondja: “maga közénk való, látom a szemin.”

– Számos családi és gyerekfilmet készített. Miért tartja fontosnak gyerekeknek, gyerekekkel filmet készíteni?

– A Kárókatonákat vagy a Postarablók című filmeket százszor is meg tudják nézni a gyerekek. Úgy érzem, különleges érzékem van ahhoz, hogy egyből kiválasszam a megfelelő gyermeket a szerepre.

(Szekelyhon.ro; MTI Fotó)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?