A Hubertus Bt. bukta a szerződését

facantelepA német érdekeltségű Hubertus Agráripari Bt. haszonbérleti szerződésének több pontját érvénytelenítette szerdán a Kaposvári Törvényszék, a szerződés egészének érvénytelenségét azonban nem mondta ki.

A törvényszék nem jogerős, közbenső ítéletében megállapította: az 1992-ben az Állami Vagyonügynökség és az akkori Hubertus Rt. között létrejött szerződésnek a halászati, vadászati és bányászati jog átengedéséről szóló pontjai érvénytelenek.

Az ítélet szerint nem érvényes a bérelt mezőgazdasági földek al-haszonbérbeadási jogának rögzítése, a cég szintén szerződésbe foglalt elővásárlási jogát pedig az 1994-es földtörvény kizárta.

A Balaton-nagybereki Állami Gazdaság 1992-es privatizációja során 7725 hektárra kötött haszonbérlet érvénytelenítését a Hubertus Bt. ellen indított vagyonjogi perben a magyar államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kérte.

Az NFA álláspontja szerint a 99 évre kötött – 30 évre meghosszabbítható – szerződés, amely hektáronként évi 10 forintos haszonbérleti díjat állapított meg, több akkori jogszabályba, illetve a jó erkölcsbe ütközik.

Matusik Gertrúd bíró egyebek mellett rámutatott: a halászati és bányászati jog átengedésének érvénytelenségét a Hubertus Bt. is elismerte, a vadászati jog pedig nem volt szerződéssel átengedhető nem állami szerv részére. Az al-haszonbérbeadás a mezőgazdasági földterületekre vonatkozóan a Polgári törvénykönyv szerint akkor és most is tiltott – tette hozzá.

A bíró kifejtette: a szerződés több pontjának érvénytelenítése nem teszi érvénytelenné az egész szerződést. A haszonbérleti szerződés ugyanis része az azzal egy időben a magyar állam és a Braun Industrie Holding AG között létrejött szindikátusi szerződésnek, s a kettő csak együtt értelmezhető.

Az állami gazdaság privatizációja során létrehozott közös vállalat, a Hubertus Rt. általános jogutódlással megszerezte az állami gazdaságot illető jogokat és kötelezettségeket – szögezte le.

A bíró kitért arra is: a törvényszék eddig nem vizsgálta azt, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütköző-e, ehhez további bizonyítás szükséges.
Matusik Gertrúd közölte: az alperes korábban jelezte, hogy fellebbez a döntés ellen.

A németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG többségi tulajdonában lévő bt. korábban azon az állásponton volt, hogy azért határozták meg jelképes összegben a földbérleti díjat, mert a szerződésben vállalták a térség, a Nagyberek vízkormányzásának elvégzését. Oliver Hahnenkamm, a cég ügyvezető igazgatója tavaly áprilisban az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy az utóbbi öt évben a vízkormányzásra 339 millió forintot fordítottak, többet, mint az általa bérelt földek piaci földbérleti díja lenne. Emellett több mint 500 millió forintos hitelállományt vettek át az állami gazdaságtól. Az NFA szerint az elmúlt öt évben 416 millió forint a szerződéses és a piaci használati díj különbsége.

A Hubertus Bt. a vagyonjogi perben vitatta a magyar bíróság joghatóságát, és az 1992-ben kikötött, a Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választott bírósághoz fordult. A cég szerdán azt közölte az MTI-vel: a bécsi testület érvényesnek ítélte a szerződést.

A Kaposvári Törvényszék álláspontja szerint ugyanakkor az 1992-es szerződésben helytelenül kötötték ki az osztrák választott bíróságot, belföldi ingatlanügyben ugyanis a magyar bíróság kizárólagosan jár el, és ezt az európai uniós jog is megerősíti – hangsúlyozta a bíró.

Bártfai Beatrix, az NFA jogi képviselője az ítélethirdetés után az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: a bíróság a szerződés lényegi pontjait érvénytelenítette. A közbenső ítélet jogerőre emelkedése után kérik annak megállapítását, hogy a „tömeges” jogszabálysértés, a 130 éves időtartam, és az irreálisan alacsony bérleti díj miatt a szerződés a jó erkölcsbe ütközik – tette hozzá.

A jogi képviselő – utalva a törvényszék álláspontjára – azt mondta: a bécsi választott bíróságnak nem volt hatásköre az ügyben dönteni.

(tozsdeforum.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?